Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
Az országgyűlés képviselőházának 1 * Eii^nem 'akaróik sem politikai, sem pedig más kérdéseket érinteni, csak arra az egyre vagyok bátor felhívni a figyelmet, hogy az öjökbérleteknek ebből a javaslatból való kivétele meghiúsítja azt az érdeket, meghiúsítja a törvénynek azt a célzatát, hogy a szegény népet a telepítés folyamán földhöz lehessen juttatni. Ha ezt az örökbérleti rendszert nem vették volna bele a bizottságban a javaslatba, azt hiszem egyáltalában még a mélyen t. túloldal részéről sem fogadták volna el ezt a javaslatot Olyan formában, mert annak az ellentéte, annak az enyhítése, hogy csak (készpénzért lehet földhöz jutni, éppen abban nyert megvalósítást, hogy legalább örökbérlet formájában egy-két generációra vonatkozóan meg fogják adni ezeknek az embereknek a földszerzés lehetőségét és így meg volt a remény arra, hogy az örökbérlet tartama alatt esetleg megerősödhetett volna annyira a «bérlő, hogy ezeket a birtokokat tényleg tulajdonul meg is tudta volna váltani. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Az örökbérlet! Akkor tehát nem vásárolhatják meg!) örökbérlet, de nem örök időre szól, hanem ötven esztendőre, vagy esetleg 90 esztendőre. (Rakovszky Tibor: Éppen itt van a hiba a konstrukcióban!) T. földmívelésügyi miniszter úr, éppen az lett volna a helyes intézkedés, hogy az utolsó paragrafus alapján az örökbérleti törvényt majd éppen úgy csináltuk volna meg, — és éppen ebben bíztunk, hogy így csináljuk meg — hogy az örök bérlet tartama alatt a bérelt földek megfelelő módon megvásárolhatók lesznek. Î3n nagyon kérem a mélyen t. kormányt, hogy ne méltóztassék azért« niert mi innen, az ellenzéki oldalról vetettük fel ezt a gondolatotf ^zt % kérdést bizalmi kérdésnek tekinteni és éppen azért, mert én a legnagyobb lojalitással és jóindulattal vagyok a kormányzat iránt, azt mondom* hogy a kormányzatnak legnagyobb érdeke az, hogy a földszerzésnek ez a kis lehetősége megmaradjon, mert különben az egész földreform-gondolat, vagy pedig földtelepítési reformgondolat el fog oszlani a seriimibe. Mégegyszer kérem tehát a t. Képviselőházat- hogy méltóztassék kitartani a képviselőház előzetesen elfogadott eredeti szövege mellett. Elnök: Szólásra következik Rakovszky Tibor képviselő úr. Rakovszky Tibor: Igen t. Ház! Alig néhány héttel ezelőtt, amikor a telepítési törvényjavaslatot a Felsőházban tárgyalták, és ott különböző kemény bírálatok hangzottak el a kormánynak és különösen a kormánypártnak a törvényjavaslattal kapcsolatos tendenciáival, szemben, nem magával a vérszegény^ javaslattal, hanem a tendenciákkal szemben és különösen azzal a kísérő zenével szemben, amely ezt a javaslatot odakint az országban igenis aláfestette és alátámasztotta, — tessék csak viszszaemlékezni boldogult Széchenyi Aladár gróf és Jankovich-Bésán gróf beszédeire — akkor — jól emlékszem — itt kint a folyosón, sőt itt bent az ülésteremben is Drozdy Győző képviselőtársam a legkeményebben kötötte az ebet a karóhoz, hogy: csak jöjjön vissza ez a javaslat a képviselőházba, majd mi ' falatjuk' az öreg csáklyásóknak, hog T ,^n még egy kis vér az ereinkben, és írr^, megnézem a feliratkozott képviselő urak névjegyzékét és a mélyen t. kormánypárt néma leventékké val'. ülése 1936 június 16~án y kedden. 