Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-165

1 Az országgyűlés képviselőházának 165. ülése 1936 december 2-án, szerdán. 291 vonni a zártszám bevezetését az egész országban. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy maga a miniszter, illetőleg a miniszter javaslata nem mondja ki a zártszámot, de mégis megteremti. Hogy a költő szavait idézzük, majd elmondhatja az igazságügyminiszter úr és elmondhatja az igazságügyi bizottság, hogy: Bárczy Benőt nem én öltem meg, de a tőrt, azt én adtam neki. A jelentés legotrombább tréfája a második oldal utolsó két sora, amelyet méltóztassék megengedni, hogy ugyancsak szószerint idézzek. Azt mondja az igazságügyi bizottság jelentése, hogy (olvassa): »Az igazságügyi bizottság különösképpen szívén viselve a fiatalság érdekeit, a javaslatot éhből a szempontból behatóan megvitatta, aggályosnak azonban nem találta.* Kérdezem, t. Ház, hogyan segít ez a javaslat • a fiatalságon? Kérdezem, segít-e azzal a fiatalságon ez a javaslat, ha a zártszámot bevezeti? Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy legfeljebb kevesebb lesz a nyomorgó ügyvéd, de sokkal több lesz a nyomorgó ügyvédjelölt; kevesebb lesz, ha majd be vezetődik a zártszám az ügyvédjelöltekre nézve is később, a nyomorgó ügyvédjelölt, de több lesz a nyomorgó jogvégzett ember, ahogyan a numerus clausus az egyetemen is már azt jelenti, hogy 'kevesebb a nyomorgó diplomás, de több a nyomorgó érettségizett. T. Képviselőház! Ez a nyomorúságnak kérdését meg nem oldja, csak a nyomorgóknak minőségbeli változását jelenti, végeredményben azonban segítséget ezek t számára nem nyújt. Nézetem szerint a zártszámnak és a numerus claususnak intézményei összeférhetetlenek az egyke elleni propagandával, mert lehetetlenség az, hogy az egyik oldalon azt mondják, hogy legyen minél több magyar, a másik oldalon viszont ezeknek a felnövekvő magyar generációknak nem tudunk: kenyeret kezükbe adni, nem tudjuk számukra a mindennapi kenyeret biztosítani és koldusbotot nyomunk a (kezükbe. Kérdeznem teli: ha bevezetődik az ügyvédi zártszám, hova menjen, melyik pályára tóduljon az ifjúság? Nincs olyan pálya, nincs olyan foglalkozási ág, amelyben az ifjúság elhelyezkedni tudna, ahol elhelyezkedését megtalálhatná. A mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem egyaránt felvevőképtelen és elzárkózó az ifjúsággal szemiben, a magántisztviselői és köztisztviselői pályáknak zsilipjei, gátjai szintén le vannak zárva. Hol tud elhelyezkedni a magyar fiatalság? Hova menjen, melyik pályára próbáljon jutni az a fiatal jogásznemzedék, amely eddig az ügyvédi pályán kívánt elhelyezkedni? Elmehet koldulni, (Surgóth Gyula: Nem szabad!) azaz meg kell állapítanom, hogy a kormánynak atyai gondoskodása, humánus intézkedése folytán ez lehetetlenné vált. A kormányzat előrelátó volt és bölcs előrelátással éppen az elkövetkezendő ügyvédi zártszájúira való tekintettel rendezte a kolduskérdést, Koldulni nem lehet majd^ többé, az ifjúság nem mehet koldulni; ügyvéd sem lehet belőle, de koldus sem. (Mozgás a jobboldalon.) T. Ház! Mit jelent a numerus clausus kérdése? A numerus clausus azt jelenti, hogy a jelen hitbizományát teremti meg a jövendővel szemben. Ezzel szemben azt kell felhoznunk, t. Képvislőház, hogy a nemzet sohasem áll egyedül