Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

Az országgyűlés képviselőházának IhS. ülése 19S6 június 17-én, szerdán. 227 tem szólott interpelláló képviselő urat és az ő körét érdekli, (mégpedig az ipari konjunktúra emelkedésére. (Farkas István: A (munkabérek nem emelkedtek!) Az iparban ugyanis 16%-kai nőtt a foglalkoztatottság, -sokkal több ipari munkás jutott keresethez s^ezek (megnövelték a keresletet a húsneműefc iránt. Ez a megnövekedett a kereslet a szükségképpen redukált kínálattal szemben szintén árfelhajtó tényezőként hatott. Ha megvizsgálom a mérvét ennek az áremelkedésnek, amelyről különben költségvetési beszédemben igen bőven szóltam, akkor meg kell ismételnem a következő adatokat, amelyek élénken illusztrálják azt, hogy semmiképpen sem indokolt itt a harangokat félreverni. Ha ezeket à mai sertés-, marhahús- és zsírárakat összehasonlítjuk a krízis előtti árakkal, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek az árak! jóval alatta vannak 'még a krízis előtti áraknak és jóval alatta vannak — körülbelül 6()%-kal -— azoknak a békebeli áraknak ás, amelyeket az 1913. évi index alapján számítunk ki. Mert például a márkázott disznózsír átlag ára 1928-ban 208 fillér volt kilogrammonkint 1933-han — ez volt a mélypont — 122 fillér és most 1936 ápriliséban 166 fillér volt, ez évi június 15-én pedig lement 152 fillérre. Ismétlem, 1928-ban 208 fillér volt kilogrammonkint, most 152 fillér 'kilogrammonkint. Az ezévi áprilisi árhoz viszonyítva is visszament 166 fillérről 152 fillérre'. Ez az, ami a disznózsírra vonatkozik. A marhahúsnál ugyanezt az irányzatot látjuk, 1927-ben az elsőrendű marhahús ára 185— 220 fillér volt kilogrammonkint, ma pedig 126— 145 fillér, tehát jóval, körülbelül 60%-kai alatta van >az 1927. évi árnak. 1933-ban, a krízisnek a mélypontján valóban 94 fillér volt, tehát a felénélAa kevesebb volt az 1927-es árnak; de — ismétlem — a mai ár is körülbelül 60%-kai ala-, csonyabb, mint volt a konjunktúra idejében, 1927-hen. Ez áll a marhahúsra. A sertéshúsnál ugyancsak ezek az arányok mutatkoznak, 1927-ben kilogrammonkint 218 fillér volt az ára, 1935-ben találom a mélypontot 98 fillérrel, —- 218 fillérrel szemben 98 fillér — ma pedig 132 fillér a sertéshús ára;^ tehát áz 1935. évi árhoz képest a 132 filléres

1 ár egy igen szerény, de azért komoly és a gazdának már valamit kitevő áremelkedés. Ezek után azt a vádat, hogy túlsókat exportálunk s ezzel mesterségesen felhajtjuk az árakat és elvonjuk az egyes cikkeket a hazai fogyasztó elől, azt hiszem, megdöntöttnek kell tekintenem, miután rámutattam ennek az áremelkedésnek az okaira. Annál inkább megdöntöttnek kell tekintenem ezt a vádat, mert mindenki tudja azt, hogy az export ma nem egy magától menő és könnyen menő dolog, hanem azt exportáljuk, ami visszamaradt a hazai piacon. A mai helyzet mellett tehát, amikor a határok annyira el vannak zárva mindenfelé, szinte érthetetlen a számunkra egy olyan vádnak a megkonstruálása, hogy mi minden áron és mesterségesen exportálunk. Azt -exportáljuk, amit feltétlenül kell s amit a hazai piac nem tud felvenni. Ismétlem itt azonban azt is, amit költségvetési •beszédemben mondottam az áralakulásról, hogy ha a kormány azt látná, hogy indokolatlan áremelkedések révén az a gazdasági egyensúly, amely ma fennáll a különböző termelési ágak és a fogyasztás érdekei között, megbontatnék, akkor idejekorán intézkedni fog, hogy ez az egyensúly helyreállíttassék. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslég a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. ti Malasits Géza: T. Képviselőház! Mindenekelőtt kénytelen vagyok helyreigazítani a miniszter r úr számadatait. Valahogyan nagyon rózsaszínre festett számok ezek, mert a valóság a hivatalos statisztikai adatok alapján az, hogy a közepes és gyenge minőségű m