173 tozott, egyetlenegy képviselője sincs feliratkozva. (Klein Antal: Nem fognak bejönni szavazni sem! — Friedrich István: Még jöhetnek. — Derültség.) Bennem élt még, a remény ós bizalom némi szikrája a Gömbös-kormánnyal és a kormánypártnak azzal az úgynevezett reformszárnyával szemben és gondoltam, majd itt lesz az .alkalom., amikor az egyforma gondolkozásúak a földkérdésben megtaláljuk egymás ^kezét és a 3 millió magyar kolduson valamiképpen segíteni tudunk. Es 'mit látunk? A kormányzat, utána az igen tisztelt többség is néma főhajtással fogadja el ezeket a változtatásokat. Bocsánatot kérek, ezek a változtatások nem 1 olyan súlyosak és nagyok, valljuk be őszintén, hiszen maga a törvény is borzasztó vérszegény, csakhogy mégis in peius változtatták meg a javaslatot. Itt annakidején a választások alatt a kormánypárt Kossuth szellemét próbálta magának kisajátítani és mi azt hittük, hogy éppen a föld javaslatban fogjuk meglátni, viszontlátni Kossuth szellemét. Nem találtuk meg, det nem találtuk meg Széchenyi István szellemét sem a felsőház magatartásában. Az akkori reform-. korszak ezelőtt száz esztendővel egészen más arculatot mutatott a magyar politikában, míg a mostani reformkorszakban itt az alsóházban ós még inkább a felsőházban szörnyű, csalódás ért bennünket* akik ettől a reformkorszaktól vártunk valamit. Azonkívül rá kell mutatnom itt egy furcsa szellemre. Beszélnek a felsőház és az alsóház egyenjogúsításáról. Ezek után a legkeményebben keÜ elvileg! is hadakoznom minden egyenjogusítási kísérlettel szemben. (Rajniss Ferenc: Nagyon hely esi! — Mózes Sándor: Ügy van! Meg kell szüntetni a felsőházat!) Ha el fog jönni a titkos választójog, akármilyen radikális legyen, hozhatunk a nép érdekében radikálisnál; radikálisabb törvényeket^ az mind a pusztába kiáltó szó lesz, a felsőház azokat mind rakásra fogja dönteni, mert hiszen már most is, amikor még nem is egyenjogú az alsóházzal, ilyen lényeges változtatásokat eszközölt ezen aa apró, vérszegény javaslatom is. Igen t. Ház! En úgy látom 1 , hogy az egész alsóházzal szemben egyetlenegy embernek több hatalma volt, mint az egész kormánynak és az egész kormányt támogató többségnek. (Egy hang half elöl: Ez biztos!) Egy tiszteletreméltó öregúr korát meghazudtoló fürgeséggel szaladgált Vas Elek igen t. barátomtól a földmívelésügyi miniszter úrhoz, onnan a miniszterelnök úrhoz, onnan azután a 11-es bizottsághoz és nem tudom hogyan, egy ember meg tudta akadályozni, hogy ez a nyomorult, vékonypénzű, kicsiny javaslat az életbe áttelepíttessék olyan formában ahogy azt a többség elfogadta. (Zaj. — Elnök csenget.) En kérdezem azokat a méltatlankodókat és háborgókat, akik ott künn a folyosón azt mondották, hogy: »Le fogjuk szavazni a felsőház javaslatait«, hogy hát hol vannak azok az igen tisztelt jószándékú urak? Hát már csupa fejbólintó Jánosokból áll az egész alsóház? (Zaj a jobboldalon. — Friedrich István: A Jenes— Drozdy csoport!) Hova fogunk így jutni? Bocsánatot kérek, nemcsak a magyar parasztság imilliói es milliói, hanem, amint nagyon helyesen mondotta Bupert Eezső igen t. képviselőtársam, a magyar ifjúság is ettől a földbirtokpolitikától várta sorsának enyhülését.
