Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-149
252 Az országgyűlés képviselőházának 14-9. annak a javaslatnak részletei majd abban a te- , kin'étben is előkerülnek, hogy a kultuszkor- I már y milyen befolyást fog- gyakorolni az óvodákra, amely körülírja az iskolalátogatók szerepét, akik pedagógiai, valláserkölcsi szempontból felül fogják bírálni az óvodát, azt hiszem, akkor fogjuk befejezni ezt a gondolatot és akkor az egész Ház osztatlanul fog örülni ennek az elhatározásnak, amely ezt a gyönyörű intézményt, ameiyhez gyermekeinknek igazán joga ván, szebbé teszi. En bizalommal nézek az ó-soda gyönyörű fejlődése elé és éppen ezért üdvözlöm a kultuszminiszter urat és a belügyminiszter urat, hogy ezt a szép szociálpedagógiai us szociálpolitikai javaslatot a Ház elé hozták. (Élénk helyeslés jobb felől és a középen.) Elnök: Szólásra következik Kun Béla kép- j viselő úr! __ j Kun Béla: T. Képviselőház! Örömmel alá- } írom mindazt, amit Drozdy Győző t. képvr.- j iselőtársam, aki Amerikát is megjárta és ott rendkívül sokat tanult és tapasztalt, az óvo- j dákról, a kisdednevelésről és a gyakorlati j módszerek alkalmazásáról az óvodai képzés terén, elmondott. Engedjék meg nekem, ha pár szóval reflektálok a t. elnök úrnak, az ülést megnyitó, felállva elmondott, és úgy hallgatott szavaira is. Most, amr.kor a Kormányzó Ür ő főméltósága születésének évfordulóját üli, s most, amikor a jókívánságok mindenfelől mennek hozzá, az egész nemzet és az ország lakosságának nevében, moist, amikor a t. elnök úr a magyarok Istenétől áldást kért az ő életére és fohászkodtunk érte, nem nyújthatunk neki szebb és igazibb ajándékot, mintha éppen a mai évfordulón a kormányzó úr tavalyi parlament', megnyitó és későbbi baranyai beszédéből kifolyólag csakugyan intézményes alapját rakjuk le a széles néprétegek megerősítésének, a gyermekvédelemnek, a családvádelemnek, a gyermekegészségügyi szolgálat intenzívebbé tételének és olyan gyorsiramú fejlesztésének, amelyet a ma', élet, a magyarság gyarapodásának kérdése ránkparanesol. A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat tárgyalása messzemenő vonatkozásokba í felölelheti mindazt, amiről a Kormányzó Ür szólt, mindazt, ami a magyarság életfáját érinti, akár gyökérszálait, akár törzsét, akár évrőlévre megújuló és erősbödő fr'.ss hajtásait tekintjük. Éppen azért, noha a parlamenti ülésszak kapuzárás előtt van, ne sajnálják t. képviselőtársaim tőlem és az utánam következők felszólalásaitól az egy-két félórát, hogy mindnyájan kinyissuk a szeretetteljes gondoskodás kapuját, komoly szándékkal nyissuk k. : . a gyermekvédelem, a kisdednevelés számára ennek a nagy gondolatnak, ennek a nagy eszmének a gyakorlati életbe való átültetése érdekében. Valljuk meg mindenekelőtt, hogy a múltban sok mulasztás történt ezen a téren. A mostani kormány is többet csinálhatott volna, a régebbi kormányok konjunktúra« időben ils' kötelezve lettek volna arra, hogy még többet cselekedjenek. De mulasztás terheli, sajnos, a régi Nagy-Magyarországon működött kormányférfiakat, kormányrendszereket is. Megalapozták — elismerem — a kisdednevelés ügyét a társadalom segítségével, de nem ismerték fel idejekorán a kérdésnek a mélységek mélységébe hatoló szociális vonatkozásait és nagy népegészségügyi horderejét. Azért igen sok pótolni való maradt