Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-149
268 Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. kel egyetértve hajtja végre a törvényjavaslatot. Mindezek előrebocsátása után mély tiszte lettel ajánlom, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben »elfogadni. (Helyeslés jobbfelőh) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Senki feliratkozva nincs. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemT (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalásKérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Esztergályos János jegyző (felolvassa a ja vaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei nelyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929- évi július hó 27. napján kelt egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 260, 277.) tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a miniszterelnök urat helyettesítő földmívelésügyi miniszter úr Tahy László miniszterelnökségi államtitkár urat a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a házszabályok 142. §-ának % bekez dése értelmében miniszteri megbízottként - bejelentette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. vitéz Árvátfalvi Nagy István előadó urat illeti a szó. vitéz Árvátfalvi Nagy István előadó: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A szőnyegen lévő törvényjavaslatban foglalt genfi egyezmények általában azt a célt szolgálják, hogy a háború rendkívüli szenvedései enyhíttessenek és a háború emberáldozataival szemben az emberséges bánásmód lehetőleg biztosíttassák. Önkéntelenül is emlékezetünkbe idéződik a világháború és a világháború sok szörnyű borzalma, amikor ezt a törvényjavaslatot és az ebben foglalt egyezményeket olvassuk, amelyek igen nagy haladást jelentenek az eddigi egyezményekhez képest és amelyekben a világháború tanulságai is már nagy mértékben levonattak. Felmerül az a kérdés is, mélyen t. Képviselőház, vájjon nem lehetne-e egyáltalában a háborúskodást megakadályozni, hi szeil az volna az ideális, ha az anyagi igazság uralkodnék a népek között és ha volna olyan szervezet, amely a háborúskodást tényleg meg tudná akadályozni. Sajnos, szomorúan láttuk a ma élők, a mai nemzedék fiai, hogy a XX. századhoz, a XX. század civilizációjához fűzött és erre épített békeálmok mennyire alaptalanok voltak, hogy a wilsoni békepontok, amelyekkel a magyart kecsegtették, szintén mennyire nem komolyan gondoltattak el a győző államok részéről és látjuk a jelenben is, hogy a Népszövetség sem az a szervezet, amely képes volna a háborúskodást megakadályozni, különösen úgy, hogy egyszersmind a népek között megfelelő igazság is tétessék. Mi, a Csonka-Magyarország fiai, akik lefegyyerzetten állunk állig felfegyverzett szomszédaink közt, természetesen örömmel kell, hogy üdvözöljük ezt a törvényjavaslatot, amely az 1929. évi genfi értekezlet eredményeit foglalja magában, mert valóban r nagy lépéssel viszi előbbre a humanizmust és igyekszik a háború szenvedéseit fokozottabban csökkenteni. A legelső ilyen Vöröskereszt-egyezmény 1864-ben létesíttetett, míg a második 1906-ban. Ezeket az egyezményeket az 1911. évi XX. te. cikkelyezte be és illesztette bele a magyar törvénytárba. Ezek helyébe lép a mostani törvényjavaslatban foglalt genfi egyezmény a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítására, amely genfi egyezmény 8 fejezetből és a záró rendelkezésekből áll, egyszersmind 39 ^cikket tartalmaz. A sebesültekről és a betegekről, az egészségügyi alakulatokról és intézetekről, a személyzeti kérdésekről, az épületekről, a felszerelésről, az egészségügyi szállításról, a genfi Vöröskeresztről, mint ismertető jelről és annakvédelméről, valamint az egyezmény alkalmazásáról és a visszaélések és a rendelkezések megszegéseinek megtorlásáról intézkedik ez az egyezmény. Ki óhajtom emelni az egyezmény egyes fontosabb rendelkezéseit és így rá kívánok mutatni arra, hogy ütközetek után biztosítja a sebesültek és halottak felkutatását, e célból fegyverszünetet, illetve a tüzelés 'megszakítását,' rendeli el. A halottaknak egyéni, személyi megállapítását sokkal jobban lehetővé teszi, amint ez a múltban történt. A. személyazonosság megállapítása tehát részletesen szabályozva van ebben az egyezményben. Igen fontos rendelkezés az, hogy az egészségügyi személyzet és a tábori lelkészek, a legmesszebbmenő védelemben részesíttetnek elfogatás esetén és nem kezelhetők hadifoglyok ^ . gyanánt. Az önkéntes segítőegyesületeket meszszemenően támogatja áldásos munkásságukban az egyezmény és kiterjed a légi járművek használatára is, általában megállapítva azt, hogy fehérre festendők, vöröskereszt j elvén nyel ellátandók az egészségügyi célokat szolgáló repülőgépek, ezeknek az orvosi főgyüjtőálloniásü^ előtti területre repülniök nem szabad, felszólításra azonnal leszállni tartoznak, viszont, ha egy ilyen repülőgépet az ellenség^ elfog, akkor annak egész személyzete, pilótája, szerelői, szikratávíróíkezelője, visszaadandó a másik hadviselő félnek azzal a kikötéssel, hogy a jövőben is csak egészségügyi szolgálatra használható fel. A vöröskereszt-jel vény védelme már a- korábbi vöröskereszt-egyezményekben is biztosítva van és ez az egyezmény csak kiterjeszti a szóbanforgó egyezményt. Egyszersmind az egyezmény megsértése esetére vizsgalat elindítását rendeld el s az összes szerződő felek garantálják az egyezmény betartását. Fontos rendelkezése még az, hogy árháború esetén a béke megkötéséig az egyezménynek feltétlenül hatályban kell .maradnia. Itt legyen szabad megemlítenem, hogy ezt^ az egyezményt, valamint a hadifogoly-egyezményt és a hozzájuk tartozó függelékeket eddig már harmincöt állam ratifikálta és ezekben az' egyezményekben igen sok olyan üdvös rendelkezés foglaltatik, amelyet annakidején a mi delegátusaink terjesztettek elő a genfi értekezleten.