és kizárólag az élő nemzedékiből, hanem a nemzethez mindenkor f (hozzátartozik a múlt és az eljövendő nemzedék egyaránt. A nemzet alatt nemcsak mi élők vagyunk értendők:, hanem elődeink és utódaink is. Ugyanúgy, ahogyan az egész nemzetre áll ez„ áll az ügyvédi karra is. Az ügyvédi kar alatt nemcsak azok értendők, akik ma beati vagy nem nagyon beati possidentes-ként az ügyvédi karnalk aktív tagjai, hanem íazok is, akik majd később e karnak tagjaivá válnak. A numerus clausus a jövő nemzedéknek elárulását jelenti, ez generációk boldogulásának ára, családok reményének feldúlása, családok kiéheztetése. Ezen az áron mi, jelenlegi ügyvédek nem akarhatunk sem függetlenséget, sem vagyonosságot elérni, mert ha ezt akarnók, ezt tennők, a parvenü álláspontjára helyezkednénk, a kormányozható emlékezőtehetség álláspontjára, azoknak az álláspontjára, akik nagyon hamar felejtik el múltjukat és legelsősorban azokra taposnak rá, akiknek sorából elindultak. T. Ház! Tudom, hogy nagyon sokan vannak olyanok is, akik iha bejutnak a villamoskocsiba, akkor ők az elsők, akik a következő állomáson már nem engednek senkit sem -felszállni és kiabálják, hogy a kalauz tegye ki a »megtelt« táblát. Mint a magyar! igazságügy kalauzához fordulok az igazságügyminiszter úrhoz és arra kérem, ne (hallgasson ezekre. Ne azokra hallgasson, akik befurakodva egy villamoskocsiíba, befurakodva, feltörtetve, és odastréberkedve az ügyvédi szakba, most már mindenkit ki akarnak onnan zárni, . hanem

1 nézzen mindig azokra, akik még lent vannak, akiknek ugyanúgy megvan a joguk ezen & kocsin utazni, mint azoknak, t akik oda már bejutottak. A budapesti ügyvédi kamara, és az ország ügyvédi kamaráinak többsége — hála Istennek — nem helyezkedik erre a parvenűálláspontoa, nem fogadja el sem az öregek felfalásának, sem a fiatalság számára új Tarpejiszikla megteremtésének elvét és gondolatát. Itt kell szólanom a szerzett jogok védelméről is, amelyekre vonatkozólag ugyan az igazságügyminiszter úr az előbb azt mondotta, hogy szerzett jogokat nem ismer el, később azonban az igazságügyi bizottságban már némi koncessziót tett és imárí az igazságügyi bizottsági jelentésben úgy szerepel 'a törvényjavaslatnak megváltoztatott szakasza, hogy azokra az ügyvédjelöltekre nézve, akik 1936 október 21-én már bejegyzett ügyvédjelöltek voltak, elismeri a szerzett jogok fennállását. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem ismerek el semmiféle szerzett jogot! Méltányosságot igen, de nem jogot!) Itt ellenkezik 'a felfogásunk, t. iminiszter úr, mert szerintem nemcsak ezekre vonatkoztatható akár a méltányosság, akár a szerzett jog, hanem azokra is, akik * ma még a doktorátus megszerzése előtt állanak, a magyar főiskolákra és egyetemekre abban a tudatban iratoztak be, abban a tudatban tették le alapvizsgájukat, fizették meg a vizsgadíjakat s hozatták meg családjukkal az áldozatot, hogy tovább tanulhassanak, hogy majd egykor diplomát szerezve, magyar ügyvédek lehessenek. Ugyanilyen antiszociális felfogás mutatkozik meg a javaslatban a biztosíték kérdésével kapcsolatban is. A biztosíték szükségessége és annak felvetése szégyenparagrafusát képezi majd az ügyvédségnek. Néhány fegyelmis ügyvéd miatt iméltóztatik ezt az intézkedést szükségesnek tartani, miniszter úr?, Bocsánatot ké-