Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

262 Az országgyűlés képviselőházának 149 törvényjavaslat általánosságban való elfogadására kérjem

1

. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat elmét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és az 1. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 2. §-t.) Elnök: Kíván valaki szólni? Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Az imént felszólalt mélyen t. kultuszminiszter úr bejelentése, amely szerint a belügyminiszter úr rövid időn belül az egész gyermekvédelem kérdését törvényesen fogja szabályozni, részben indokolatlanná tette felszólalásomat és javas-. latomat, amelyet e felszólalásommal indokolni akarok. Ennek ellenére, miután a kormányok nem állandóak és esetleg előfordulhat, hogy a mélyen t. belügyminiszter úr jószándéka ellenére sem fognak a szükséges törvényes; rendelkezések a kellő időiben megtörténni, mély tisztelettel a következő indítványomat terjesztem elő ehhez a 2. §-íhoz (olvassa): »A belügyminiszter a kisdedóvásról szóló újabb törvényes intézkedésig az egyes községeket az 1891 : XV. te. 15—18. Vaiban meghatározott feltételekre tekintet nélkül is a kisdedóvás céljaira szolgáló intézmények létesítésére vagy fejlesztésére kötelezheti a jelentkező szükségletnek megfelelően.« Indítványom tehát az, hogy a belügyminiszter úr módot kapjon arra, hogy az egyes községeket kötelezhesse arra, hogy óvodákat állítsanak fel, iha azokra szükség van. Ennek az indítványomnak az indokolására már nem kell hosszabb előadást tartanom. Méltóztattak az előbb hallani Kun Béla ige# t. képviselőtársam felszólalását, aki kimutatta, hogy az országban 3500 község közül csak 1060 községben van óvoda; és pedig megállapítihatólag éppen a legszegényebb községekben nincs óvoda, mert az a helyzet, hogy a községi képviselőtestületek a szegény községekben is legtöbbnyire a jobbmódú emberekből állanak, de a •szociális érzék mciég ezeknél sincs annyira ^kifejlődve, hogy a maguk jószántából beállítanák a község költségvetésébe azt az összeget, mely az óvodák felállítására és fenntartására szükséges., De méltóztattak hallani Rupert Rezső t. képviselőtársam nagyon komoly intelmét is, amely szerint a magyarság védelme érdekében különösen a kis községekben van szükség ezeknek az óvodáknak a létesítésére. A jelenleg érvényben lévő 1891 : XV. te. 15. és 16. §~ai bizonyos főikig szabályozzák, hogy mely községek kötelesek óvodákat létesíteni. Ott nevezetesen az Íratott elő, hogy csak azok a községek kötetesek óvodát létesíteni, amelyeknek a községi egyenesadója legalább 24.000 vagy 35.000 pengőt tesz ki. Ez a törvény még a forint korszakában hozatott, 45 esztendővel ezelőtt 0 így nem csodálhatjuk, hogy akkor még nem volt kifejlődve az a szociális érzék, amely ma megvan ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. és különösen nem volt kifejlődve a gyermekvédelemnek az a gondolata, amelyet ma tapasztalunk és amelyet most még fokozni és fejleszteni akarnánk. Ez a törvény nagyon jó, de természetesen az akkori viszonyokhoz mérték. Éppen azért azt kérném ebben a javaslatban, — nagyon kérem, hogy a mélyen t. kormányzat tegye magáévá álláspontomat — hogy ezektől a keretektől eltekintve legyen lehetősége az államnak arra, hogy a községet kötelezhesse óvoda felállítására. Mélyen t. Képviselőház! En mindig alkotmányjogi aggodalmakkal szoktam jönni és ha most mégis egy beavatkozási lehetőséget ajánlok, ezt meg is indokolom. E tekintetben is meg akarom nyugtatni a t. Házat és magamat is, amennyiben ennek a törvénynek 19. Vában megvolt már az a lehetőség eddig is, hogy az állam a községeiket kényszerítse arra, hogy óvodákat állítsanak.fel, csak sajnos, ezt a 19. §-t jelenleg nem alkalmazzák. Ebben ugyanis az van, hogy az állam, ha szükségesnek látja a helyi viszonyok miatt, kisdedóvót vagy gyermekmenedékhelyet állíthat fel, tarthat fenn, ennek költségeire azonban igénybe vehet a községektől három százalékot meg nem haladó pótadót. A helyzet tehát az, hogy eddig az állam maga állította ugyan fel az óvodákat a községekben, de azokat a községeket kötelezte, hogy vessenek ki 3*% pótadót. A belügyminiszternek 1924. évi rendelete, amely_ a pótadó kivetését korlátozza, ezt a pótadót is eltörölte és ezzel most elesett annak lehetősége, hogy a belügyminiszter ebbe beavatkozzék^ s f a községeket kényszeríthesse óvodák felállítására.^ En tehát ezt a jogot szeretném a törvényjavaslat 2. §-ának végrehajtásával kapcsolatban megadni a kormánynak, hogy módja legyen ennek a 19. §-nak helyes és a inai viszonyoknak megfelelő magyarázatával egyes községeket arra felhívni, hogy óvodákat vagy gyermekmenedékháxakat állítsanak fel. ^ így tehát az alkotmányjogon nem esik sérelem. Ismétlem, hogy a belügyminiszter úr jószándékát én teljes mértékben elismerem és elhiszem, hogy ez a törvényjavaslat, .amelyet ő a gyermekvédelemről fog készíteni, rövidesen az országgyűlés elé fog kerülni, de nem tudja senki azt, hogy mikor lesz ebből tényleg törvény s lehet-e ebből egyáltalán törvény. Addig is, erre az átmeneti időre is biztosítsuk legalább azt a szűk beavatkozási lehetőséget, hogy a kormányzat ott, ahol arra nagy szükség van, ahol igen sok a szegény gyermek, és iából azoknak gondozása igazán nemzetvédelmi^ feladat, kötelezhesse az egyes községeiket legalább ilyen napközi otthonok vagy nyári menedékházak felállítására. A törvényben ugyanis az a megszorítás van, hogy csak ott kell felállítani ezeket a menedékházakat, ahol állandó felügyeletben és gondozásban nem részesülnek a gyermekek. A falun a helyzet az, hogy a jobbmódú emberek könnyen rámondják arra a proletárgyerekre, hogv úgyis el van látva, majd gondoskodunk róluk és ez alatt a kibúvó alatt, hogy állandó felügyelet alatt vannak, az a gyakorlat fejlődött ki, hogy ha vannak is igények, ha vannak is szegény emberek, akik kérik a községi képviselőtestületet, hogy állítson fel legalább ilyen nyári menedékházakat, akkor is azt, mondják, hogy majd gondoskodunk róluk, nincs arra semmi szükség. (Rupert Rezső: Közben a saját apróságaikat is otthon hagyják!) Még: azokat is otthon hagyják. Ebből a célból kérem a bel-