t

arhahús ára az idén az utóbbi pár hónap alatt 24%,-kal, a borjúhús 48%-kal, a sertéshús elejének az ára átlagban 15%-kal emelkedett. (Felkiáltások jobbfelőh Mihez viszonyítva?) Rámutattam, arra is, hogy a zsírszalonna ára 38%-kal drágult, a háj 30%-kai, a disznózsir pedig, amelyből valóban erőitett kivitel van és ennek következtébn a készletek már fogyóban vannak, 43%,-kal drágább. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Méltóztassék egyszer bekérni az adatokat arra vonatkozólag, hogy mibe kerül a fehér szalonna, mibe kerül a füstölt szalonna es akkor meg méltóztatik győződni arról, amit mondottam, hogy ma egy kapás- vagy r kaszás-embernek két napot kell dolgoznia azért, hogy egy kiló ^sírszalonnát tudjon venni. (Zaj és ellenmondások jobb felől és középen.) IA miniszter úrnak a kríziselőtti időkkel való összehasonlítása sem egészen helytálló, •mert, igaz ugyan, hogy ma valamivel több munkás dolgozik, mint egy évvel ezelőtt, de ha a miniszter úr hivatkozik az ő költségvetési meszedére, akkor én is hivatkozom arra a beVlemre, amelyben bebizonyítottam azt, hogy 240 munkaórával többet dolgoztak a munkások 1.935-iben, -mint 1934-ben, ugyanazok mellett a bérek mellett. (Ugy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Telh át fölemelték ugyan a munkáslétszámot, de a kifizetett bérösszeg végeredményben alig emelkedett valamivel. Ha pedig a miniszter úr arra hivatkozik, hogy a krízis alatt mennyit szenvedtek a gazdák, legyen szabad nekem is elmondanom valamit a munkások szenvedéseiről. Méltóztassék ezt meghallgatni. A munkabérek a krízis lalatt a fővárosban 46%-kal, a vidéken 54%-kal csökkentek és azóta sem tudták ezeket helyreállítani. Legyenek elkészülve az urak arra, hogy ide is eljön az a hullám, amely most végigszáguld Franciaországon és Belgiumon, (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) mert ihiasonló rendszerek hasonló eredményeket szülnek.. (Farkas István: Önök azt kívánják, hogy a magyar testvér ne jusson kenyérhez!) A munkásság nemi fog mindig megelégedni' azzal, hogy magyar testvérnek nevezzék, a vállát veregessék és megígérjék^ hogy -majd megszorongatják a kérges tenyerét, közben pedig annyit sem hagyják keresni, amennyiből magát és családját tisztességesen el tudná tartani. Végül még egy dolgot -említek fel. A miniszter úr arra hivatkozik, hogy sovány állatokat kivittek -és ezzel a gazdaközönséget megsegítették. Bocsánatot kérek miniszter úr, -a -statisztika mást mond. Azt mondja, hogy félig híoatt - szarvasmarha- és bikaibehozatal nem volt, ellenben volt 3,051.000 pengő értékű -és 11.543 db kivitel; eibből Ausztriába ment 664, Olaszországba 1031, Németországiba 812 db. Hízott szarvasmarhakivitel volt 2,281.000 pengő -értékben 5424 darab. Ebből Olaszországba 1327, Németországba 3070 darab ment. Kivittünk összesen 93.277 vágóálla-