Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

244 Az országgyűlés képviselőházának 1U8. ülése 1936 június 17-én, szerdán. szervezetek. Ennek ellenére a szakszervezet is politizál, sőt a szakszervezetek politikai pártok szolgálatában állanak és ezek a szakszervezetek valóságos eszközei egy politikai pártnak és sok tekintetben az iránt is kételyek merülnek fel. hogy vájjon nem a bolseviznmst készítik-e elő ezekben a szakszervezetekben. Ennek ellenőrzése természetesen végtelenül nehéz, de ha egyszer ennyire megvan a lehetőség arra, hogy azok az egyesületek is politizáljanak, amelyeknek a számára el van tiltva a politika, akkor természetszerűleg egy nemzeti alapon álló egyesület alapszabályainak jóváhagyását nem lehet ilyen, vagy hasonló indokolással megtagadni. (Helyeslés a balközépen.) A fennálló rendelkezések szerint tehát jogi szempontból semmiféle akadálya nem lehet annak, hogy a joggyakorlat alapján ezeket az alapszabályokat jóváhagyják. Méltóztassanak (megnézni, hogy mi a reformnemzedék célja. Azt hiszem, ezt a célt senki nem kifogásolhatja. Azt mondja az alapszabály (olvassa): »1. Tömöríteni azokat a nemzeti érzésű, keresztény, magyar állampolgárokat, akik a magyar nemzeti Öntudat, haladás és egyetemes gazdasági és társadalmi fejlődés eszméit akarják a magyar alkotmány keretein belül szolgálni. 2. A generációs öntudat, egymásrautaltság és közösségi szellem erőteljes gyakorlati kiépítése. 3. Az ország egyetemes érdekét szolgáló reformeszmék, gondolatok és javaslatok felvetése, megvitatása és gyakorlati megvalósításra való szakszerű előkészítése, a kidolgozott reformterveknek illetékes helyen való« — aláhúzom, illetékes helyen — »előterjesztése és azok végrehajtásának szorgalmazása«. Végül kimondja a 4. pont, hogy »A szervezet pártpolitikai tevékenységet nem fejthet ki, ellenben a dolgozó társadalom érdekében r behatóan foglalkozik társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekkel«. T. Ház! Kérdezem, lehet-e ennél megfelelőbb, hazafiasabb és nemzetibb célú egyesületet egyáltalán elképzelni? Ennek _az_ egyesületnek az alapszabályait nem hagyja jóvá a belügyminisztérium. (Reibel Mihály: A reformkormány!) Ez egészen érthetetlen és nem tudom megmagyarázni, mi ennek az oka. Jogi szempontból tehát, amint mondom, nem találom meg az indokát annak, hogy miért nem történt intézkedés. Idáig ezt az eljárást jogi szempontból bíráltam és ezért a belügyminiszter úrhoz intéztem interpellációmat. Minthogy azonban jogi szempontból nem látok semmiféle olyan okot, amely miatt nem lenne jóváhagyható az alapszabály, kénytelen vagyok politikai okot keresni és ezért intézem interpellációmat egyúttal a miniszterelnök úrhoz is. Erre más okok is késztettek, t. i. a belügyminisztérium az alapszabályokat átvizsgálta, azokban hibát nem talált, azokat vissza nem utasította, módosításra nem küldötte vissza, hanem az történt, hogy közben a miniszterelnökség átkérte ezeket az alapszabályokat és ezek most már több hónap óta a miniszterelnökségen vannak. Ebből az következik, hogy ezeket az alapszabályokat politikai szempontból is bírálják, már pedig ez ellen tiltakozni kell, hiszen nem a miniszterelnökségre tartozik az alapszabályok láttamozása! Ezért vagyok tehát kénytelen a dologgal politikai szempontból is foglalkozni és ezért felvetem azt a kérdést, hogy