Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-159

Az országgyűlés képviselőházának 159. A törvényjavaslat eredeti szövegében a bor lettakérdésre igenis kitértem és a bolettarend­szert meg akartam szüntetni, azonban ezt a szakaszt ebből a törvényjavaslatból azért vet­tem ki, mert az prejudikált volna a választó­jogi kérdés általános rendezésének. Ezt a kér­dést egyedülállóan, egy választásra vonatko­zóan a székesfővárosnál egy törvény keretében rendezni akkor, midőn rövid időn belül a vá­lasztójogi kérdésben, amúgyis egy általá­nos rendezésre indulnak meg az első lépések, nem tartottam volna helyesnek. Ezért történt, hogy ezt a rendelkezést, illetve ezt a szakaszt ebből a törvényjavaslatból kivettem. Az egyik felszólaló képviselő úr részéről az a kijelentés hangzott el, hogy a javaslat a fő­polgármestert főispánná degradálja. Bocsána­tát kérek, igen t. képviselőtársam, én ezt a szót, hogy »degradálja«, nem fogadom el már csak azért sem, mert ha a két állás történelmi fejlődését nézzük, azt látjuk, hogy az egyik sok százéves, a másik pedig néhány évtizedes. A főispáni állás ugyanis sok százéves, a ifőpol­gármesteri állást pedig csak az 1872. évi fő­városi törvény rendszeresítette. Nem fogadha­tom a »degradálás« kifejezést el azért sem, mert a magyar közjognak, a magyar alkot­mányjognak és az egész magyar közéletnek a főispáni állás éppen olyan nagy tradícióval járó integráns része, mint akár az alispáni, akár pedig más állások. Egymagában az a kö­rülmény, hogy a főispáni állás kinevezés alá esik, sem a magyar alkotmányjog, sem a ma­gyar közélet szempontjából — nem akarom azt a kifejezést használni, hogy dehonesztáló — nem diminuáló körülmény és ennek következ­tében a »degradálás« szót nem fogadhatom el. Egyébként is a főpolgármester kérdésében méltóztassék szem előtt tartani, hogy a polgár­mester és a főpolgármester között az autonómia képviseletének új elrendezése azért történt, mert hiszen a főpolgármester kinevezett tisztviselővé vált, s ez a körülmény a kérdés oly értelmű rendezését múlhatatlanul szükségessé tette. ^ Méltóztatott azt mondani, hogy a mögöttem ülő párt most meg fogja szavazni ezt a mó­dosítást éppenúgy, mint az előzőt megszavazita. Seimani következetlenség nem lesz benne, ha megszavazza. (Petrovácz Gyula: Pontosan az ellenkezője!) Nem, mert a főipolgármester ki­neveztetik, akkor pedig választatott, tehát a közjogi helyzete egészen más, mint megelőző­leg. A mögöttem ülő párt nyugodtan 'megsza­vazhatja ezt következetlenség nélkül. Ami a kerületi választmányok kérdését illeti, amelyet Bródy Ernő igen t. képviselő­társam említett fel, a kerületi választmányok, úgylátszik, tényleg azért nem hivattak életre, mert a főváros XII. kerülete ínég nem állítta­tott fel. A normálstátusz rendezésénél a pénz­ügyminiszter úr ő excellenciájával együtt szá­mításba vettük ezt a kérdést is, és a létszám felállítása már a kerületi választmányokra való tekintettel történt meg. Teljesen a fővá­rostól függ, hogy a XII. kerületet miikor ál­lítja fel és teljesen tőle függ. hogy a kerületi választmányok működését életibelépteti-e. Gya­korlatibbnak tartom az életbeléptetést akikor, ha a XII. kerület felállítása megtörtént, de ha ezt nem kívánja megvárni a főváros és a ke­rületi választmányokat előbb kívánja életbe­léptetni, ám léptesse életbe, én ••semmi körül­mények között nem fogom megakadályozni. (Egy hang a baloldalán: Köszönettel vesszük, nagy hiány volt eddig,) ülése 1936 november 13-án, pénteken. 141 A vegyes rendelkezéseik, amiint mondottam, aktuális jellegűek. Nem egészen értettem Ho­monnay t. képviselőtársamnak kifogását, ame­lyet a székesfőváros területéhez csatolandó budaörsi repülőtérrel kapcsolatosan adott elő, mert végeredményben a repülőtér a székesfő­város 'Szempontjából kétségtelenül nagy értéket képvisel és ha jár is bizonyos befektetéssel, az bizonyos, hogy ez a repülőtér a székesfővá­rosnak meg fogja hozni a maga hasznát. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Egyébként is e törvényes rendelkezéseik egy konkrét esetre, a budaörsi repülőtérre vonat­koznak és nem prejudikálnak semminek, nem jelentenek precedenst, -mert hiszen ez a tör­vényjavaslat csak erre az egy esetre vonatko­zik és ha más eset előfordulna, arra külön tör­. vényt kellene alkotni. T. Ház! Miután csak azokra a felszólalá­sokra kívántam részleteiben válaszolni, ame­lyek közvetlenül erre a törvényjavaslatra vo­natkoznak, felszólalásomat be is fejezem és kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Éljenzés és taps a jobboldalon,) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a^ határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvény javaslatot általános­ságban,, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni? (Igen!) A Ház a (törvényjavaslatot ál­talánosságban, a 'bizottság szövegezésében, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző: (felolvassa a cí\met). Elnök: Petrovácz Gyula képviselő úr óhajt szólni. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! A miniszter úr felszólalására néhány rektifiká­cióval tartozom. A főispáni és főpolgármesteri állás közötti különbséget én abban az értelem­ben gondoltam, hogy a főpolgármestert eddig a törvény szerint az államfő, tehát a király, vagy a kormányzó által kijelölt három egyén­ből választotta a törvényhatósági bizottság, vagyis a kezdeményezés az államfő kezében volt. (Felkiáltások jobb felől: Ez nem a címhez tartozik!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék a címhez szólni. Ez egészen más téma. Petrovácz Gyula: En a címhez kívánok szólni, mert hiszen abban a főváros közigazga­tásának rendezéséről van szó. Ez tehát lényegesen különbözik attól, ahogy a főispáni állás be van töltve. A másik pedig, hogy téved a miniszter úr abban, hogy, amikor a novellát tárgyaltuk, nem azzal ellenkező tör­tént, mint most. A novella, amelyet tárgyal­tunk, a főpolgármester hatáskörét nem érin­tette, most pedig a főpolgármester hatáskörét érintették. Ezt. csak retifikáci óképpen mondom. Elnök: A cím meg nem támadtatván. elfo­gadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. %-i felol­vasni. Szeder János jegyző (felolvassa az l—S. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad). Elnök: A 8. <§>. után az előadó úr új sza­kasz felvételét javasolja. Usetty Béla előadó; Mélyen t. Képviselő­22*

Next

/
Thumbnails
Contents