Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-163

Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1936 november 20-án, pénteken. egyesek, akik visszaélnek azzal a helyzettel, amelyben vannak. (Egy hang jobb felöl: Egyesek!) Visszaélnek elsőorban a jogkereső közönség jóhiszeműségével, tudatlanságával, ezen a réven anyagi előnyhöz jutnak, nagyon maga& skálát ós munkadíjat számítanak íel, vagy beleviszik a felet bizonytalan, reménytelen pe rekbe, amiből nagyon sok könny, baj és kata sztróía is származik. Mi természetesen a legteljesebb mértékben helyeseljük mindazokat a törvényes rendelkezéseket és rendszabályozkal, amelyeket az ilyen ügyvédek megrendszabályozására hoz a Képviselőház, mert ezek iaz emberek tényleg parazitái a közönségnek, do nemcsak a magyar társadalomnak, hanem magának az ügyvédségnek is, és amikor ezek még ma is grasszálhatnak, akkor az ilyen ki növések lenyesésére és megszüntetésére ma gam is hajlandó vagyok és a legteljesebb mér tékben hozzájárulok a legszigorúbb ilyen rendszabályokat tartalmazó javaslatokhoz. Nem vagyok azonban hajlandó mint kívülálló ezt az ügyvédellenes hangulatot továbbszítam, mert amikónt a múltban volt, a jelenben is tényleg be kell látni és tényleg tudatában is vagyunk annak, amit egyébként az egész magyar életünk is igazol, hogy szükségünk van ügyvédekre, szükségünk van jogtudorokra, jogászokra, 'mert asz egész perrendtartásunk, továbbá a bírósági ítéletek és a különböző telekkönyvezések olyan komplikáltak és annyira nem a nagyközönség számára vannak szerkesztve, hogy mi magunk képviselők is nagyon sokszor abban a helyzetben vagyunk, hogy kénytelenek vagyunk jogászembert igénybevenni, mert nem értjük meg egyik-másik iratot, nem tudunk eligazodni a tyírósági iraton, ítéleten vagy a telekkönyvi bekebelezésen. Mondom, éppen ezért nem vagyok hajlandó ehhez az egész ügyvédellenes hangulathoz csatlakozni, pusztán azért, mert vannak egyesek az országban, akik visszaélnek az ügyvédi hivatással, visszaélnek foglalkozásukkal és egyben az ügyfelek bizalmával. Miként tegnap egy közbeszólásomban mondottam, közöttünk is volt egy Kenyeres-Kaufimann, de az a tény, hogy volt közöttünk Kenyeres-Kaufmann, nem jelenti azt, hogy mi képviselők valamennyien ' Kenyeres-Kaufmannok vagyunk. Az. igen t. túloldalról közbeszólások hangzottak el Baross és Vay képviselőtársam részéről pártom felé, olyan értelemben, hogy a kisgazdapárt ügyvédpárt. (Bródy Ernő: Az nem szégyen!) Méltóztassék megengedni, mélyen t. Képviselőház, hogy erre elsősorban azt jelentsem ki, mint nem ügyvéd, hanem gazda, hogy ügyvédnek lenni nem szégyen, de méltóztassék tudomásul venni azt is, hogy ha a választáson valaki nem kormánypárti programmal lépett fel, annak számolnia kellett azzal, hogy a választások során is, de a választások után is nagy jogászi munka fog következni és a most érvényben levő nyilt szavazásos választójogi törvény mellett kénytelen volt mindenki jogtudós lenni, mindenkinek ismernie kellett a törvényt, mert máskülönben az ellenzéki jelöltnek, ha nem volt ügyvéd, a mai választási rendszer és módszer mellett csak szórványosan sikerült a mandátumot elnyernie, illetve a szavazó közönségnek csak szórványosan volt módjában úgy élni szavazati, jogával, ahogyan éppen akart. A miniszter úr tegna,p közbeszólás formájában azt mondta itt, hogy politikumot látunk ebben a javaslatban. Kérem, igen t. miniszter