Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

Az országgyűlés képviselőházának H 8. ülése 19 $6 június 17-én, szerdán. 21Ö rendszer a helyes, amely most van és ihogy a kultuszminiszter úrnak erősebbnek kellene len­nie s nem kellene engednie tárcája megcsonkí­tását. En védelmezem a kultuszminisztert önmaga ellen, .én védelmezem ,a kultuszminisz­ter jogkörét mindenkor és maradok azon az elvi állásponton, hogy minden tanító- és min­den nevelőintézménynek a kultusztárcánál van a természetes helye. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) En tehát a magam részéről igen saj­nálom, de ennek, a javaslatnak törvényerőre emelkedéséhez a magam szavazatával nem já­rulhatok hozza. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Schandl Károly! Elnök: Schandl Károly képviselő urat illeti a iSzó. Schandl Károly: T. Képviselőház! Egészen röviden kívánok a törvényjavaslathoz hozzá­szólni, nem azért, mintha a kérdés nem lenne fontos, mert alig van a magyar nemzetnek f ontosabb kérdése, mint a gyermek, akitől függ minden nemzetnek a jövője, és így csak termé­szetes, hogy a Háznak osztatlan figyelemmel kell kísérnie a vitát, amikor a magyar gyer­mekről beszélünk. Hozzászólok a kérdéshez azért, mert külö­nösen ki akarok terjeszkedni a gyermekvéde­lem, illetőleg az óvodák és napközi otthonok kérdésében arra >a terrénumra, amelyen az ál­lamháztartási erő csekélysége, fogyatékossága folytán igen nagy szükség van a gyermekvéde­lem további kiépítésére, vagyis a falvakra. Ami a családvédelmet illeti, ebben Petro­vácz t. képviselőtársammal teljesen egyetértek. Egyetértek vele abban, hogy a magyar gyer­mek nevelése a családi tűzhelynél, azt mond­hatnám, már az édesanyja keblén kezdődik és a családi tűzhelytől viszi magával a vallásos nevelést, a Miatyánkot, magával viszi a szülő iránti szeretetet; itt kezdődik a nevelés & ezért ennek feltétlenül kapcsolatban kell lenni az óvodák működésével, a napközi otthonok tevé­kenységével. Nem is tudom elképzelni azt, hogy a kultuszminisztérium nevelő befolyása megszűnjék ezekre az intézményekre és ha most a kultuszminiszter idejön egy törvény­javaslattal, amellyel az óvodákat a belügymi­niszter hatásköre alá helyezi, ezt valószínű­leg azért teszi, mert erre közegészségügyi szempontból nagy szükség van, mert fokozott *+ szükség van ma a gyermekvédelemre, t a legfia­talabb generáció ápolására, és a törvényjavas­lat maga is biztosítja azt, hogy pedagógiai szempontból meglegyen a kultuszminisztérium befolyása. Hangsúlyozom azt, hogy ha a kultuszmi­niszter úr szükségét látná annak, hogy az óvodák felett továbbra is teljes felügyelete, teljes hatásköre legyen,, készséggel támogatnám ezt a törekvést; hangsúlyozom ezt azért is, hogy ezzel dokumentáljam pártatlanságomat. En, aki például a gazdasági szakoktatás kérdé­sében is intranzigens állásponton vagyok és azt vallom, hogy annak a földmívelésügyi mi­nisztériumban kell maradnia, éppúgy a neve­lési kérdésekben, az óvodák kérdésében is a kultuszminisztérium tevékenységét teljesen he­lyeslem és teljes bizalommal vagyok nemcsak a miniszter úr, de a kultuszminisztérium ed­digi tevékenysége iránt is. Ha azonban kisér­let történik, — mert kiserletnek tekintem mind­ezeket a hatásköri átszervezéseket, kiserletnek tekintem azt, hogy például a gazdasági szak­oktatás részben más minisztériumba került, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. hogy például az ipari szakoktatás a kultusz­minisztériumba került,, a mezőgazdasági házi­ipar az iparügyi »minisztériumba került, most pedig az óvodák kerülnek a belügyminiszter hatáskörébe — és ha ez a kísérlet jót hoz, azt mindenesetre csak üdvözölhetjük. Kétségtelen, hogy a közegészségügy kér­dése az erkölcsi és nevelésügyi szempontok mellett ma a legfontosabb. Amikor Francia­országban már jajkiáltás hangzik el egyrészt azért, mert a gyermekek születése erősen csök­kent, másrészről azért, mert a megszületett gyermekek is pusztulnak, de amikor magában a csonka hazában is azt látjuk, hogy a gyer­mekhalandóság bár az utóbbi években csök­kent, de még mindig igen nagymértékű, ami aggállyal tölt el minden józan hazafit, akkor kétségtelen,, hogy a közegészségügyet erősen ki kell építeni. (Ugy van! Ügy van! balfelől.) Minden áldozatot meg kell hozni a magyar gyermekért, mert fizikailag és lelkileg egész­séges magyar gyermek nélkül hiába várunk jobb jövendőt. Teljesen osztozom előttem szólott képviselő­társamnak abban a felfogásában, hogy a csa­ládi életet teljesen mentessé kell tenni 'minden lelki, erkölcsi és gazdasági szempontból zavaró momentumtól, hogy a családi életbe, magába a házasságba kell már belevinni azt a szilárd­ságot, amely azután alapja a nemzeti létnek. A továbbiakban azonban a kultuszminiszter úr és a belügyminiszter úr figyelmét is fel kell hívnom arra a körülményre, hogy a falvakban van ma voltaképpen a legnagyobb veszedelem, a falvakban vaniieginkáibb elhanyagolva a gyer­mekvédelem és a falvakban van a legkevesebb gondoskodás abban a tekintetben, hogy ezek­nek a kultúrintézményeknek megfelelő helyük legyen. A kultuszminiszter urat a múlt ^esztendő­ben, amikor a falusi elemi iskolák építése és tatarozása érdekében 900.000 pengős hitelt vett fel a költségvetésbe, üdvözöltem s nagyon örülök annak is, hogy az új költségvetésben a kultuszminiszter úr újból felvett egy 900.000 pengős költségvetési hitelt. A kultuszminisz­ter úrnak ez a jószándéka azonban nem tel­jesen érvényesül a végső fokon, mert a du­nántúli falvakban — én legalább a dunántúli falvakról beszélek — nem halad olyan tempó­ban előre a düledező falusi iskolák újraépí­tése, mint ahogyan azt a kultuszminiszter úr elképzelte s ahogyan az kétségtelenül inten­ciója is. Napközi otthonok és óvodák még kevésbbé vannak a falvakban. A napközi otthonokat és óvodahelyiségeket nem tudom másképpen el­képzelni» mint úgy, hogy vagy a falusi isko­lákhoz építünk egy-egy helyiséget, amely kis­gyermekeknek való s akkor beszélhetünk óvo­dákról és napközi otthonokról, vagy pedig, ami kétségtelen s ami az államháztartás meg­erősödését - feltételezi, úgy, hogy külön helyi­ségeket építünk az óvodák és a napközi ottho­nok részére. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a falusi napközi otthonok létesítése olyan szükséglet, amelyet halaszthatunk nem. tudom meddig. Ma a helyzet az, hogy az a földmíyes napszámos család, amelynek minden felnőtt tagja, még az édesanya is, napszámba megy, ha kereseti alkalma van, nem tudja az apró gyermekeket kire hagyna. Legtöbbnyire azután a faluban mi történik! A tűzesetek és minden más balesetek onnan származnak, hogy az apró gyermekek elővigyázat nélkül maradnak ott a 31

Next

/
Thumbnails
Contents