Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-159
144 Az országgyűlés képviselőházának 159. állapítható az, hogy ez a törvényjavaslat csak olyan értelemben hoz változtatásokat a régi jogállapottal szemben, amennyiben azt a nagyközönségnek, illetve a postát használóknak az érdeke megkívánja. Egyébként a javaslat három intézkedési kört foglal magában., Egyrészt a postajog elveit foglalja magában, másrészt bizonyos szabályok megalkotására vonatkozólag továbbra is rendeleti jogalkotásnak ad helyt, harmadszor pedig a jelenlegi jogállapottal szemben bizonyos módosításokat rendel el. Ami a jogi elveket illeti, a törvényjavaslat -elsősorban is meghatározza a posta kizárólagos jogának a kereteit, intézkedik a postakényszerről, rendkívüli körülmények között rendkívüli jogkört biztosít, kimondja a postadíjak közadók módjára való behajtását, megvonja a postatitokvédelemnek körét, szabályozza a kézbesíthetetlen küldemények felbontására vonatkozó jogot és végül rendelkezéseket tartalmaz a jövedéki kihágásokkal kapcsolatban. A javaslat megfogalmazása olyan, hogy nem -hagy kétséget semminemű irányiban, mégis bátor vagyok megemlíteni, hogy az 5. §-ban, amely a postaigazgatásnak rendkívüli körülmények között megadja azt a jogot, hogy a postaforgalmat átmenetileg, vagy egészében szüneteltetheti, ez arra az esetre vonatkozik, amidőn például árvíz, vagy ellenséges (megszállás amúgyis lehetetlenné tenné azokon a területeken a postai szolgáltatást, viszont idevonatkozólag a nemzetközi szerződések amúgyis tartalmaznak határozatokat. A rendeleti jogalkotásra vonatkozólag a postaüzleti szabályzat a postai rendészet köj rébe vágó és a belső ügykezelés körébe vágó jogszabályalkotást továbbra is fenntartja az eddigi keretben, amivel tulajdonképpen nem kreál új jogot, hanem az eddigi gyakorlatnak törvényes alapot is biztosít. E kérdéseknek rendeleti úton való szabályozása egyébként •még azért is indokolt, mert ezek szoros összefüggésben vannak az életviszonyokkal, ellentétben a törvényben szabályozott kérdésekkel, ezért tehát állandó változásoknak vannak kitéve és ezeknek a változásoknak a való élet által diktált tempója így sokkal könnyebben követhető és könnyebben valósítható meg, mint törvényhozási alapon. Ami végül a törvényjavaslatban a jelenlegi jogállapottal szemben tervezett változásokat illeti, ezek sorában elsősorban is .bátor vagyok megemlíteni, hogy a posta kizárólagos szállítási jogát a hírlapokra vonatkozóan megszünteti. A mai fejlett közlekedési életben a hírlapok, a sajtó nem elégedhetnek meg azzal a szolgáltatással, amelyet a posta nyújt, hanem igénybe óhajtják venni a modern technika újabb intézményeit, az autót, a repülőgépet, valamint azokat a vasúti járatokat is, amelyek egyébként postai szállítással nem foglalkoznak. Egyébként a posta kizárólagos szállítási jogának a hírlapokra^ való kiterjesztése annak idején rendőri és hírlapeenzurázási szempontokból vezettetett be, most azonban nemcsak ezeknek a szempontoknak megszűnte, hanem a mindennapi élet követelése is volt az oka annak, hogy a posta idevonatkozóan a szállítási jog kizárólagosságát megszüntette. Európában egyedül csak a svájci postánál áll fenn éz a kizárólagos szállítási jog, ez azonban az ottani különleges viszonyokban leli maülése 1936 november 13-án, pénteken. gyarázatát. Tudniillik a Svájcban megjelenő olasz, német és francia lapoknak: rendkívül nagy kqnkurrenciát jelentenek a külföldön ímegjelenő olasz, német és francia lapok és ez ellen a posta úgy védekezett, hogy a kizárólagos szállítási jogot kiterjesztette a hírlapokra is és rendkívül magas szállítási díjakat állapított meg a külföldi lapok részére, hogy a belföldi lapokat a külföldi inváziótól megvédje. Azzal, hogy a posta a hírlapszállítás kizárólagos jogáról teljesen lemondott, tulajdonképpen lényeges változás nem várható és a posta, jövedéki bevételeit illetően itt különösebb csökkenésre számítanunk nem kell. A posta ugyanis méltányosságból már eddig is bizonyos körülmények között tűrte, illetve megengedte, a hírlapoknak 2 kilogrammnál nagyobb csomagokban való szállítását, illetőleg olyan hírlapok szállítását, amelyek megjelenésétől hat hónap már elmúlt; sőt olyan hírlapoknál, amelyeknél nem felelt meg a mai kor követeiméínyeinek az a szállítási tempó, amelyet a posta biztosítani tudott, külön is megengedte, illetőleg tűrte, hogy más szállítási eszközöket is igénybe vehessenek. Annak jellemzésére, hogy ezeknek az engedményeknek ellenére mégis mekkora volt a posta hírlapszállítási forgalma, csak egy számot vagyok bátor említeni. A posta az elmúlt évben 98.5 millió hírlapot szállított. (Mozgás jobbfelöl.) Jelentős enyhítést jelent még a közönség érdekében változtatás is, amely a jövedéki kihágásokra vonatkozik. A posta ugyanis itt a közönség érdekében nemcsak annyiban hozott lényeges engedményt és enyhítést, hogy rendkívül szűk körre vonta a jövedéki kihágásokat, nevezetesen csak a posta megkerülésével szállított küldeményekre vonatkoznak,, a veszélyeztetett összeg húszszorosáról 1—8-szorosáig. Hogy ez a rendelkezés mit jelent, az befejeztésül csak egy rövid! példával vagyok bátor megvilágítainlL Míg eddig, ha valaki — mondjuk — nyomtatványban, irodai papírban közleményt szállított, ez a cselekmény jövedéki kihágásnak számított és a posta kénytelen volt az illető ellen az eljárást megindítani, sőt igen sokszor büntetőbíróság elé is állítani, addlig a javaslat szerint a posta ezt úgy tekinti, mint eléggé nem bérmentesített postati küldeményt és nem a veszélyeztetett összeg húszszorosát, 'hanem csak a hiányzó Ibélyegösszeg kétszeresét térítteti meg az illető féllel. Igent. Ház! A javaslat részletes tárgyalása során módjában lesz az igen t. Háznak meggyőződni arról, hogy a -törvényjavaslat minden szakaszát a közérdeknek és a közönségnek ez a védelme hatja át, éppen ezért nem kívánom a további részletek ismertetével az igen t. Ház türelmét elfoglalni, hanem tisztelettel kérem, hogy a javaslatot általánosságban és részételben is elfogadni méltóztassék. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik Vázisonyi János képviselő úr. Vázisonyi János: T. Ház! Az előadó úr szakszerű felszólalása után, amelyben mint a posta volt tagja, szakszerűen ismertette a javaslatot és a m. kir. posta magasztos hivatását, méltóztassék megengedni, hogy a^ laikus közönség véleményét is a képviselőház elé tárjam a postával és^ a posta egyes intézkedéseivel, intézményeivei kapcsolatban,