Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-151

Az országgyűlés képviselőházának 15 közelebb álló intézmény, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara is foglalkozott ezzel a kérdéssel, éspedig a legutóbb Mohácson tartott egyik vándorgyűlésén. Itt az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara is hozott egy határozatot, amelyben a mai egykézrendszerrel szemben — különösen a lókivitel terén észlelt visszásságokkal kapcsolatban — báró Mirbach Antal elnöklete alatt kimondották azt, hogy a mezőgazdasági kamara állattenyésztési szakosztálya állást foglal azok mellett a jogos panaszok mellett, amelyek felmerültek és legfőbb idejének tartja, hogy a kormány rendet teremtsen a lóexport terén észlelt mai kaotikus helyzetben, amely visszaélésekre ad alkalmat, és éppen ebből kifolyólag felirattal él a földművelésügyi miniszter úrhoz. En tehát mindenekelőtt megállapítom azt, hogy az egykézrendszer Magyarországon kétségtelenül megvan és most csak azt akarom keresni, hogy ez a gazdák szempontjából előnyt vagy hátrányt jelent-e és hogy azok, akik az egykézrendszer haszonélvezői, — hogy így mondjam — ezzel a rendszerrel* ezzel a privilégiummal, ezzel a monopolisztikus helyzettel miképpen élnek, helyesen, jól élnek-e vele, vagy pedig visszaélnek-e vele. Nem állítok, csak kérdéseket teszek fel és senkit támadni, vagy vádolni nem akarok, csak a való helyzetet akarom ismertetni. Kétségtelen tény az, hogy nem egyedül tőlünk, Magyarországtól függ a dolog, a jelenlegi gazdasági válságban, amikoir úgyszólván az egész világon kaotikus helyzet van, amikor különböző gazdasági rendszerek vannak, amikor autarchia van és olyan viszonyok vannak, amilyeneket legutóbb is láttunk különböző államoknál, ahol különböző érdekek szerint, alakulva» különböző helyzeteket teremtettek. Elismerem tehát, hogy nem egyedül tőlünk függ az, hogy egy olyan rendszerre térjünk át, amelyet esetleg egy másik állam, amellyel összeköttetésben vagyunk, nem fogad el. Kétségtelenül a legegészségesebb helyzetnek azt tartom, ha szabad verseny alakulhat ki. Elet, fejlődés és egészség csak ott van, ahol szabadság van, — és ez nemcsak a poditikai életre vonatkozik, hanem vonatkozik a gazdasági életre is — mert ahol nincs szabadság, ott nem lehet élet, fejlődés. (Rassay Károly: Ott csak panama lehet!) Mi volna szükséges tehát a gazdák érdekében? Az egykézrendszerrel szemben ^ a szabad verseny, ahol különböző kalkulációk alapján... (Müller Antal: A szeszkartelre ^is áll ez!) Ezt ne méltóztassék ide hozni, t. képviselőtársam; nem tőlünk, hanem a túloldalon ülőktől függ, hogy ezen a téren rendet teremtsenek. {Bródy Ernő közbeszól.) Kérem, ne méltóztassanak közbeszólni, mert ha közbeszólások lesznek, nem tudok az anyaggal végezni. Midőn interpellációmat bejegyeztem, kizárólag ezeket a gazdasági szempontokat tartottam szem előtt, azt néztem, hogy a gazdák emiatt a rendszer miatt minő előnyben részesülnek, vagy minő hátrányt szenvednek; ezzel kapcsolatban intéztem kérdést a kereskedelmi miniszter úrhoz és első kérdésem az; hajlaudó-e a gazdáknak a németországi állatexporttal kapcsolatban hevezetett egykézrendszerből származó megkárosítását megszüntetni ? Kezeimbe került egy a Hangya Alla tértékesítő Szövetkezettel történt elszámolás és azt átvizsgálva, kétségtelenül olyan tételeket találtam, amelyek felfogásom

