Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-159
136 Áz országgyűlés képviselőházának 151 mit. Az indokolás azt mondja, hogy ez a legrugalmasabb megoldási mód., Én ezt elismerem és készséggel koncedálom, hogy tényleg ez a legrugalmasabb mód, amennyiben azt mondja, hogy mindaz, amit a törvény és a rendeletek odautalnak, az az ő hatáskörébe tartozik, amit pedig nem utalnak oda, arról a főváros majd szabályrendeletekkel gondoskodjék, úgy, hogy a főváros szabályrendeletei utalják azokat az elöljáró hatáskörébe. Ez tényleg igen rugalmas, de abszolúte nem megnyugtató a jogegység és a jogkereső közönség szempontjából, mert ha a törvény példának okáért a megyei városok polgármesterének jogkörét törvényben szabályozta, amelyet tehát csak törvénnyel lehet módosítani, akkor nena tudom megérteni, hogy a törvényhatósági városoknál is nagyobb kerületi elöljáróságoknak hatáskörét hogyan lehet rendeletekre és szabályrendeletekre bízni. Szerintem sokkal megnyugtatóbb volna, ha ezt is épúgy törvényes SjZabályoizással rendeznők és az egyöntetűséget e>zen a téren is (helyre tudnók állítani. Azt mondja a törvény, hogy a főváros maga szabályrendeleteit egy esztendő alatt módosítsa ennek megfelelően. Hát én azt hiszem, hogy ez az egy esztendő szintén csak pictus maseulus, t. i. egy esztendő alatt ezt épúgy nem lehet megcsinálni, mint ahogy nem lehet megcsinálni az 1930 : XVIII. tc.-re vonatkozó szabály rendeleti módosításokat sem és mintahogy a belügymisizter úr sem tudta megcsinálni három esztendőn belül ezt a szabályozást. En tehát nem adok be módosító indítványt arra nézve, hogy ezt az i-dot emeljék fel három vagy öt esztendőre, de azt már most állítom, hogy azokat a szabályrendeleteket egy esztendő alatt nem lehet meghozni, teljes képtelenség a folyó adminisztáció mellett ilyen szabályrendeletek meghozatalát is elvégezni. En tehát azt kifogásolom lényegében ebben a javaslatban, — mert még egyszer aláhúzom, hogy nem látok benne politikai tendenciát és nem látok benne semmi olyat, amit nem tudnék e 1 fogadni — (hogy azt látom benne, hogy az elöljáró helyzetét és hatáskörét nem előre, hanem visszafelé fejleszti. En azt hittem ós mindig abban a gondolatban éltem, hogy itt majd egy szerves elöljárósági törvénnyel fogunk találkozni és ebben a gondolatomban nagyot csalódtam. Én egy új elöljárósági törvényt vártam, amely a kerületi közigazgatást törvényhozásilag szabályozza és e helyett egy keretet kaptam, amelybe minden belefér ós amelyben mindazok a kérdések* amelyek bennünket égetnek, nincsenek benne. T. Ház! A javaslatnak azt a részét, amely ez után következik és amely a polgármester, illetve a főpolgármester kérdéseiben tesz he• lyes rendelkezéseket, ezekért a rendelkezésekért melegen üdvözlöm. Annakidején is kifogásoltuk, hogy a főváros képviseletében hogy jelenhetik meg a főpolgármester és nem kaptuk meg argumentumainkra a megfelelő honorálást a kormány részéről. Az a többség, amely akkor ellenünk megszavazta a főpolgármesternek a főváros képviseleti jogát, ugyana'z a többség most meg fogja szavazni velünk együtt ugyanennek! pontosan ellenkezőjét. Mert akkor, amikor a fopolgármesteírt főispánná degradálták, — én állítom, hogy degradálták azáltal, hogy megszüntették azt a jogot, hogy a törvényhatósági bizottság válassza a főpolgármestert, hogy az tényleg a fővárosi polgárságnak a főpolgármestere legyen — mikor ezt megszüntették és tisztán