Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

Az országgyűlés képviselőházának lh9. életbevágó kérdéseket old meg. Ez a törvényjavaslat nemzeti vonatkozásban is fontos, az import szempontjából is jelentős, közegészségügyi vonatkozásban is fontos, mondhatnám, hogy a népesedést szolgáló politika egyik alapköve. Nem egészen irreleváns például közegészségügyi vonatkozásban, hogy például a lázmérők a diagnózis megállapításánál vagy a gyógyításoknál hitelesen, pontosan mutatnak-e, hiszen a magyar királyi központi mértékügyi intézethez vizsgálat céljából benyújtott ilyen mérőeszközök java része — ezt csak tájékoztatásul mondom — hibásnak bizonyult s mindennek az lett a következménye, hogy jórészt külföldről hoztuk be a hőmérőket. Különösen Jénából fejlődött e cikkben nagy export Magyarország felé és az itthon készült mérőeszközöket és lázmérőket nem vettük igénybe. De nemcsak a lázmérők bírnak ebből a szempontból jelentőséggel, itt vannak a személymérlegek is. Elsősorban a csecsemők mérésére szolgáló mérlegekre gondolok, amelyeknél a pontosság nem egészen irreleváns szintén nemzeti vonatkozásban, különösen a mesterséges táplálás alatt lévő csecsemőknél, akik nél a táplálékadag mennyisége körüli tévedés következtében sok haláleset fordult már elő. A halandóság éppen a mesterséges táplálás alatt álló gyermekeknél a legnagyobb és a mi gyermekhalandóságunk a nyugati államokénál, sajnos, sokkalta nagyobb számot mutat. A felnőttekre nézve sem egészen közömbös azonban, hogy a betegség felismerésénél és gyógyításánál pontos mérleget alkalmaznak-e, mert azok a mérlegek, amelyek ma vannak használatban, még az egészséges ember súlyának mérésére sem alkalmasak és ezeknél inkább az üz leti szempont érvényesül, nem pedig az egészségügyi érdek, avagy a közérdek. Franciaországban 1918-ban hoztak törvényt ezen mérőeszközök hitelesítéséről, Németországban 1921ben hozták az anya- és csecsemővédelmi tör-•* vényt, amelyben ezekről szintén intézkedtek. Azt kérdezhetné valaki, miért sürgős ez a törvényjavaslat. Erre nézve legyen szabad megemlítenem és a t. Ház szíves figyelmét felhívnom arra, hogy a-mi gyermekhalandóságunk, viszonyítva a szláv és a nyugati álla mokéhoz, sokkal nagyobb és itt legyen szabad felhívnom) a t. Ház figyelmét a környező államok viszonyaira, különösen a csehszlovák államférfiak erre vonatkozó optimista nyilatko zalaira a magyar viszonyokat illetőleg. Miért kerettörvény ez a törvényjavaslat? A tudomány és a technika fejlődésével kap csolatban, azt hiszem, ezt nem kell bővebben magyaráznom. Hisz ma egy törvény keretében nem lehet fixirozni, hogy milyen egészségügyi célokat szolgáló mérőeszközöket kellene egy törvényjavaslatba felvenni. Legjobb bizo nyíték erre a gazdasági célokat szolgáló 1907. évi V. te, amely törvénycikkben lefektetett eszközök ma már elavultak s nem lehet, hog> megint 30 évig várjunk arra, hogy ebben a vonatkozásban valami intézkedés történjék. A dolog természetéből folyik, hogy nem lehet előre megállapítani azt, milyen más mérőesz közöket kell itt felvenni, mert hiszen a közeljövő szükségleteit nézve, — hogy csak párat említsek — szükség lehet rövidesen vérnyo ínásmérő, röntgensugárzás adagmérő, vörös és fehér vértestmennyiségmérő, orvosi fecskendők hitelesítésére, bakteológiai vonatkozásban a radioaktivitás hiteles mérésére, a közélelmezés terén pedig a gazdatársadalom sürgeti a tejülése 1936 június 18~án, csütörtökön. 267 sűrűség, a must maligan stb. fokának megállapítására, a lisztminőség mérésére szolgáló eszközök hitelesítését. Sürgős ez azért is, mert hiszen ezen mérőeszközök és mértékegységeik hitelesítésére a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Intézetnek előre- be kell rendezkednie és a befektetésekkel és a berendezésekkel kapcsolatos munkákat előre el kell végeznie. Elméleti és tudományos célokat szolgáló mérőeszközöket és mértekeket nem ölel fel ez , a törvényjavaslat annál az egyszerű oknál fogva, mert .mindezek tudományos célokat szolgálnak, a köznapi élettel tulajdonképpen semmi nexusuk nincsen és ebben a vonatkozásban túlzás volna ezeket felvenni. * Azt hiszem, hogy ebben a törvényjavaslatban, dacára annak, hogy kerettörvény, a Házban senki sem fog politikumot felfedezni, tekintettel arra, hogy kerettörvény keretében rendeletileg intézkedett annakidején az állam arról, hogy a melegmennyiség és az elektromos mennyiség, a karátsiúlyegység, a gabonaneműek súly egysége, a bőrterület méretegysége, a fényerő egység mértékeit és mérőeszközeit, ós az ezekből leszármaztatható mértékegységeket megállapíthassa. Ezeket a mérőeszközöket és az ezekből származó mértékegységeket rendeletekkel, kerettörvény keretében intézte el a törvényhozás. Legyen szabad tehát nekem, még egyszer röviden összefoglalni, hogy ez a törvényjavaslat hitelesítési kötelezettséget állapít meg egyrészt közegészségügyi, állategészségügyi, r másrészt .közélelmezési és egyéb célokra szolgáló mértékekre és mérőeszközökre. Az 1907 : V. tc.-nek ez volt a hiánya, ezt a hiányt hivatott ez a törvénytervezet pótolni. Ez a törvény az 1907 : V. te. gondolatmenetét és egész felépítését nem követheti, ezért kellett mindezt új törvényjavaslat keretében lefektetni és a törvényhozás elé hozni. A. törvényjavaslatot részleteiben nem ismertetem, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat indokolása erre bőven kiterjeszkedik. Én a magam részéről csak egy-két mondatban szeretném az egész törvényjavaslat felépítését és gondolatmenetét a mélyen t. Ház elé tárni. Az 1. § azt állapítja meg, hogy mely mértékek és mérőeszközök, készülékek esnek hitelesítési kötelezettség alá. Foglalkozik az új mértékegységek hitelesítési feltételeivel, a hitele^ sites módjával, a hitelesítés díjaival s mindezek megállapítását rendeleti útra hagyja, mert a folyton változó viszonyokhoz kell alkalmazni. A 2. § az iránt rendelkezik, hogy csak hitelesített mérőeszközöket lehet ebben a vonatkozásban és ezen a téráo. is forgalomba hozni és ha ezeken bárminemű átalakítás vagy igazítás történik, ez új hitelesítési kötelezettség alá esik. A 3. § a hitelesítés lebonyolítását a központi mértékügyi intézet és az erre- kijelölt mértékhitelesítő hivatalok feladatává teszi. A 4—8. §-ok — hiszen^ emberek vagyunk — a szükséges büntető és eljárási rendelkezéseket tartalmazzák. A 4. §, mint méltóztatnak látni az indokolásból, a kihágási eseteket pénzbüntetéssel sújtja. Az 5. § a vétség eseteit sorolja fel, és hat hónapig terjedhető fogházzal bünteti. Végül a 8. § szerint a hatálybalépés napját a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter úr állapítja meg és az érdekelt miniszterek38*