Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-165
290 Az országgyűlés képviselőházának : Ezt a (hosszúra nyúlt idézetet azért voltam bátor felolvasni, hogy röviden, egy szóval jellemezve, magyarázzam meg e javaslat szükségszerűségét abban a politikai rendszerben, amely azt kitermelte. A javaslat szükségszerűsége ezen indokolás alapján az a kollektív szellem, amely az egész politikai rendszernek ismérvét jelenti, most már közel két évtized óta; az a kollektív szellem, amely szemben áll az individualista felfogással, amely az ezeresztendős magyar alkotmánynak mindenkor ismérve volt s amely individualista felfogás az ügyvédi hivatás létérdeke és létalapja. T. Ház! A kollektív szellem mutatkozik még politikai életünknek minden ágazatában, az a kollektív szellem, amely jogi területen is ma már ugyanúgy az egykéz-rendszert 'kívánja kiépíteni, mint ahogy kiépítették gazdasági területen; az a kollektív szellem, amely gazdasági téren és politikai téren egyaránt a totalitásra törekszik. Amikor én az igazságügyminiszter úr ilyen irányú javaslatát olvasom, látom és bírálom, akkor önkéntelenül is eszembe kell jutnia Herczeg Ferenc egy régen megjelent regényének, amelynek címe »Andor és András«, és ezen keresztül kell vizsgálnom a gazdasági és a jogi vonatkozású egykézrendszer kiépítését: az igazságügyminiszter úron és Mecsér Andráson, a gazdasági egykézrendszer kiépítőjén keresztül. Csakhogy az a helyzet,, hogy Herczeg Ferenc irodalmi müveket és nem rémregényeket írt, ez a rendszer azonban végeredményben rémregényeket istatuál. Ennek alátámasztására legyen szabad megemlítenem, hogy ezt semmi iSem igazolja jobban, mint az, hogy ezt a törvényjavaslatot a képviselőház pontosan Lombroso századik születésnapján kezdte tárgyalni, amivel méltó módon ünnepelte meg Lombroso emlékét. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Ez a rémmese! Ez a) rémregény! — Lázár Andor igazságügy miniszter: Hatalmas argumentumok a javaslat ellen!) Ez így van! A kollektív szellem kiépítésén kívül ennek a javaslatnak egyik főiismérve és tendenciája az önkormányzat megszorítása és az önkormányzat leépítése is. Ennek a rendszernek ez a javaslat csak egyik láncszeme ugyanúgy, ahogy ennek láncszeme volt a múltban a törvényhatóságok autonóm-iájának leépítése, 'amely a megyei törvényhatóságok autonómiájának megszűkítése mellett a főváros autonómiájának tökéletes megszüntetését is eredményezte. Fokról-fokra mindenkor, ha egy-egy új törvény született meg a főváros autonómiájával kapcsolatban, az mindig több és több jogot vett el az önkormányzattól, a közülettől, mindig jobban szűkítette azt és mindig több joggal ruházta fel a mindenkori kormányzati hatalmat. H'a végig méltóztatnak tekinteni az 1920. évi, az 1925. évi, az 1930. évi és az 1934. évi fővárosi törvényen, javaslatokon és törvényeken, meg lehet állapítani ezt a lépcsőzetes' folytonos autonómiaszűkítést, -mint egyes láncszemeket is. Ebbe a. láncszemrendszerbe illeszkedik bele ez a javaslat is, amely ugyancsak az autonómiák leépítését vonja maga után. T. Ház! Az autonómia kiépítésének tartja a javaslat indokolása és a bizottsági jelentés az országos bizottság, imint bizonyos csúcsszerv létesítését. Mi nagyon sokan minden csúcsszervvel szemben a multak tapasztalattal alapján bizonyos bizalmatlansággal viseltetünk. Mi már láttunk egy esúcs-miniszté6 5. ülése 1936 december ' ZOjí <fi^Mzerdán. V 1 riumot a gazdasági élet területén és nem szeretnénk a jogi élet területén isi hasonló csúcsszervekkel találkozni. Mindenesetre köszönettel tartozunk az igaaságügyiminiszter úrnak, hogy csak egy csúcsszervet óhajt ebben a javaslatban megteremteni, de mint zászlót ennek a csúcsnak tetejére nem tűzött ki egy újabb pozíciót, egy újabb állást, amely valakinek részére kreálódott volna. Az az érzésünk azonban, hogy ha ez ebben a javaslatban még nem is következett be, idővel, ha majd valakit ebbe az állásba el kell helyezni, feltétlenül be fog következni, mert hiszen 'a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy mi az állások betöltésének területén sajnos, fordított irányzatot képviselünk, mint ahogy az valóban szükséges volna. A szükségesség azt jelentené, hogy ha van egy bizonyos pozíció, ha van egy bizonyos állás, arr'a ki kellene keresni a legmegfelelőbb embert. Nálunk :a múltban ez fordítva történt, nálunk mindig a személy volt előbb adva, és a személyhez kapcsolódott az állás, vagy pozíció. Ennek az oka az is, hogy nálunk mindenkor nagyon sokan voltak az all round szakemberek. A szegény Angliában, Amerikában, Franciaországban vagy Németországban a szakemberek csak egy bizonyos szakmának az ismerői, csak egy bizonyos ügynek a szakemberei, de .mi, sajnos, .az életben, a politikai világban csupa all round szakemberrel találkoztunk, olyanokkal, akik minden szakmának egyformán szakemberi voltak. Nálunk voltak miniszterek, akik egyformán értettek úgy a belügyhöz, mint a kultuszhoz, voltak miniszterek, akik egyformán értettek a közelelmezéshez, kereskedelemhez, pénzügyhöz és a csúcsszerv vezetéséhez; voltak, miniszterek, akik a kultuszhoz, közélelmezésihez és népjóléthez értettek egyaránt. Általában hosszú lenne a felsorolása mindazon all round szakembereknek, akikkel rendelkeztünk egészen addig a korig, amikor egyforma szakembere támadt úgy a kereskedelemnek, mint a MFTR vezérigazgatóságának, valamint a Külkereskedelmi Hivatal. vezetésének, s az igazságügyminiszer úr magában is szintén egyformán szakembere volt már az Országos Testnevelési Tanácsnak, a honvédelemnek és az igazságügynek. T. Képviselőház! En ezért félek attól, hogy ha ez a csúcsszerv létesül, akkor előbb-utóbb ennek a csúcsszervnek az élére is létesülni fog egy állás annak betöltése végett, amelyre azonban én az igazságügyminiszter urat például a magja személyében alkalmasnak tartanám, és én azt hiszem, hogy a magyar ügyvédség e pillanatban talán annak a csúcsszervnek élén még szívesebben látná, mint az igazságügyminiszteri székben. T. Képviselőház! A bizottsági jelentés következő bekezdése a zártszám kérdésével foglalkozik. A zártszám kérdésében maga a javaslat nem dönt, maga a javaslat nem mondja ki a kötelező zártszámot, de a javaslat lehetősége alapján az előbb-utóbb feltétlenül be fog következni. Mert kétségtelen, hogy ha egy ügyvédi kamara a maga területére kimondja a zártszám bevezetését, ezt nyomon fogja követni egy másik ügyvédi kamara, és ha már két kamara területére a zártszám intézménye bevezetődött, s ezáltal a többi kamarák területére zsúfolódik minden kezdő jogász és minden^ ügyvédjelölt, hogy felvételét kérhesse a kamarába, ez a tényleges túlzsúfoltság azután maga után fogja