úr, én őszintén megmondom, hogy látok politikumot ebben a javaslatban, elsősorban azért, mert a miniszter úr is, mint pártember van itt a Képviselőházban és mint pártember ül az ígazságügyminiszteri székben, de azért is, mert láttam, hogy az amnesztiarendelettel olyanokat is mentesítettek a tüntetéstől, akik különböző csalásokat és törvénybeütköző cselekményeket követtek el a választások során. Elhangzott itt a vita során, sőt a javaslat indokolása maga is mondja, hogy az ügyvédség katasztrofális helyzetének fő oka az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága, az anyagi helyzeten van tehát a hangsúly, és a kormány programmjában, de többszöri miniszteri kijelentésekben is hallottuk, hogy nem jönnek közjogi javaslatok, hanem előbb a gazdasági javaslatok jönnek. Ezzel szemben azt látom, t. Képviselőház, hogy a bírák, ügyészek és orvosok után — mivel gazdasági javaslatot nem tudott a kormány a parlament elé hozni — egyszerűen ismét szervezési szabályokkal jön. A bíráknak és az ügyészeknek a fegyelmi ügyét is szabályoztuk, az orvosi kamarát is felállítottuk, és azoknak az ügyét is szabályoztuk és így került most a sor az ügyvédségre. Ebből a javaslatból nem látom, hogy az ügyvédségnek több kenyere lesz. Majd később rá fogok mutatni arra, hol látok lehetőséget a'z ügyvédség anyagi helyzetének javítására- Nekem, mint jogkereső közönségnek, kliensnek az a fontos, hogy az igazságszolgáltatás jó, olcsó és gyors legyen. En azt vártam volna, hogy a perrendtartás reformja jön, amit ígérgetnek már évek hosszú sora óta. (Bródy Ernő: Jön, de mikor jön?) Ugy van, ez érdekel engem, mikor jön? (Br. Berg Miksa: Ne légy kíváncsi! — Lázár Andor igazságügy miniszter: Egy nagy törvény elkészítése nagy munka!) Kíváncsi vagyok, 'mikor fog jönni, hiszen sofortot ígért a kormány. A pereskedések menete, a különböző bírói tárgyalások menete, az ítélethozatal nagyon lassan döcög. Az ügyvédi pályának bizonyos mértékben éppen ez a vonzereje^ hogy lehetőség van az ügyvédi működés kifejtésére. A mostani magyar perrendtartás ugyanis a jogkereső közönség, a kliensek számára teljesen terra incognita. Látunk 5—10 pengős, egészen minimális összeg körül forgó pereket, amelyek hónapokig, sőt esetleg évekig tartanak. Mondom, én, mint nem jogász, a perrendtartás reformjának idehozatalát tartottam volna célszerűnek. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Jön. Nyugodt lehet a képviselő úr, útban van!) Megnyugtat a miniszter úrnak ez a kijelentése, de az a kérdés, mikor ér ide és milyen lesz. (Csoór Lajos: Úgy van! Milyen lesz, hogy ne lehessen négy-öt tárgyalás kettő helyett.) Az indokolás azt mondja, hogy az 1878:

XXXIV. te. a gazdasági liberalizmusnak megfelelően az ügyvédi működés egyéni szabályozását tolta előtérbe, az ügyvédi működés közérdekű vonatkozásai nem érvényesültek. Az előadó úr, valamint eddig felszólalt képviselőtársaim azt bizonyították ország-világ színe előtt, hogy az ügyvédség milyen értékes társadalmi réteg, milyen kiváló működést fejtett ki, hogyha köz szempontjából milyen munkát végzett és milyen eredményeket ért el. Az indokolásnak ezt a kitételét én egyáltalában nem írom alá, nem tudom megérteni. En csak az ügyvédképviselők liberálisabb felfogását láttam érvényesülni. Lehettek képviselők, liberális abban érvényesült ez a felfogás. Magyarországon ma bárki lehet képviselő, minden különösebb előképzettség