kormányközeget . ülése 1986 november Í3-án, péntekén. csináltak belőle, akkor a főpolgármesteri címet <nem .tartom helyesnek. Szerintem azt éppúgy főispánnak kelene nevezni, mint ahogy nem nevezik Szeged főispánját sem főpolgármesternek és Debrecen főispánját sem. Es ha most megszüntetik azokat a személyi pótlékokat és azokat a járulékokat, amelyeket ez az állami tisztviselő eddig a fővárostól élvezett, akkor kérem a miniszter urat, legyen konzekvens a végtelenségig, t. i. necsak ezt szüntesse meg, hanem ne tűrje azt, hogy bármely tekintetben a főpolgármester a fővárostól illetményt vagy járandóságokat vagy természetbeni szolgáltatásokat kapjon. Én az autonómiát nem úgy értelmezem, hogy autót kell adni a főpolgármesternek. (Derültség a balközépen.) Ezt egyetlen város sem teszi. Ez nem autonómia, t. Ház! Méltóztassék a konzekvenciákat levonni az utolsó vonalig és akkor a törvény intencióinak tényleg elég van téve. Hogy a főpolgármester mai főispáni hatáskörében mennyire nem a polgárságnak; és nem az autonómiának érdekét szolgálja, azt az a két eset bizonyítja, amelynek mindegyikében a belügyminiszter úr rendkívül snájdigan és rendkívül férfiasan fedezni volt kénytelen a főpolgármestert. Az egyik vot a szanálás, amelynek kérdésében a belügyminiszter úr vállalta azt a felelősséget, amit a főpolgármesternek kellett , volna viselnie, a másik volt a tűzoltófőparancsnoki kinevezés, amelynél szintén a belügyminiszter úr volt kénytelen _ fedezni azt a főpolgármestert, aki nem a saját akaratából csinálta mindeze v °t- Wgy van! bálfelöl.) aki bevallotta, hog. .ÍXI ^-~ , ^ ü zekhez semmiféle köze nem volt, ö teljesítette azt a parancsot, amelyet a belügyminiszter úr adott. Itt nincs polgármesteri előterjesztés, előkészítés, nincs az autonómia hozzájárulása, ezekben a kérdésekben mindig kizárólag egy kormányzati akaratnak a végrehajtója a főpolgármester. Énszerintem tehát ez nem főpolgármesteri, hanem kizárólag főispáni jogkör és én a magam részéről minden körülmények között ragaszkodom ahhoz, hogy előbb vagy utóbb ezt az állást vissza kell fejleszteni az autonómiára és főpolgármesterré tenni azáltal, hogy az autonómia választja. Vagy pedig '• főispánná kell tenni és akkor címében, fizetésében és minden:ben a főispánnal legyen egyenlő. Egyébként a rendelkezés teljesen helyes. Ha azt konzekvensen keresztülviszik, semmi kifogásom ellene nincs. Az előadó úr rosszul mondotta, hogy a törvényhatósági választói névjegyzéket 1942-ben kell megújítani. A törvényszakasz szövege 1940-et mond. Ez is teljesen helyes, mert a törvény intenciója az volt, hogy a törvényható. sági választások friss néjegyzékkel történjenek ós ennek az intenciónak csak akkor felelhetünk meg, ha 1940-ben csinálják meg ezt a névjegyzéket. Felesleges az''évenkénti kiigazítás. A hatévenkénti választásnál a kiigazítási adatok is hibásak, mert a következő esztendőben Budapesten akkora a vándorlás a belterületről a perifériákra. Pestről Budára és viszont Budáról Pestre, hogy egy esztendő múlva már minden névjegyzék hatályát veszti. Igen helyes tehát az, hogy a törvényhatósági választás előtt történjék meg a kiigazítás. Ha ezek után a kritikai megjegyzések után felteszem magamban a kérdést, hogy vájjon ezt a javaslatot elfogadjam-e vagy ne fogadjam el: miután nem látok benne sérelmet a városra, miután nem látok benne sérelmet abból a' szempontból sem, hogy ezek a rendelkezések
