Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-151
Az országgyűlés képviselőházának 151. ülése 1936 június 20-án, szombaton. 279 ben a Marton-féle szervezkedés az üres antiszemitizmusuk örve alatt úgy tünteti fel sze, vezkedésüket, hogy a haladó konzervatív iránynak feltétlenül ez az egyedüli útja és lehetősége. Ismerem a fiatalságot, amely a legsúlyosabb helyzetbe jutott a mai állapotok alatt. Meggyőződésem, hogy a fiatalságot 'az üres antiszemitizmussal tovább izgalomban tartani nem. lehet és őket ezzel az egyedüli metódussal előbbre vinni és a kormánypártba beterelni lehetetlen. A magyar fiatalság — itt elsősorban az intellektuel fiatalságról van szó — súlyos helyzetben van, aminek oka igen nagy száza' lékban éppen a kormánypárt szervezkedésében rejlik. (Mózes Sándor: Meg kell szüntetni az álliáshalmozásokat !) Elsősorban is nyugodtan és őszintén azt a véleményt vagyok bátor kifejezni, — azt hiszem, az ország közvéleményének igen nagy többségével együtt -— hogy a Marton-féle Nep.-szervezkedés Gömbös Gyula miniszterelnök úr becsületes és az országban is komoly súllyal bíró híveit félretolta és Gömbös Gyulától elszigetelte, akik végül is sajnálkozva kénytelenek félreállani. (Haám Artúr: Honnan tudja? — Csoór Lajos: A gyakorlatból! — Mózes Sándor: Félhivatalos helyről kapta az információkat! — Zaj.) A Marton-féle Nep.szervezkedós Marton Béla igen gyenge kvalitásainak megfelelően a Nep.-szervezetek élére a társadalom minden rétegéből a selejtes elemeket juttatta. (Jenes András: Ha így volna, nem mondaná itt, hanem örülne neki, hogy így van! — Zaj.) A Nep. élharcosainak legnagyobb része, körülbelül 90 százaléka önző egyéni célok elérése végett vállalt szerepet és Gömbös Gyulának nem meggyőződésből hívei, hanem érdekből lettek hívei és léptek be a pártba nagyrészben akkor, amikor a miniszterelnök úr már hatalmon volt. A Nep. élharcosok legtöbbje nem példás életük által érdemelték ki a nép bizalmából fakadó politikai vezetést, hanem Marton Bélától visszavonhatatlan kinevezés formájában nyerték, kapcsolataik azonban a nép széles rétegeivel nincsenek, sőt sok esetben erkölcstelen életük miatt lenézettek. (Drozdy Győző: A Röntgen-szemű képviselő! — Derültség a jobboldalon.) Dokumentumokat lehet felhozni ennek alátámasztására és ehhez nem szükséges Eöntgen-szeműnek lenni. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolcsy Mátyás: A Nep.-élharcosok a közigazgatást, ahol csak lehetett, megfélemlítéssel a hatalmukba kerítették és így nem a tömegek korrekt megnyerése és megszerzése által, haneni közvetett útOji, a hatalommal visszaélve, mint terroristák akarnak uralkodni a becsületes magyar nép felett, megbotránkoztatva az egész országot. (Felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beszéd ez! — Mózes Sándor: Aki nem érzi magát érintve, miért veszi magára!) A Marton-féle Nep.-szervezkedést az ország lakosságának 60 százaléka nyíltan elítéli, az ország lakosságának 30 százaléka pedig függősége miatt vallani nem meri, de tisztán látja, hogy a magyar politikai életben a gyönge szellemi és erkölcsi kvalitású egyének kezébe került a hatalom. (Haám Artúr; Mégis félnek tőlük! — Kölcsey István: Ki mondja ezt?) Én! Az ország 10 százaléka az, amely nem lát tisztán, illetőleg Marton hatalmától várja egyéni csillagának felemelkedését. Ezek azok a pontok, amelyekben én a hároméves Marton-féle szervezkedés lényegét lefektetni gondoltam és az a meggyőződésünk, hogy ennek a munkának az eredménye meghozza a gyümölcsöt olyan értelemben, (Kölcsey Ferene: Hogy maga többet nem lesz megválasztva!) hogy a Nep-szervezkedés feltétlenül összeroppan.. (vitéz Szalay László: Akkor ne féiljenek tőle! — Kölcsey István: Ezt mindenki mondhatja, csak ön nem!) Erre is válaszolni fogok! Ennek a folyamatnak legfőbb tünetei, hogy azok a politikai analfabéták, akik jóhiszeműen, vakon, Gömbösre nézve Marton szolgálatába állottak, egymásután adják be lemondásaikat. Ezeket a lemondásokat legnagyobbrészt a Nep. központi vezetősége nem fogadja el és eltitkolja, (vitéz Mikolay István: Miért fáj ez magának, mi köze hozzá? Hagyja békén a pártot, semmi köze hozzá! — Zaj. — Elnök csenget ) Igenét. Ház! Nem azért bátorkodtam ezeket a véleményeket idehozni, mintha nekem egyedül fájnának, hanem meggyőződésem, hogy ez az ország nyugalma szempontjából káros. (Ügy van! a baloldalon. — vitéz Mikolay István: Maga fogja megmenteni a nyugalmát! Vámnak itt különb legények ehhez!) Éppen azért konkrét kérésem van a belügyminiszter úrhoz, akire, úgy tudom, a t. Ház minden pártja feltétlenül bizalommal néz, hogy az ország nyugalmának érdekében és a közigazgatás megbecsülése és tekintélye érdekében a Nep.szervezkedéssel, főleg a — hangsúlyozom — Marton-féle szervezkedéssel szemben erős kézzel indítson eljárást olymódon, hogy a közigazgatás a szervezkedések karmai közül kimentessék. Igen t. Képviselőház! Azért kellett ezeket az általánosságokat idehoznom, mert konkrét kéréssel is jövök. Az a kérésem, hogy a nagykátai járás főszolgabíróját a Nep.-szervezkedés és a Nep. élharcosok karmaiból szabadítsák ki. Véleményem szerint ugyanis nem lehet £eladata a járás főszolgabírájának, hogy pártpolitikai kiszállásokat és vizsgálatokat folytasson le, a főszolgabírónak párton felül kellene állni és meggyőződésem, hogy Hófer Ferenc főszolgabíró három élharcosnak a kezébe került (Zaj a jobboldalon.) és ezzel az egész járás 13 községe egy nyugalmazott adótiszt és két nyugalmazott katonatiszt nem éppen bölcs vezetése alá került. (Kölcsey István: Ugyan, ugyan!) A képviselő úr nem tudja, hogy úgy van-e, vagy nem. (Kölcsey István: Nincs így! — Dinnyés Lajos: Honnét tudja? — Kölcsey István: Tudom! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő uraik'. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Az a felfogásom, hogy a pártszervezkedés, ahogyan azt Gömbös Gyula «miniszterelnök úr hangsúlyozta is, teljes szabadsággal folyhat ebben $,z országban. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Meggyőződésem azonban, hogy a közigazgatásnak semmiféle joga és szerepe nem lehet a pártszervezésben, az nem mozgósítható és ; nem vehető igénybe és ennek az orvoslását követelem 1 , (vitéz Szalay László: TTres beszéd! — Zaj.) Konkrét kérésem továbbá az, hogy a Marton-féle szervezkedésekkel... (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! a bal és a ffzélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Matolcsy Mátyás: Tudomásom van^ arról, hogy a húsvét hetében Budapesten a párt helyiségében tartott értekezleten Marton Béla 41*
