Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-147

174 Az országgyűlés képviselőházának 14,7. ülése 1936 június 16-án, kedden. Az egész magyar ifjúság szemben áll ezzel a politikával. A magyar ifjúság egy kicsiny száraz kenyeret várt a maga számára ettől a vékonypénzű, kis javaslattól. Itt is a tendenciában van a hiba. Eszerint a javasolt változás szerint a 2 millió pengőből is egynegyedrészt, 500.000 pengőt, házhelyek juttatására és családi házak építésére kell fordítani. Mi azt mondottuk, hogy nemosalk földibirtokpolitikát, földreformot kell csinálni, hanem a régi Ofb. földeseik során is enyhíteni kell és emellett még a házhelyek kérdését is elő kell venni. Eziek a kérdések parallel anind megoldhatók lettek volna, de hogy még a naigynehezen kiizzadt 2 millió pengőből is 500.000 pengőt a házhelyakció részére ikell juttatni, ez azt jelenti, hogy méig annak a nyomorult kis földnek, amely a magyar nép számára jutna, egynegyedét levágják. T. Ház! Ugyanez a tendencia nyilvánul meg 'akikor is, .amikor az egész vételárnak — nem kétharmadrészének, hanem az egésznek — készpénzben való megfizetését írja elő a javaslat Ezzel a rendelkezéssel megint csak kevesebb föld fog jutni a szegény magyar emberek, millióinak. Egy példát mondok csak, — a magam vidékét ismerem — kerületem székhelyének 10.000 lakosa van, színtiszta magyar lakosság, besienyőivadék, a község határa 18..000 hold föld, ebből 4000 a lakosságé, a többi 14.000 hold egy feézben van és pedig olyan embernek a kezében, akinelk másutt crnég ezenkívül 200-000 holdja van s ezek az emberek ma ott állnak ezrével és ezrével a Kába partján és hideg pipa mellett köpködnek, nincs 'munkájuk' és nem tudnak ikenyeret adni családjuknak, pedig egy-egy családban 8—9 gyermek is van. S mégis kitörlik az» örclklbérietet a javaslatból, mikor még Bethlen István is 'kívánta az örökíbérletet és ime most egy tollvonással kitörlik ezt a rendelkezést. Azt mondják, hogy jogi konstrukciós nehézségei vannak nálunk az örökbérleti rendszernek. Azi életnek sokkal előbbrevalónak kell lennie minden jogi konstrukciónál és az egyetk- -, érdek az, hogy 'ebben a nemtelen világiban földnélküli Jánosok egy kis földhöz jussanak. En magam azt mondom, hogy nem szabad ingyen odadobálni az embereknek a földet, mert az sokk," 1 becsesebb jószág, semhogy elkótyavetyéljük, de ha örkbérlet formájában meg. "phatták volna a földet, akkor 10—15 év alatt megszerezték volna azt a kis tokét, amellyel megvásárolhattálk volna azt a földet-, ha az nincs is igénybe véve. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ez van a javaslatban!) De ha három esztendőn belül kell meghatározni, t. miniszter úr, azt, hogy mit lehet elvenni és mit nem és csak azon túl fog abba a helyzetbe jutni az illető, hogy meg tu dia majd vásárolni azt a földet... (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Tesséik csak elolvasni!) Ez a legfontosabb probléma, t. miniszter úr, s ha ebben engem a t. miniszter úr megnyugtat, ennek örülök és ezt megnyugvással veszem tudomásul. T. Ház! Ebből az egész dologból egy tanúságot kell a magunk számára levonni és ez az. hogy ez a parlament sem akar kemény kézzel hozzányúlni ehhez a kérdéshez, a magyar sors legfontosabb problémájához, a földhöz. Epnen azért kell nekünk követelnünk és még erőteljesebben a becsületes titkos választójog megvalósítását, mert csak ennek az alapján összeülő parlament fog