Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

Az országgyűlés képviselőházának IhS, sághoz csak a szegénységi jog megadása szem­pontjából jelentős okiratokat és kérelmeket kell felterjeszteni.« (Rupert Rezső: Ezt pár­toljuk!) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, ia viltát be­zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, 'méltóztatnak-e az 5. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igent) A Ház iaz 5. %-i az eredeti szövegben fo­gadta el. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 6—7. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nél­kül elfogadott. — Olvassa a 8. §-t.) — Rupert Rezső. Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! A t. pénz­ügyminiszter úr, azt hiszem, félreértette fej­tegetésemet, amikor az általános vita során a 8. § 2. bekezdéséről beszéltem, ö nem tudja elképzelni azt, hogy a felek in fraudem legis járjanak el és ezzel maguknak egyrészt idő­veszteséget, másrészt költségveszteséget okos­zanak. A mélyen t. pénzügyminiszter úrhoz, mint ügyvédhez fordulok: nem éirt-e velem egyet abban, hogy igen sok esetben — rend­kívül sok esetben — nekünk sokkal kényelme­sebb, ha mindjárt érdemleges keresetet ad­hatunk be egy ügyben, imintsem fizetési meg­hagyással kísérletezzünk. Amikor az ember látja, hogy az ellenfél védekezésére számíthat, olyan ellenféllel áll szemben, hogy idővesz­teség nekünk fizetési meghagyást beadni, nem is célszerű fizetési meghagyást beadni, mert nem tudjuk^ elmondani abban a fizetési meg­hagyásban ós kellőkép megalapozni a kerese­tet. Es amikor megkezdődik az érdemleges perszakasz, ellenmondás folytán a .perfelvétel, akkor kell előkészítő iratokkal, vagy jegyző­könyvbe diktált további előadásokkal kiegészí­teni a keresetet és csak az idő vész el, el nem , tekintve attól, hogy ez költségveszteséget is jelent^ számunkra," mert mindjárt nemcsak a beadványi illetéket kell leróni arra a fize­tési meghagyásra, hanem az ítéleti illetéket is. Szívesebben választjuk tehát a rendes ke­resetet azért is, mert ott csak egyszeri be­adványi illetéket kell lerónunk,^ amely keve­sebb, mert csak. beadványi illeték és kevesebb azért is, címert, amíg fizetési meghagyás ^ese­tében három példányt kell beadni felbélye­gezve, addig kereset esetén csak két pél­dányt, hacsak egy alperes van, és azonkívül a felzeti illetéket kell viselnünk. De mks ok­ból is nekünk sókkal jobban konveniái a ren­des keresetlevéllel való perindítás, mert kö­zönséges fizetési meghagyás esetén el kell menni az alperes járásibíróságához, el kell menni Devecserbe, Eny ingre, Szarvasra, vagy nem tudom, hová. Hát én szívesebben perlek itt. mert viszont, ha keresetlevelet adhatok be, akkor a legtöbb esetben megáll a budapesti illetősége a bíróságnak, vagy más ügyvédek­nél, például szarvasi ügyvédeknél megáll a sízarvasi járásbíróság illetékessége. A legtöbb esetben ott vagyunk, hogy fogcsikorgatva ad­juk be a fizetési meghagyást, mert elhibázott, elvétett reformja volt ez az egész perrend­tartásnak és rendszerint károsítása a jogke­reső közönségnek is, ülése 1936 június 17-én, szerdán. 209 Önkápráztatás, önámítás a t. pénzügymi­niszter úr részéről az is, hogy azt mondja, hogy ha valaki 400 pengő helyett 400 pengő 1 fillérért akar keresetet beadni és ezzel vál­lal egy magasabb illetéket és idővesztést, ám tessék. Kimutattam, hogy idővesztés nincs, sőt időnyerés van. Gyorsabb perfelvételi ha­táridőt kapok így, mint amikor az ellenmon­dást meg kell várnom, és azután adnak per­felvételi határidőt. Ilyen esetben! ínin'cs : időveszteség, hanem inkább abban az esetben, amikor fizetési meg­hagyással operálok és amikor ellenmondás vagy kiforéis tetetik. Az a felperes, aki meg akarja magának szerezni azt, az előnyt, hogy ő végig, egészen a fellebbezési szakig, a jog­erős ítéletig bélyegtelenül perel és a bíróság köteles rendéi kezesére állni, nem fog magának sok skrupulust csinálni abból, hogy beadja a 400 pengő 1 filléres keresetet bélyeg nélkül és akkor a 400 pengő 1 filléres keresetet a bíróság­nak el kell intéznie, erre perfelvételi és tárgya­lási határnapot ki kell tűznie és végig kell tár­gyalnia az ügyet. Ha azután a felperes t a per­felvételi tárgyaláson azt mondja: leszállítom keresetemet 300 pengőire, — akkor biztosította magának azt, hogy ha ragaszt bélyeget a ke­resetre, ha nem ragaszt bélyeget, a bíróság kö­teles végig letárgyalni az ő ügyét. Már most ez könnyű lehetőség, ezt a törvény kifejezetten mondja. Kérdezem, miért legyen az ilyen em­ber előnyösebb helyzetben, mint egy másik fél? Ettől talán be sémi hajtható az az illeték, míg egy másik fél talán pillanatnyilag^ vagy egy két napig nem tudja az esedékesség váló pcrcselekménynél kötelező' illetéket befizetni. Miért legyen az, aki in fraudem legis jár el, előnyben, szemben azzal, aki a tényleges ösz­Szeget veszi keresetbe? Én csak erre az anomá lier», mutatok rá. Meg kell jegyeznem, hogy — amint sokszor láttuk — rendkívül sokan vannak olyanok, ak:"ík nem kapnak szegénységi bizonyítványt, mert nia ennek szigorú feltételei vannak, így néldául T00 uengős havi jövedelmi határhoz van kötve. Ámde lehet, hogy valaki azért szegény, mert 10.000—20-000 oengőt valaki kicsalt tőle, mert jóhiszemű volt és segített másokon. Most nagy szegénységben van s vissza kell nerelnie ezt a pénzt. Vagy lehet, hogy örökségéből ki­játszották, de 100 oensrŐ jövedelme mégis van, és abba a helyzetbe kerül, hogy esetleg egy periratára több kell, mint 100 pengő. ^Népszerű dolog lehet arról beszélni, hogv »szegényioggaí való visszaélés« és -haso.nl ókról, de én állítom, hogy judíkaturánk rem lenne olyan gazdag, mint amilyen gazdag és szép, ha a szegényjo­gon való Tterlekedést ilyen szigorúan, rigoró­zusan kezelték volna, mert így nem mernek megindítani pereket élén álló kérdésekben, ha ilyen rendkívül naQ'y illeték var megszabva. Tudja, látja az az ügyvédember, hogy a félnek igaza van. de esetleg egy hajszálon múlik, bo­rotvaélen áll az a kérdés, lehet más bírói felfo­gás is. ' Ha azt kellene mondanom, hogy ehhez a perhez 3—500 pengőt tessék ideadni, vagy hogv p-gy-eRy neriratra kell 120 nengő, akkor perel­hetnek, de látom, hogy az illető szegény ember. nem indítom meg a pert, és ennek a szegénv embernek elvész az igazságos ügye a nélkül, hogv csak me*?- is próbálta volna igazságát érvényesíteni. Ez a szegény jogon való nerlés + ehát a judikatúra szempontjából áldásos, Nagyon sok olyan felsőbírósági responsum megadására adtak alkalmat a szegényjogon SO*

Next

/
Thumbnails
Contents