Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

268 Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. kel egyetértve hajtja végre a törvényjavaslatot. Mindezek előrebocsátása után mély tiszte lettel ajánlom, méltóztassék a törvényjavasla­tot általánosságban és részleteiben »elfogadni. (Helyeslés jobbfelőh) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Senki felirat­kozva nincs. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemT (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. Következik a részletes tárgyalás­Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavas­lat címét felolvasni szíveskedjék. Esztergályos János jegyző (felolvassa a ja vaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hoz­zászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olva­sása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a hadrakelt se­regek sebesültjei és betegei nelyzetének javí­tása és a hadifoglyokkal való bánásmód tár­gyában Genfben 1929- évi július hó 27. napján kelt egyezmények becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat (írom. 260, 277.) tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a miniszter­elnök urat helyettesítő földmívelésügyi minisz­ter úr Tahy László miniszterelnökségi állam­titkár urat a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a házszabályok 142. §-ának % bekez dése értelmében miniszteri megbízottként - be­jelentette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. vitéz Árvátfalvi Nagy István előadó urat illeti a szó. vitéz Árvátfalvi Nagy István előadó: Mé­lyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A szőnyegen lévő törvényjavaslatban foglalt genfi egyezmények általában azt a célt szol­gálják, hogy a háború rendkívüli szenvedései enyhíttessenek és a háború emberáldozataival szemben az emberséges bánásmód lehetőleg biz­tosíttassák. Önkéntelenül is emlékezetünkbe idéződik a világháború és a világháború sok szörnyű borzalma, amikor ezt a törvényjavas­latot és az ebben foglalt egyezményeket olvas­suk, amelyek igen nagy haladást jelentenek az eddigi egyezményekhez képest és amelyekben a világháború tanulságai is már nagy mérték­ben levonattak. Felmerül az a kérdés is, mé­lyen t. Képviselőház, vájjon nem lehetne-e egyáltalában a háborúskodást megakadályozni, hi szeil az volna az ideális, ha az anyagi igaz­ság uralkodnék a népek között és ha volna olyan szervezet, amely a háborúskodást tényleg meg tudná akadályozni. Sajnos, szomorúan lát­tuk a ma élők, a mai nemzedék fiai, hogy a XX. századhoz, a XX. század civilizációjához fűzött és erre épített békeálmok mennyire alap­talanok voltak, hogy a wilsoni békepontok, amelyekkel a magyart kecsegtették, szintén mennyire nem komolyan gondoltattak el a győző államok részéről és látjuk a jelenben is, hogy a Népszövetség sem az a szervezet, amely képes volna a háborúskodást megakadályozni, különösen úgy, hogy egyszersmind a népek kö­zött megfelelő igazság is tétessék. Mi, a Csonka-Magyarország fiai, akik le­fegyyerzetten állunk állig felfegyverzett szom­szédaink közt, természetesen örömmel kell, hogy üdvözöljük ezt a törvényjavaslatot, amely az 1929. évi genfi értekezlet eredményeit foglalja magában, mert valóban r nagy lépéssel viszi előbbre a humanizmust és igyekszik a háború szenvedéseit fokozottabban csökkenteni. A legelső ilyen Vöröskereszt-egyezmény 1864-ben létesíttetett, míg a második 1906-ban. Ezeket az egyezményeket az 1911. évi XX. te. cikkelyezte be és illesztette bele a magyar tör­vénytárba. Ezek helyébe lép a mostani törvény­javaslatban foglalt genfi egyezmény a hadra­kelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítására, amely genfi egyezmény 8 fejezet­ből és a záró rendelkezésekből áll, egyszer­smind 39 ^cikket tartalmaz. A sebesültekről és a betegekről, az egészségügyi alakulatokról és intézetekről, a személyzeti kérdésekről, az épü­letekről, a felszerelésről, az egészségügyi szál­lításról, a genfi Vöröskeresztről, mint ismertető jelről és annakvédelméről, valamint az egyez­mény alkalmazásáról és a visszaélések és a ren­delkezések megszegéseinek megtorlásáról intéz­kedik ez az egyezmény. Ki óhajtom emelni az egyezmény egyes fontosabb rendelkezéseit és így rá kívánok mu­tatni arra, hogy ütközetek után biztosítja a sebesültek és halottak felkutatását, e célból fegyverszünetet, illetve a tüzelés 'megszakítását,' rendeli el. A halottaknak egyéni, személyi megállapítását sokkal jobban lehetővé teszi, amint ez a múltban történt. A. személyazonos­ság megállapítása tehát részletesen szabályozva van ebben az egyezményben. Igen fontos rendelkezés az, hogy az egész­ségügyi személyzet és a tábori lelkészek, a leg­messzebbmenő védelemben részesíttetnek elfo­gatás esetén és nem kezelhetők hadifoglyok ^ . gyanánt. Az önkéntes segítőegyesületeket mesz­szemenően támogatja áldásos munkásságukban az egyezmény és kiterjed a légi járművek hasz­nálatára is, általában megállapítva azt, hogy fehérre festendők, vöröskereszt j elvén nyel ellá­tandók az egészségügyi célokat szolgáló repülő­gépek, ezeknek az orvosi főgyüjtőálloniásü^ előtti területre repülniök nem szabad, felszó­lításra azonnal leszállni tartoznak, viszont, ha egy ilyen repülőgépet az ellenség^ elfog, akkor annak egész személyzete, pilótája, szerelői, szikratávíróíkezelője, visszaadandó a másik hadviselő félnek azzal a kikötéssel, hogy a jö­vőben is csak egészségügyi szolgálatra hasz­nálható fel. A vöröskereszt-jel vény védelme már a- korábbi vöröskereszt-egyezményekben is biztosítva van és ez az egyezmény csak ki­terjeszti a szóbanforgó egyezményt. Egyszers­mind az egyezmény megsértése esetére vizsga­lat elindítását rendeld el s az összes szerződő felek garantálják az egyezmény betartását. Fontos rendelkezése még az, hogy árhá­ború esetén a béke megkötéséig az egyezmény­nek feltétlenül hatályban kell .maradnia. Itt legyen szabad megemlítenem, hogy ezt^ az egyezményt, valamint a hadifogoly-egyezményt és a hozzájuk tartozó függelékeket eddig már harmincöt állam ratifikálta és ezekben az' egyezményekben igen sok olyan üdvös rendel­kezés foglaltatik, amelyet annakidején a mi delegátusaink terjesztettek elő a genfi értekez­leten.

Next

/
Thumbnails
Contents