Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

Az országgyűlés képviselőházának 148. amelyet pedig minden hónapban következetesen megkapnak, lefoglalják a 40.000 pengőt kitevő kintlevőséget és szem elől tévesztik, hogy az a .szerencsétlen malmos nem kapja meg rögtön a lisztforgalmi adóvártságot attól, akinek a lisztet odaadja, mert rendes körülmények között neki két-három hét múlva fizetnek a lisztért, már pedig a llsztforgalmi adóváltságot -a féltől akkorkapja meg, ha az illető a liszt árát befizeti. O viszont rögtön abban a pillanatban tartozik vele, amint a .gabonát megőrli és ott van a liszt. A malom tehát előbb tartozik a kincstárnak, még mielőtt a féltől a váltságot megkapná. Természetes volna tehát, hogy a párnapos késedelmet, a 48 órás differenciát a kincstárnak türelemmel meg kellene várnia és lehetetlen arra a, mondhatnám, drákói álláspontra helyezkedni, hogyha két nap alatt nem fizeti be a hátralékot, akkor nemcsak lefoglalják a többszázezer pengő értékű malmát, amely pedig százszázalékos fedezetet nyújtana, hanem azonkívül hozzányúlnak a kinnlevőségeihez és a hitelét is tönkreteszik. Azt hiszem, nincs közöttünk különbség abban a felfogásban, hogy ez az eljárás helytelen és hogy a pénzügyminiszter úr közbelépése a közgazdaság érdekében szükséges. Elnök: Az .interpelláció ki fog adatni a pénzügyminiszter úrnak. Következik Meizler Károly képviselő úr interpellációja. Kérem az interpelláció felolvasását. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz . és a m. kir. belügyminiszter úrhoz a Reformnemzedék Országos Szervezete által felterjesztett alapszabályok jóváhagyása tárgyában. A Reformnemzedék Országos Szervezete 1935. február 26-án Budapesten nagyjelentőségű gyűlést tartott. 1935 július 1-én pedig megala- j kult ideiglenes tisztikarral. Alapszabályait 1935 július 19-én Budapest székesfőváros polgármesterénél beterjesztett^, ahonnét 1935 szeptember 10-én került a belügyminisztériumba 161.766/1935. Vll/a. szám alatt. Azóta, majd 11 hónapja, az alapszabályok jóváhagyásáról a • Reformnemzedék Országos Szervezete annak ellenére nem kapott értesítést, hogy alapszabályai az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készültek el. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak és a m. kir. belügyminiszter úrnak arról, hogy a rendelkezéseknek megfelelően készült alapszabályok jóváhagyást nem nyertek, hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr az alapszabályok jóváhagyása iránt a legsürgősebben intézkedni? Meizler Károly s. k.« Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! A Reformnemzedék Országos Szervezete 11 hónappal ezelőtt benyújtotta alapszabályait és 11 hónap múlva ezek az alapszabályok nem nyertek sem elintézést, sem pedig visszautasítást. Az egyesülési jog minden magyar embernek egyformán joga. Régebbi törvényeink egyedül a bírói kar, az ügyészi kar, nemkülönben a fegyveres erők tagjait vették ki a szabályok alól és ezekre nézve állították fel a tilalmat, hogy ezek politikai egyesületek és munkásegyesületek tagjai nem lehetnek. Sajnos, egyesülési jogunk nincs kodifikálva, hanem csupán rendeletek állnak fenn, mégpedig meglehetősen régi, ósdi, még 1873—1875-ből való rendeletek. Ezek a rendeletek azonban még jobbak voltak, mint az új ülése 1936 június 17-én, szerdán. 243 rendelet, ugyanis régebben, egészen 1914-ig, tehát a háborús megszorításokig az volt a helyzet, hogy ha egy egyesület bemutatta alapszabályát és 40 napon belül nem kapott rá semminemű észrevételt, akkor ideiglenesen működését megkezdhette. Azonban 1914-től kezdve ez a rendelkezés olyképpen változott meg az idevonatkozó rendeletek figyelembevételével, hogy csak a belügyminiszter és bizonyos kivételes esetben adhat egyáltalán jogot új egyesület alapítására, azonban a szabály az, hogy új egyesület nem alapítható. A háborús rendelkezések 1922-ben megszűntek. Az 1922 : XVII. te. adott lehetőséget arra a kormánynak, hogy még további négy hónapig ezt a rendelkezést fenntarthassa, azonban egyúttal utasította a kormányt arra is, hogy ezen időn belül ezt a törvényt újra szabályozza és köteles a kormány javaslattal jönni az akkori nemzetgyűlés elé. Ez meg is történt, azonban a javaslatból törvény soha nem lett és most egyszerűen ennek a javaslatnak benyújtásából nyert állítólagos felhatalmazás alapján bocsátja ki a kormány további rendelkezéseit, amelyek a gyülekezési és egyesülési jogra vonatkoznak. A ki bocsa jtott rendelkezések és a jelen helyzet az, hogy egyszerűen megtiltják ezek a rendelkezések új egyesület alapítását és csak egészen kivételes, méltányos esetekben engedik meg egyesület alapítását és kizáróan a belügyminisztertől függő hatállyal. Készséggel koncedálom, hogy a belügyminisztérium soha nem helyezkedett erre a krudélis álláspontra és az esetek 90 százalékában megadja az egyesület számára a kért jóváhagyást, azonban tagadhatatlan az, hogy ez a gyakorlat szöges ellentétben áll a kiadott írott rendeletekkel, épp ezért teljes jogbizonytalanságot jelent és teljes mértékben anarchiát idézhet elő. Igaz az, —- mondom — hogy az engedélyeket meg szokták adni és csak kivételes esetekben nem, olyankor, amikor például a vezetőség erkölcs, vagy nemzethűség szempontjából kifogás alá esik és olyankor, amikor a vidéken valahol egy városiban már hasonló célú egyesület működik és ennek az egyesületnek léte forogna kockán egy újabb egyesület engedélyezésével. Azonban, mint mondtam, a változtatás feltétlenül szükséges, mert ez a helyzet tovább nem tartható fenn, már csak azért sem, mert bizonyos esetekben igenis visszaélésekre adhat alkalmat. A jelen esetben azonban erről nincs szó, a jelen esetben a reformnemzedék alapszabályainál hiába keressük az okot, a jogi szempontot, (hogy miért nem adják meg az engedélyt. Némelyek felhozzák azt, hogy politikai célkitűzései lehetnek talán ennek az egyesületnek és ezért nem lehet jóváhagyni az alapszabályokat. Ez teljesen téves beállítás, azért, mert hiszen tisztára politikai célú egyesületek is működnek és ezeknek szabályozásáról egy 1925. évben kiadott (belügyminiszteri rendelet külön intézkedik. Tehát, még ha igaz is volna az, hogy a reformnemzedék mögött pártpolitikai célok állanak, még akkor sem volna ok arra, hogy alapszabályait ne hagyják jóvá, mert az egyesületek 'megalapításánál a cél tekintetében nincs más korlátozás, csak az, hogy nem. lehet erkölcstelen, nem lehet törvénybe ütköző és nem sértlheti a fennálló vallások érzületét. Ezek egyikébe sem ütközik, azt hiszem, a reformnemzedék alapszabálya és annak célkitűzése. Tudjuk jól, hogy vannak egyesületek, amelyek számára teljesen el van tiltva a politika, ilyenek a gazdasági célú egyesületek, a szak-