a jelen időkre, hiülése 1936 június 18-án, csütörtökön. szén összesen 3400 község és város van csonka országunkban, ezzel szemben a rendes kisdedóvodák száma mindössze 1065, az oktató személyzet száma csak 1518, noha több ezer diplomás óvónő van évek óta, sőt két évtized óta elhelyezés nélkül, úgyhogy főnyereményt, vagy annál is többet jelentene egy ilyen óvónő számára, ha kinevezéshez jutna a t. kultuszminiszter úr gesztusa folytán — aki eddig intézkedett ebben a kérdésben —, vagy pedig megválasztatnók más kézben lévő óvódák felügyelő hatósága által. De nem is csoda, ha ilyen a helyzet, hiszen az 1065 óvodából mindössze 390 az állami óvoda, a többi községi, felekezeti és más jellegű. Községi óvoda van 459, tehát az állam — bocsánat a kifejezésért, de ez nem akar lesajnáló lenni — csak baktat a községek után. Kómái katolikus óvoda van 145, református 6, evangélikus és izraelita 1—1, társulati 25, alapítványi 10 és magánóvoda 28. Állandó menedékház az egész országban 59 van, pedig a törvényjavaslatnak az a célja és az az intenciója, hogy az állandó menedékházakat, a napközi otthonokat kultiválja és ezek érvényesülésének nyisson mind tágabb és tágabb teret. Az oktatószemélyzet száma itt mindössze 60. Nyári menedékház az egész országban 102 van, az oktatószemélyzet száma pedig mindössze 104. És most megint kénytelen vagyok rámutatni az államnak egy nagy mulasztására. Ugyanis az állandó és a nyári menedékházakból— szinte szégyen kimondani ezt a Házban konjunkturális bőségben bővelkedő idők múlása után — állami menedékház van 2, mondd: kettő, községi van 141, katolikus 10, református 4, görögkatolikus 1 és magánjellegű szintén 1. , Ha most már az óvodába járó növendékek számát összevetjük a 3—6 év között lévő gyermekek számával, akkor olyan szomorú eredményt látunk, amely a kisdednevelés továbbépítésének rendkívül fontos és egyúttal égető voltát bizonyítja. Az 1065 óvodába jár fiú: 53.290 — ezek 1934 decemberi adatok — leány: 57.940, őszesen tehát 111.230. Állandó menedékházba járó növendék; fiú csak 2446, leány 2664, összesen 5110. Nyári menedékházba járó fiú 3701, leány 4482, összesen 8183. Összevéve most már ezeket a statisztikai adatokat 1934. és 1935. évi megállaptás szerint óvodába, menedékházba összesen járt 124.523 gyérmek, holott a 3—6 éves gyermekek száma az országban — mert, úgy-e, ezekből regrutálódik az óvodába járni köteles vagy oda beadható gyermekek száma — 720.000 főt tesz ki, tehát ezeknek csak egyhatod része járt vagy jár óvodába. Ez sivár kép, elhanyagolt, félig sem munkált vetésterület szomorú képe annak az óriási felelősségnek, és azoknak a mulasztásoknak, amelyek az előző kormányrendszert terhelik és annak a teendőhalmaznak, amely nem konjunkturális, hanem nehezebb pénz viszonyok között, az idők parancsa következtében a mostani kormány feladatkörét képezi. Teendőhalmazt képez ez a maga teljes súlyával és azi intézkedők teljes felelősségével. Elmondhatjuk:, hogy a törvényjavaslat a közegészségügynek, a gyermekvédelemnek, a szociális kérdések megoldásának intenzívebb mérvét tartja szem előtt, de ha azt vesszük, •hogy Magyarországon 3.400 községben —- a városokat is beleszámítva — mindössze 1413 hatósági orvos van, akkor felmerül az a kérdés, üogyan tudja a t. kormány ez aránylag csekély létszámmal és a rendelkezésre szűken