1 szerint túlmagasak. De tartozom kijelenteni azt is, hogy a Hangya [.ülése 1936június20-án, szombaton. 281 igen tisztelt vezetősége részéről felkerestek ebben a kérdésben és okmányokkal, iratokkal, szerződésekkel igazolták mindazokat a számításokat, amelyeket ők a különböző bizományi elszámolásokkal kapcsolatban a kisgazdákkai eszközöltek; igazolták, hoigy azok törvényeken, rendeleteken alapulnak és hogy ők semmi néven nevezendő megkárosítást neon szándékoztak okozni. Ezzel kapcsolatban a lapokban is kiadtak egy kommünikét — azt hiszem, a tegI napelőtti lapokban, arravonatkozólag, amit az előbb említettem — és megigérték, hogy az év lezárásával, a mérlegl elkészítésével minden néven 'nevezendő hasznot, amely bizonyos szükséges tartalékolások után fenn fog maradni, az értékesítő gazdák részére vissza fognak juttatni. (Müller Antal: Ez helyes!) Ez kétségtelenül helyes és nekem nincs okom kételkedni ab'ban, hogy ezt nem fogják megtenni, mert hiszen hivatalosan leszögezték. Ugiyancsak a vezetőség részéről azt a határozott Ígéretet is kaptam, hogy ezzel kapcsolatban minden néven nevezendő észlelt vagy pedig hallott, tudomásunkra jutott visszaélést és visszásságot közöljünk velük s ők ezekkel szembeni a legkérlelhetetlenebbül fel fognak i lépni. Most azonban rátérek arra, hogy Éber Antal igen tisztelt képviselőtársam múltkori ig'en érdekes beszédében szerintem helytelen adatokkal operált, amelyeiket nem tudott teljesen pontosan. Nekem időközben sikerült errevonatkozólag ... {Rajniss Ferenc közbeszól.) Kérem, Éber Antal mindig nagyon pontos, alapos, köz"ríTz'dasásrilag felkészült és itt csak egyes adatokra nézve, amelyekre sem ő, sem Winchkler kereskedelemügyi miniszter úr nem tudott választ adni, leszek hátor a felvilágosítást magadni. (Rassay Károly: Akkor is elismerték, amikor odaát ült az urak között és velünk szemben harcolt! — Rajniss Ferenc: Éber Antal? Velem szemben sohasem ült! — Rassay Károly: — Ott ült a túlsó oldalon! — Rajniss Ferenc; Arról én nem tehetek!) A mai rendszerben tehát a gazdák a Külkereskedelmi Hivatal útján — szemben azzal, amit Éber Antal mondott — 60%-ot kapnak, a Hangya 35%-ot, egy eddig ismeretlen szövetkezet pedig . . . (vitéz Mecsér András: De minek a 60%-át?) A drezdai kivitelnek, (vitéz Mecsér András: De minek, marhának vagy disznónak?) A marhakivitelnek. A drezdai marhakivitelre vonatkozólag Éber Antal azt mondotta a múltkor, hogy 80%-ot kapnak. Különben — bocsánatot kérek — szórói-szóra felolvasom, amit Éber Antal mondott. (Olvassa): »Április hó végéig a Németországba irányuló marhakivitel akként volt megosztva, hogy abból a kereskedőknek 25%. a Hangya Szövetkezetnek 15%- a gazdáknak közvetlenül 60% volt biztosítva. Április végén a kormány ezt a felosztási kulcsot megváltoztatta, amennyiben a kereskedők 25%-os kvótáját teljesen beszüntette és ezt a 25%-ot n közvetlen gazdakvótához ütötte hozzá, úgy hogv a gazdáikvóta 85%-ra emeltetett és azt mondották, hogy 15% marad a Hangya Szövetkezet kvótája.« Éber Antal tehát azt mondotta, hogy 85% a gazdáké és 15% a Hangyáé. De éppen itt téved, mert a. gazdáké nem 85%, hanem csak 60%. a Hangyáé oedig 35% és egy úgynevezett Fa lu szövetkezeté 5%. Ez a Faluszövetkezet az a tétel és az a pont, amelyre vonatkozólag felvilágosítást adni itt senki nem tudott, sem Winchkler miniszter úr, sem Éber Antal. Sőt Mayer János t. képviselő-