Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

Az országgyűlés képviselőházának 1U9. A hadifoglyokkal. Való bánásmódra vonatkozó és ugyancsak 1929-ben létrejött egyezmény 8 címre és 92 cikkre oszlik. Ez a hadifogoly-egyezmény hézagpótló, (amennyiben ilyen eddig a nemzetek között egyáltalában nem állott fenn. Rendelkezik az elf Ogatas körülményeiről, a fogságról, a fogság végéről, a hadifoglyok elhalálozása esetén szükséges eljárásról, a hadifoglyokat segítő és tudakozó hivatalokról. Az egyezményt a hetedik címében kiterjeszti bizonyos polgári egyénekre is, így a haditudósítókra, a markotányosokra, a hadseregszállítókra — tehát azokra, akik ilyen szállításokat eszközölnek a front mögött — és ezekre is kimondja azt, hogy amennyiben igazolva vannak, hadifoglyokként kezelendők. Végül az egyezmény végrehajtására és ellenőrzésére nézve tartalmazi különböző rendelkezéseket. Ez a hadifogoly-egyezmény tulajdonképpen az 1899. és az 1907. évi hágai egyezmények kiegészítése. Rendkívül humánus intézkedései közül legyen szabad néhányat megemlítenem. A második cikkében kifejezetten előírja, hogy a hadifoglyokkal emberségesen kell bánni, őket sértegetni, kíváncsiságnak kitenni, ellenük ok nélkül megtorló rendszabályokat alkalmazni egyáltalában nem lehet, joguk van személyük és becsületük tiszteletben tartásához, a nőknek teljes tisztelet jár, polgári jogaikat megtartják és a katonai rendfokozatok tiszteletben tartásáról is rendelkezik. Nem lehet tőlük felvilágosítást kérni a saját hadseregükre és hazájukra vonatkozólag, megtartják kitüntetéseiket, értéktárgyaikat, lehetőleg veszélyen kívül helyezendők, naponta többet, mint 20 kilométert gyalogoltatni nem szabad velük. Megállapítja ez a rendelkezés, hog> gondoskodni kell megfelelő ivóvízről, egészséges helyen leendő elhelyezésükről és kimondja, hogy a különböző fajú és nemzetiségű hadifoglyok lehetőleg külön-külön táborba helye v.endők és kollektív fegyelmi rendszabályt nem szabad velük szemben alkalmazni, kimondja továbbá, hogy a beteg hadifoglyokat megfe lelően kell gyógykezeltetni s e célra még ellenséges orvosok is — tehát a másik hadviselő tej orvosai — igénybevehetők. Kimondja, hogy a vallás gyakorlására teljes szabadságot kell biztosítani, szellemi és sportszerű szórakozáso* kat is lehetővé kell számukra tenni s hogy a tisztek csak saját kérésükre kaphatnak mun kát, az altisztek csak felügyelői munkára alkalmazhatók; minden héten legalább egy nap, lehetőleg a vasárnap, munkaszüneti nap kell, hogy legyen; állami munkák esetén ugyanolyan díjazásban részesítendők, mint a saját hadsereg tagjai; postai küldeményeik illetékmentesek: alaptalan felszólamlásnál nem lehet büntetni őket; rendkívül fontos, hogy tilo>> minden testi fenyítés, sötét zárka és kegyetlen kedés velük szemben; a maximális fegyelmi büntetés 30 naoi elzárás lehet, amennyiben pe dig bűnvádi eljárásnak van helye és ez esetleg halálbüntetést involválna, akkor ez a védőit atalommal közlendő és a közléstől számított három hó előtt végre nem hajtható; védőhöz van joguk és a nagybeteg és súlyosan sebesült hadifoglyok általában hazájukba hazakülden dők. Igen fontos még, amit megemlíteni kívánok, hogy a betegek és súlyosan sebesültek megvizsgálására egy vegyes orvosi bizottság küldetik ki, amely vegyes orvosi bizottságban két semleges orvos működik és az egyik sem ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. 269 leges orvos elnököl, ami a pártatlanságot biztosítja. Mélyen t. Ház, nem kívánok ezekkel a részletekkel tovább foglalkozni. Még csak azt „kívánom megemlíteni, hogy minden hadviselő állam külön hadifogoly tudakozó irodát kell, hogy felállítson, azonkívül egy semleges államban központi tudakozó iroda állítandó fel és mindazok az emberséges határozmányok, amelyek ebben a hadifogolyegyezményben foglaltatnak, a hadifogolytáborokban a hadifoglyok anyanyelvén kifüggesztendők. Van még egy függeléke ennek a hadifogolyegyezménynek, amely azért érdemel említést, mert mint egyezségminta ajánltatik a szerződő magas feleknek. Ez általában azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy kiket kell^ hazaszállítani: azokat, — mondja ez az egyezségminta — akik egy éven túl kezelésre szorulnak vagy gyógyítha; taílan betegek, avagy pedig szellemi és testi épségükben állandó csökkenés állott be. E,z y az egyezségminta mint különösséget említi a részletes felsorolásban a hadifoglyok pszichaszténiáját, mint speciális hadi fogolybetegséget, említi a gázok és egyéb mérgezések következtében előálló betegségeket és a gyógyíthatatlan betegségek között felsorolja az elmebajokat, az idegbajokat, az idült alkoholizmust és a fertőzőbetegségeket és megállapítja azt is, hogy itt tágértelmű magyarázatra van szükség. Végül a genfi értekezlet záróokmánya hat pontban sorolja fel azokat a témákat, amelyekkel a szerződő felek a jövőben még hathatósan foglalkozni kivannak. Ezek közül az első pont a súlyosan sebesültek és a betegek érdekében további intézkedések szükségességét állapítja meg; a harmadik pont a léghajózás szabályozását különösen egészségügyi alkalmazásának szabályozását tartja kívánatosnak, a hatodik pont a megszállott területek ellenséges nemzetiségű polgári lakosságának helyzete szabályozását tartja kívánatosnak és írja elő, a második, negyedik és ötödik pontban pedig az egészségügyi szervezetekkel kapcsolatban a máltai lovagrendre, a jeruzsálemi Szent János rend nagy prior átusára, a Johannita rendre és a Szent György rendre, valamint a hasonló betegápoló rendekre nézve megállapítja, hoe-y reájuk ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint más segítő egyesületekre. A katonai egyenruhával nem bíró egészségügyi személyzet számára egységes személyazonossági igazolvány kiállítását tartja kívánatosnak; végül a nemzetköz^ vöröskereszt-egyesületek és az önkéntes segítő egyesületek béke idején való messzemenő támogatását és ennek a támogatásnak további részletezését írja elő. Ezekben kívántam, mélyen t. Képviselőház, beszámolni erről az igen nagy horderejű törvényjavaslatról ^és minthogy ebben a törvényjavaslatban valóban a humanizmust messzemenően szole-áló rendelkezések foglaltatnak, amelyek a háborús szenvedéseket enyhíteni alkalmasak, mély tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nines feliratkozva senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. . Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat? méltóztatnak-e a most letárgyalt tör-