Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-159

144 Az országgyűlés képviselőházának 159. állapítható az, hogy ez a törvényjavaslat csak olyan értelemben hoz változtatásokat a régi jogállapottal szemben, amennyiben azt a nagyközönségnek, illetve a postát használók­nak az érdeke megkívánja. Egyébként a javaslat három intézkedési kört foglal magában., Egyrészt a postajog el­veit foglalja magában, másrészt bizonyos sza­bályok megalkotására vonatkozólag továbbra is rendeleti jogalkotásnak ad helyt, harmad­szor pedig a jelenlegi jogállapottal szemben bizonyos módosításokat rendel el. Ami a jogi elveket illeti, a törvényjavas­lat -elsősorban is meghatározza a posta kizáró­lagos jogának a kereteit, intézkedik a posta­kényszerről, rendkívüli körülmények között rendkívüli jogkört biztosít, kimondja a posta­díjak közadók módjára való behajtását, meg­vonja a postatitokvédelemnek körét, szabá­lyozza a kézbesíthetetlen küldemények felbon­tására vonatkozó jogot és végül rendelkezése­ket tartalmaz a jövedéki kihágásokkal kapcso­latban. A javaslat megfogalmazása olyan, hogy nem -hagy kétséget semminemű irányiban, mégis bátor vagyok megemlíteni, hogy az 5. §-ban, amely a postaigazgatásnak rendkívüli körülmények között megadja azt a jogot, hogy a postaforgalmat átmenetileg, vagy egészében szüneteltetheti, ez arra az esetre vonatkozik, amidőn például árvíz, vagy ellenséges (megszállás amúgyis le­hetetlenné tenné azokon a területeken a postai szolgáltatást, viszont idevonatkozólag a nem­zetközi szerződések amúgyis tartalmaznak ha­tározatokat. A rendeleti jogalkotásra vonatkozólag a postaüzleti szabályzat a postai rendészet köj rébe vágó és a belső ügykezelés körébe vágó jogszabályalkotást továbbra is fenntartja az eddigi keretben, amivel tulajdonképpen nem kreál új jogot, hanem az eddigi gyakorlatnak törvényes alapot is biztosít. E kérdéseknek rendeleti úton való szabályozása egyébként •még azért is indokolt, mert ezek szoros össze­függésben vannak az életviszonyokkal, ellen­tétben a törvényben szabályozott kérdésekkel, ezért tehát állandó változásoknak vannak ki­téve és ezeknek a változásoknak a való élet által diktált tempója így sokkal könnyebben követhető és könnyebben valósítható meg, mint törvényhozási alapon. Ami végül a törvényjavaslatban a jelenlegi jogállapottal szemben tervezett változásokat illeti, ezek sorában elsősorban is .bátor vagyok megemlíteni, hogy a posta kizárólagos szállí­tási jogát a hírlapokra vonatkozóan megszün­teti. A mai fejlett közlekedési életben a hírla­pok, a sajtó nem elégedhetnek meg azzal a szolgáltatással, amelyet a posta nyújt, hanem igénybe óhajtják venni a modern technika újabb intézményeit, az autót, a repülőgépet, valamint azokat a vasúti járatokat is, amelyek egyébként postai szállítással nem foglalkoznak. Egyébként a posta kizárólagos szállítási jogá­nak a hírlapokra^ való kiterjesztése annak ide­jén rendőri és hírlapeenzurázási szempontok­ból vezettetett be, most azonban nemcsak ezek­nek a szempontoknak megszűnte, hanem a mindennapi élet követelése is volt az oka an­nak, hogy a posta idevonatkozóan a szállítási jog kizárólagosságát megszüntette. Európában egyedül csak a svájci postánál áll fenn éz a kizárólagos szállítási jog, ez azon­ban az ottani különleges viszonyokban leli ma­ülése 1936 november 13-án, pénteken. gyarázatát. Tudniillik a Svájcban megjelenő olasz, német és francia lapoknak: rendkívül nagy kqnkurrenciát jelentenek a külföldön ímegjelenő olasz, német és francia lapok és ez ellen a posta úgy védekezett, hogy a kizáróla­gos szállítási jogot kiterjesztette a hírlapokra is és rendkívül magas szállítási díjakat álla­pított meg a külföldi lapok részére, hogy a belföldi lapokat a külföldi inváziótól meg­védje. Azzal, hogy a posta a hírlapszállítás kizá­rólagos jogáról teljesen lemondott, tulajdon­képpen lényeges változás nem várható és a posta, jövedéki bevételeit illetően itt különö­sebb csökkenésre számítanunk nem kell. A posta ugyanis méltányosságból már eddig is bizonyos körülmények között tűrte, illetve meg­engedte, a hírlapoknak 2 kilogrammnál na­gyobb csomagokban való szállítását, illetőleg olyan hírlapok szállítását, amelyek megjelené­sétől hat hónap már elmúlt; sőt olyan hírla­poknál, amelyeknél nem felelt meg a mai kor követeiméínyeinek az a szállítási tempó, ame­lyet a posta biztosítani tudott, külön is meg­engedte, illetőleg tűrte, hogy más szállítási eszközöket is igénybe vehessenek. Annak jellem­zésére, hogy ezeknek az engedményeknek elle­nére mégis mekkora volt a posta hírlapszállí­tási forgalma, csak egy számot vagyok bátor említeni. A posta az elmúlt évben 98.5 millió hírlapot szállított. (Mozgás jobbfelöl.) Jelentős enyhítést jelent még a közönség érdekében változtatás is, amely a jöve­déki kihágásokra vonatkozik. A posta ugyanis itt a közönség érdekében nemcsak annyiban hozott lényeges engedményt és enyhítést, hogy rendkívül szűk körre vonta a jövedéki kihágásokat, nevezetesen csak a posta megke­rülésével szállított küldeményekre vonatkoz­nak,, a veszélyeztetett összeg húszszorosáról 1—8-szorosáig. Hogy ez a rendelkezés mit je­lent, az befejeztésül csak egy rövid! példával vagyok bátor megvilágítainlL Míg eddig, ha valaki — mondjuk — nyomtatványban, irodai papírban közleményt szállított, ez a cselek­mény jövedéki kihágásnak számított és a posta kénytelen volt az illető ellen az eljárást megindítani, sőt igen sokszor büntetőbíróság elé is állítani, addlig a javaslat szerint a posta ezt úgy tekinti, mint eléggé nem bér­mentesített postati küldeményt és nem a veszé­lyeztetett összeg húszszorosát, 'hanem csak a hiányzó Ibélyegösszeg kétszeresét térítteti meg az illető féllel. Igent. Ház! A javaslat részletes tárgya­lása során módjában lesz az igen t. Háznak meggyőződni arról, hogy a -törvényjavaslat minden szakaszát a közérdeknek és a közön­ségnek ez a védelme hatja át, éppen ezért nem kívánom a további részletek ismerteté­vel az igen t. Ház türelmét elfoglalni, hanem tisztelettel kérem, hogy a javaslatot általános­ságban és részételben is elfogadni méltóztas­sék. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps a jobb­oldalon.) Elnök: Szólásra következik Vázisonyi Já­nos képviselő úr. Vázisonyi János: T. Ház! Az előadó úr szakszerű felszólalása után, amelyben mint a posta volt tagja, szakszerűen ismertette a ja­vaslatot és a m. kir. posta magasztos hiva­tását, méltóztassék megengedni, hogy a^ laikus közönség véleményét is a képviselőház elé tárjam a postával és^ a posta egyes intézkedé­seivel, intézményeivei kapcsolatban,

Next

/
Thumbnails
Contents