Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-163

Az országgyűlés képviselőházának 163. Ami a javaslat 38. §-át illeti, végtelenül fájlalom, hogy az eredeti szakaszból kimaradt az a rendelkezés, hogy a tagdíj egyenlő. Ha ugyanis a tagok egyenlő mértékben gyakorolják jogaikat, akkor a kötelezettségnek is egyenlőnek kell lennie. Teljesen helytálló a javaslatnak 39. §-nak az a rendelkezése, hogy aki a tagdíjat az előírt határidő alatt nem fizeti le, az a kamara tagjainak sorából törlendő; ugyanis csak az gyakorolhat jogokat, aki kötelezettségeinek minden tekintetben eleget tett.. Ami a javaslat 43. §-át illeti, azt teljesen helytállónak tartom, jelesül azt^ hogy az igazságügyminiszter úr megsemmisítheti a kamarának minden olyan határozatát, amely az ország nemzeti jellegével nem áll összhangban. Végtelenül sajnálatos valami, hogy egy olyan magas színvonalon álló testülettel, mint az ügyvédi kamarával szemben ilyen szuppozíció helyet foglalhat, de az adott viszonyok között ez a szuppozíció a legteljesebb mértékben jogosult. Ennek egyenes bizonyítéka az, hogy egy másik törvényszakasz rendelkezése szerint ismétlés esetén az igazságügyminiszter a kamara autonómiáját is felfüggeszthetiAmi most már a javaslat 44. §-át illeti, bár azt többen is kifogásolták, a magam részéről szintén teljes mértékben helytállónak tartom. Ez a törvényszakasz akképpen rendelkezik, hogy a felső bíróság előtti eljáráshoz megkívántatik az alsóbíróságnál eltöltött, hosszabb ideig tartó gyakorlat. Helyesnek tartom ezt azért, mert a felsőbíróság előtti eljáráshoz feltétlenül nagyobb praxis szükséges és ezt csakis az alsóbb bíróság előtti eljárással szerezhetik meg. Ami a javaslat 45. $-át illeti,, igen helyesnek tartom azt a rendelkezést, amely szerint a kamara tagjaitól a törvényjavaslat kétszobás lakást követel meg főbérleti minőségben. Ezt a minimumot ugyanis az ügyvédi hivatás, az ügyvédi gyakorlat méltósága feltétlenül megkívánja. (Dulin Jenő: Az orvosé nem?) Én most az ügyvédekről beszélek és nem az orvosokról. Helyes a javaslatnak az a rendelkezése is, hogy ezentúl .az ügyvédi kamarába csakis férfinemhez tartozó egyének vehetők fel. (Dulin Jenő: Ez udvariatlan dolog!) A nőknek ugyanis véleményem szerint, — és azt hiszem, Dulin képviselő úr is egy nézeten lesz velem — egészen más élethivatása, célja és rendeltetése vau. Helyes ugyanennek a törvényszakasznak az- a további rendelkezése is, amely szerint a kamarába csakis tiszta, feddhetetlen jellemű egyének vehetők fel. Sajnos, a mai helyzet ebben a tekintetben egyáltalában nem mondható kielégítőnek. Ezek szerint tehát nincs igaza Dulin Jenő képviselőtársamnak, aki a tegnapi napon elmondott beszédében azt állította, hogy az ügyvédi rendtartás az ügyvédi kamarának erkölcsi tekintélyét és vagyoni helyzetét javítani nem fogja, mert éppen ellenkezőleg, ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy az ügyvédi kamaráknak úgy erkölcsi tekintélyét növeljék, mint pedig vagyoni helyzetét megjavítsák. . '.'„.. Ami most már a javaslat 51. §-at illeti, ez a szakasz akképpen intézkedik, hogy az ügvvédi kamarában az ügyvédek száma korlátozható abban az esetben, ha a felvételkor az ügyvédek száma a lakosság számával r és az adott gazdasági helyzettel nem áll arányban. Ezt azért tartom helyesnek, mert az ügyvéd ülése 1936 november 20-án, pénteken. 