hozzányúlni ehhez a kérdéshez erős kézzel. A megszállott területeken élő testvéreink is idenéznek, hogy mi történik itt és milyen törvényeket hozunk a magyar nép számára, olyanokat-e, amelyek érvénye alá azután ők is szívesen idejönnének, vagy pedig olyanokat-e, amelyek nem a széles néprétegek érdekeit szolgálják. Meg kell vallanom, hogy ez nem szolgálja a széles néprétegek érdekeit. Itt fenyeget bennünket a bolsevizmus északi határainkon. Napról-napra halljuk, hogy Pozsonytól Kassáig hány orosz repülőállomás létesül odafenn és mi mégis ilyen csip-csup dolgokkal foglalkozunk, ahol öreg urak plajbászszal a kezükben számolgatnak reggeltől-estig, hány holddal marad több vagy kevesebb a birtokukban. Ilyen piszlicsáré módon nagy sorskérdéseket megoldani nem lehet és éppen azért a legnagyobb felháborodással utasítom vissza ezt p javaslatot.^ (Helyeslés és taps half elöl) Elnök: Szólásra következik Mózes Sándor ki" viselő úr. (Zaj. — Friedrich István (Patacsi Déneshez): Húzd ki a fringiát! — Derültség.) Csendet kérek! Mózes Sándor: T. Ház! A telepítésről és más földbirtokpolitikai kérdésekről szóló előttünk fekvő törvényjavaslat a reformparlament legfontosabb 'kenyérjavaslata. Ennek a törvényjavaslatnak a ©élj cl 3JZ} hogy önálló gazdaságokhoz, családi otthon létesítéséhez szükséges ingatlanokhoz és á meglévő gazdaságok területének kiegészítését szolgáló ingatlanokhoz juttassa a falu földmívelő népét. Ha a célt vizsgáljuk, meg kell állapítanunk erről az 1. §-ról, hogy a kormány klasszikusan meghatározta azt a célt, amelyet a telepítéssel .és a földbirtokpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban meg kellene valósítani. (Rupert Rézsíp: Csak a részletekben megkontreminálta önmagát!) Ha azonban abból a szempontból vizsgáljuk ezt a törvényjavaslatot, -hogyHea 'mén>-^ nyit ifog ebből a célból az életben^ megvalósítani, akkor szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy a megvalósítani szándékolt célt az 1. §. után következő rendelkezések sorra megdöntik és megakadályozzák annak az ideális célnak a megvalósítását, amelyet az 1. $ olyan szépen magában foglal. A kormány nagy szolgálatot tett már azáltal is a közönségnek, hogy felismerte a telepítés szükségességét. Nem elegendő azonban a célt felismerni, hanem olyan rendelkezéseket is kellett volna ebbe a törvény javaslatba^ foglalni, amelyeknek nyomán tényleg^ kenyér keí rüne a magyar falu földmívelő népe ( kezébe. Mert azt, hogy huszonöt esztendő alatt 35.000 kisexisztenciát akar a kormány teremteni» igazán nem lehet olyan kenyéradó eredménynek tekinteni, (Mozgás.) amilyen nagy vívmánynak hirdette állandóan a kormány és a kormányzópárt ezt a javaslatot, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) különösen a választások alkalmával, amikor ezzel a javaslattal igyekezett magának a közönség körében híveket szerezni. Sajnos, ma meg kell állapítanunk azt, r

hogy ez a törvényjavaslat olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek teljes mértékben meg fogják akadályozni azt, hogy a jövőben megvalósuljon az a cél, amely az 1. §-ban körül van írva. Mi értelme van annak, hogy deklaráljuk ezt a magyar nép létéért r és jövőjéért való küzdelmében azonnali szükségként jelentkező célt, a későbbi rendelkezésekkel pedig egvenesen gátat emelünk ennek a célnak megvalósítása elé? Nagy sérelemnek tartom azt, hogy a felsőház visszaküldte ezt a javaslatot és az 1.