Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-144
'6.8 .Az országgyűlés képviselőházának íhh.. ülése 1936 június 9-én, kedden. giák nagyon közel állnak egymáshoz, ha helyesen interpretáljak őket — (olvassa): «De Szükség van új formulákra. A hosszabb idő. óta keresett formula most végre megvan : együttműködés és az érdekek kielégítése a függetlenség jegyében a nemzet keretén belül.« , Méltóztassék, elhinni,, hogy az, amit ez a .szakszervezeti vezető egyéndség mondott: a nemzeti egységnek helyes és modern interpretációja. Nem egy formai egység, nem egy pártegység, hanem az együttműködés intézményes biztosítása fontos a nemzeten belül, ahol a különböző termelési ágakj a különböző pártok, a különböző felekezetek és mindazok az ellentétek fennállnak, amelyeknek egT nemzeten belül, fenn kell állandók. Hiszen a különböző foglalkozások, vallások, a különböző lelkiállapotok együttesből áll egy nemzet s ezeket az ellentéteket nem letaposni, nem letagadni, nem semmivé tenni, hanem összehangolni: ez a politika célja, lemérve minden politikai pártnak és csoportnak benső immanens erejét, a megfelelő szintézist létrehozni az államon belül. Amint a világegyetem legfőbb törvénye az egyensúly és a harmónia, éppen úgy a politikának is az a legfőbb törvénye, hogy semmiféle egyoldalú akarat ne érvényesüljön, hanem szintézisben, harmóniában, együttműködésiben legyenek öszszefoghatók ; a legkülönbözőbb erők és a nemzet különböző' rétegei. '_..'. T, Ház! En nagy Örömmel látom, hogy az az interpretációja a politikai és gazdasági fejlődésnek, amelyet lErnszt igen t. képviselőtársam .tegnap -itt.megadott, tökéletesen egyezik az én felfogásommal, tökéletesen egyezik azzal a felfogással» amelyet a mi pártunk magáénak vall. Azoknak a nagy célkitűzéseknek vele azonos és hűséges szolgálata jegyében biztosíthatom őt, hogy mindenkor, azon az úton fogunk járni, hogy ezeket a közös eszményeket, közös' erőver szolgálhassuk a nemzet érdekében. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) , 7 Mindaz, amit eddig elmondottam, egy elméleti fejtegetés volt, (vitéz Balogh. Gábor: Ezt r mondtuk nii is!) de szeretnék a még hátralévő tíz egynéhány perc alatt bizonyos konkrétumokhoz is eljűiíú. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mert hà mindaz, amit elmondottam,' — amint nagy örömmel látom — a t. Ház igen nagy részének helyeslésével találkozik, (Felkiáltások a jobboldalon: Természetesen!) akkor semmi akadálya annak ... (Nagy zaj. — : Äieizler Károly: Az őszinteség hiánya! — vitéz Balogh Gábor: Ne tessék gyanúsítani, én is lehetek őszinte, nemcsak ön! Miféle gyanú-; sítás ez! Tessék az ilyesmit megtartani magá! nak! — Rassay Károly: Gyerünk vissza az elmélethez! — vitéz Balogh Gábor: Önnek lehetnek meggyőződései, másnak nèm? — Br. Berg Miksa: Intézzék el kint! — Zaj: — Elnök csenget.) Szeretnék bizonyos konkrétumokhoz is eljutni (Halljuk! Halljuk!) ezek után az elméleti, természeti premisszák után és ha azt keresem, hogy ebben az — úgylátszik — elméleti kérdésekben nagyon,is homogén összetételű Házban miért nem tudunk egy normálisabb helyzethez eljutni, akkor nem önöknek teszem éjit a szemrehányást, hanem azt kell mondanom, hogy egy ötvenéves elmaradottsága a, magyar politikai élet fejlődésének idézte elő ; ezt a helyzetet* En csak arra kérném önöket, \ hogy vegyék azt a fáradságot, fáradjanak le a parlamenti-múzeumba. .. • A. napokban véletlenül rávetődött a szemem ott egy profclamációra, amely 1917 április 29-én kelt, IV, Károly király proklamációjára az általános titkos választójogról. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hovatovább 20 esztendeje lesz ennek. De emlékszem arra az időre is, — akkor még kisgyermek voltam — amikor itt Budapesten felborított villamosokat és összetört gázkandelábereket láttam a titkos választójogi tüntetések nyomán. . , T. Ház! Ma már hovatovább ötvenedik életévemet fogom betölteni, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelöl.) de a magyar közéletnek ez a fájó problémája még mindig teljes mértékben megoldatlan. (Vázsonyi János: Ott tartunk, ahol 1869-ben!) A kormányzó úr ő főméltósága az országgyűlés 1931. évi megnyitásakor már az államfői megnyitó beszédben is felvetette újólag IV. Károly és mások után a titkos .választójog megalkotásának sürgősségét és szükségességét. Nem akarom azt a triviális példát tovább folytatni, melyet Makkai János képviselőtársam is tegnap elmondott, amelyben egy nadrággal hasonlította össze a titkos választójogot, de ha már az ő megállapítása szerint is kilyukadt ez a nadrág, akkor miért ragaszkodik a t. túloldal ahhoz, hogy lyukas nadrágban járjunk. (Zaj.) Miért nem akarnak t. képviselőtársaim egy olyan ruhadarabot felölteni, amellyel egész Európa előtt reprezentatív formában jelenhetnénk meg? T. Ház! Nagyon jóL tudom, hogy a titkos választójog nem csodaszer, sőt ázt is tudom, — mert látom egész Európában — hogyha titkos választójoggal komoly veszélyek is támadhatnak, amelyek eliminálásáról idejében gondoskodni kell. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Nagy zaj és felkiáltások balfelől: Szóval ne csináljunk semmâtf — Kun Béla: Ez az ürügy, amiért nem csináljuk r megl) Meg is akarom mondani, hogy felfogásom szerint • milyen veszélyek támadhatnak. Az egyik veszély, felfogásom szerint abban áll, hogy a titkos és proporcionális választójog nyomán a nagy pártok túlságosan felaprózódván, kormányképes többségek nem tudnak alakulni, a parlament állandó munkaképtelenné .válása esetén pedig a parlamentarizmus lejárja magát és az illető nemzet a diktatúra ösvényére kerül. Ez az egyik veszedelem. A másik veszedelem abból áll — és ezt a magyar viszonyok között különösen figyelembe kell venni — hogy a nyomorúságnak, sajnos, egyre általánosabbá, válása, az elszegényedés, az elproletarializálódás, : fiatalságunk kilátástalan és reménytelen helyzete szélsőséges irányba tereli a választóközönség jelentékeny részét és ez a szélsőség titkos választójog ^esetén mem is annyira bal, mint inkább szélsőjobboldali irányban nyilvánulna meg, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) amivel szeiiniben igenis védekezni kell. T. Ház! Ezek ellen a veszedelmek ellen kétségtelenül meg kell tennünk a törvényes óvóintézkedéseket. (Általános helyeslés.) Hiszen éppen azért kapcsoltuk össze — még pedig majdnem pártkülönbség nélkül ebben a Házban — a titkos választójogi reform gondolatát egyéb alkotmányjogi problémák megoldásával, mert a titkos választójogból származható veszélyek ellensúlyozására nemcsak magában a választójogi törvényben, de egész alkotmányos berendezésünkben meg lehet és meg kell találni a megfelelő ellenszereket és óvszereket. T. Ház! Csak arra utalok, hogy az államfői