237 részére minden körülmények iközött kereseti lehetőséget és megélhetést kell biztosítani, ez pedig csakis abban az esetben érhető el, ha az ügyvédek száma a lakosság számával van aránvban. Helyesnek tartom a javaslat 54. §-ának azt az intézkedését is, hogy a jövőben bizonyos esetekben az igazságügyminiszter a kamarába való felvételt biztosítéki összeg letételétől teheti függővé. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy az igazságügyminiszter csakis azokban az esetekben fogja ezeknek a biztosítéki összegeknek a letételét megkövetelni, amikor ennek helye van és csak azoktól az ügyvédektől fogja megkövetelni a biztosítéki öszszeg letételét, ^akik azt le is tudják tenni. Helyesen állapítja meg ez a törvényjavaslat azt is, hogy milyen célok fedezésére szolgál ez a biztosíték. Viszont az 55. § igen helyesen mondja ki, hogy az, aki a biztosítéki összeget az előírt határidő alatt nem helyezi letétbe, a kamara tagjai sorából terlendő. Ennek a törvényszakasznak ugyanis az a hivatása, az a rendeltetése, hogy a kamara tagjait kötél ess égteljesítes* re szorítsa. iDulin Jenő: Pénzbüntetés!) Ami a javaslat 83. §-át illeti, azt a legteljesebb mértékben helytállónak tartom. Énnek a szakasznak rendelkezése szerint ugyanis tilos az ügyvédnek olyan ügyben, amelyben ő képviseli a felet, legyen az akár polgári, akár büntető-peri időszakilap. vagy bármely sajtótermék részére olyan közlést tenni, amely valamely egyén jóhírnevét, családi életét Veszélyezteti- Ezen a téren ugyanis valóságos rablóhadjárat folyik; alig múlik el nap, hogy az ember ne olvasná, hogy ez, vagy az az ügyvéd X., vagy Y. ellen bűnvádi eljárást vagy tartási pert tett folyamatba keresetében, feljelentésében az ügyvéd ezeket és ezeket mondta. Erre az ellenfél így válaszolt. Az ügyvéd megint ezt mondta. Az ügyvéd mindig meg van nevezve, az ellenfél meg csupán csak egyszer és így megy ez a purpalé in infinitum, úgyhogy egy rövid, pársoros cikk keretében az illető ügyvéd neve tizenötször is előfordul. Ezeknek a garázdálkodásoknak is véget kell vetni. Idevonatkozólag kimondanám azt is, hogy ennek a fegyelmi vétségnek büntetése nem a rendes fegyelmi skála szerint történik, hanem akként, hogy az elsőfokú büntetés: pénzbírság és ismétlés esetén a gyakorlattól való felfüggesztés. A legenyhébb büntetésnek, a feddésnek ugyanis nézetem szerint visszatartó hatása nincs. Ami végül a javaslat 112. §-át illeti, ezt már a 32„ §-nál kifejtett okoknál fogva hasonlókép módosítandónak tartom akként, hogy itt is a feddés és a pénzbírságot megállapító ítélet szankcióját csakis^a teljes korrektséghez és a teljes korrektség határozott túl nem lépéséhez kötném. Mindezek szerint tehát én a javaslatot teljes egészében olyan javaslatnak tartom, amely az ügyvédi kar érdekét szolgálja. Nem vagyok egy véleményen Dulin Jenő t. képviselőtársammal, aki szerint a köz szempontjából ez a törvényjavaslat nem jó. A javaslat igenis jó. A javaslat egyéb rendelkezéseit is a legteljesebb mértékben helyénvalóknak tartom, az aggodalmakat pedig alaptalanoknak látom. A javaslat többi szakaszához egyáltalában nem szólok hozzá. Az általam felhozott aggodalmakat, módosításokat a mélyen t. 36*