vájjon nem azért nem hagyják-e jóvá a Reformnemzedék alapszabályait,' mert tényleg politikai, pártpolitikai célt látnak bennük? Azonban erre nincs a reformnemzedék rászorulva. Ha a reformnemzedék pártpolitikát akar, akkor politikai párttá alakulna át, de nem alakul át, mivel nem ez a célja, természetszerűleg kénytelen — ez nemcsak joga, de kötelessége — megkeresni azt a módot, amelynek alapján működhet és ez a mód ara, hogy egyesületi alapszabályokat kér. Tehát egyenesen az volna a helytelen és törvénytelen, ha nem kérne egyesületi alapszabályokat, ez lenne a büntetendő dolog és ezért kellene ellene az eljárást megindítani. Terméísiaetes dolog, hogy a reformnemzedék tagjai politikai pártokhoz tartozhatnak. Ezt senki nem kifogásolhatja, mert (hiszen a, törvény által alakított testületek, szaktestületek, iparkamarák, ipartestület tagjai is tartozhatnak politikai párthoz anélkül, hogy ők maguk politizálnának. De tovább megyek, igenis, ezeik a testületek, az ügyvédi kamara, a mérnöki kamara az ő reszortjukba vágó törvényes intézkedéseket sokszor elég erősen politikai kritika alá is veszik, tehát még erre is megvan a mód és még ennek ellenére is működhetnek. A (reformnemzedéknek azonban nincs pártpolitikai célkitűzése. Ez a mozgalom éppen abban leli értelmét és jelentőségét, hogy felül akar emelkedni a pártpolitikán éis igenis, a pártpolitikán felülemelkedve akar a nemzet ér- • dekében tevékenykedni- • ; •;; Nem akarja a párt-köreteket sem áttörni, sem azokat lebontani, hanem ezek felett akarja megtalálni azokat a posztulátumakat, amelyekkel a nemzeti alapon álló pártok együtt tudnak, működni. Éppen a baloldal és a jobboldal szembenállását akarja megszüntetni a reformnemzedék és sikerült is eddig a maga körében ezt a szembenállást letompítania. Még a kormány reggeli félhivatalos lapja is hasonló tónusban ír a 'reformnemzedékről. Azt írja pár héttér ezelőtt megjelent számában (olvassa): »Ez a tömörülés politikamentes társadalmi egyesület, amelyben vannak Nep.-emberek és más pártállásunk, ami nem jelent politikai ellentétet, hanem az ellentétes vélemények közeledését, harmóniára való törekvést. Kormányhoz közelálló körök szerint egészséges, politikamentes magyar iközvélemény kialakítása ennek a célja.« Ezt írja a Budapesti Hírlap, amely szerint tehát támogatandó ez a cél. Nem értem, hogy ugyanakkor erről nem vesz tudomást a belügyminiszter úr és nem hagyja jóvá az alapszabályokat. A reformokért való összeállás a reformnemzedék tagjai részéről mélyen átérzett kötelesség, ugyanaz a kötelesség, amellyel ugyanezek az emberek 1918-ban odaállottak a forradalom elé, 1919-ben Szegedre menekültek a nemzeti gondolathoz, 1922—23-ban félreállottak a bölcs öregek tanácsára és ugyanazoknak ugyanebből a kötelességéből folyt ez a mostani összeállás, mint amely folyt abból, hogy 1926-ban, 1927-ben, 1930-ban, a mikor látták, hogy politikai és társadalmi szempontjuk szerint nem helyesen és nem jól történnek az események, összeállottaik a társadalmi egyesületekben és igyekeztek a saját gondolataikat érvényre juttatni. A Reformnemzedék alapgondolata tulajdonképpen nem más, mint szélesebb ölelésben összefogni azoknak az egyesületeknek tagjait, akik régebben a Nemzetpolitikai Társasiágban, a Wesselényi» Reform Clubban, a Magyar Jövő Társaságban és a Magyar Holnap-ban voltak