Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

162 Az országgyűlés képviselőházának 1*4-6. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. történt, az rendkívüli módon szembeötlő. Mindenhol az egész világon kiterjesztik a szociális biztosítást, nálunk az ellenkezője történik és pedig rendeleti úton. Miért nyúl hozzá a kormány tételes törvényhez, amelyet nem lehetne rendeleti úton megváltoztatni és a.'33-as bizottság útján mégis megteszi? Ehhez nincs joga a kormánynak. Kérem a t. Házat, hogy ha komolyan veszszük a magunk hivatását, ha komolyan veszszük a törvényalkotást, akkor tiltakozzunk minden olyan rendelkezés ellen, amely tételes törvénnyel áll ellentétben és tételes törvénnyel ellentétes intenciókat hajt végre. A szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani az egyes koronauradalmi ingatlanoknak a koronajavak állományából való kibocsátásáról, a koronajavak állományának más ingatlanokkal való kiegészítéséről és egyes államkincstári ingatlanoknak elidegenítéséhez való, hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot és annak indokolását. Kérem a t. Képviselőházat, hogy ezen törvényjavaslatot és indokolását kinyomatni, a képviselőház t. tagjainak szétosztatni, előzetes tárgyalás és javaslattétel végett a földmívelésügyi és pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Egyben kérem a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. (Friedrich István: Még most tárgyaljuk le?) Igen! Elnök: A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a földmívelésügyi és pénzügyi bizottságnak. (Friedrich István: Még most tárgyaljuk le? — Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Igen! — Rassay Károly: A közjogi bizottsághoz is kellett volna utasítani! — Zaj.) Minthogy a földmívelésügyi miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására nézve a sürgősség ki-mondását is kívánta, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséghez hozzájárul. A napirenden szereplő törvényjavaslat vitájához visszatérve, Friedrich István képviselő urat illeti a szó! Friedrich István: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr által beterjesztett törvényjavaslatra vonatkozólag elfogadom a sürgősséget, de a felhatalmazási javaslat 1. §-át nem fogadom el és hogy miért nem, erre nagyon jó példa az, amit a miniszter úr most cselekedett: előállott egy javaslattal, azt mondva, hogy nagyon sürgős, mire mi egyhangúlag megszavazzuk a sürgősséget, az elnök úr kitűzi bizottsági tárgyalásra és 48 óra alatt törvény lehet jbelőle. Kérdem tehát akkor, miért van szükség 33-as bizottságra? (Dulin Jenő: Itt van a kérdés!) Erre méltóztassék felelni! (Derültség.) A 33-as bizottság végveszedelemben született meg, amikor végveszedelemben voltunk. Itt ült egy úr, pénzügyminiszter volt, Wekerlének hívták: fogalma nem volt arról, hogy az országnak^mennyi adóssága van és valahányszor megtámadtuk, mindig 50 millióval többet vallott be. (Zaj.) Ezek tények és pedig történelmi tények. Amikor azután a katasztrófa bekövetkezett és itt egy szobában bizalmas pártközi értekezlet volt, —• amelyre a mostani miniszterelnök úr helyettese nagyon jól^ emlékezik és emlékezik arra is, amit akkor én neki mondottam — akkor kisült, hogy nem 100 millió, nem 200 millió, hanem 600 millió adósságunk volt. Ezt csak hittük, de amikor a 33-as bizottság összeült, kisült, hogy ezenkívül még több százmillió rendezetlen követelés, stb. áll fenn. Ez a 33-as bizottság tehát a végszükségben született meg. Ma van először is erőskezű kormányunk, hiszen folyton azt halljuk: hála Istennek, erőskezű kormányunk van, hála Istennek nagy többség van, tehát van egy erőskezű kormány, van egy stabil, nagy és megrecndíthetetlen többség. (Úgy van! a jobboldalon.) Amilyen javaslatot előtérj észtének, azt ez a Ház gyorsan megszavazza, törvényerőre emeli. Miért szükséges akkor ez a külön ámentestület, ez a 33-as, amelyre azt mondja az igen t. igazságügyminiszter úr, hogy azért kell, hogy gyorsabban tudjon dolgozni. Nem dolgozik gyorsabban, miniszter úr. Mit csinálnak önök? A rendeletek már megjelentek és^ erre hetek múlva összehívják ezt a gyorsan működő testületet és bejelentik neki, hogy hetekkel azelőtt milyen rendeletek jelennek meg és az a 33 derék és kedves honatya ott ráadja a szankciót, hogy helyes volt, hogy ezek a rendeletek megjelentek. Es erre azt mondják, hogy ez gyorsan működő testület. Hát nem működik gyorsan, t. miniszter úr, sőt utólag dolgozik. (Lázár Andor igazságügy miniszter: A kormány működik gyorsan!) Olyan gyorsan, mint mi, itt senki nem dolgozhatók, mert ha mi ma nem szólaltunk volna fel öten vagy hatan, akkor ez a nagy és fontos törvényjavaslat is félóra alatt, vagy tíz perc alatt hozzászólás nélkül elfogadtatott volna s majd törvényerőre emelkedett volna. Nemcsak erőskezű kormányunk, nemcsak nagy többségünk van, hanem elfelejtik, hogy vannak új házszabályok is. Ezek az.új házszabályok lehetővé teszik, hagy ^egyszerű indítvánnyal bármiikor be lehet fejezni a vitát és a Ház elnöke elrendeli a szavazást. (Antal István: Négy nap alatt!) Államtitkár úr, mi nekünk az a négy nap; olyan sürgős az, hogy mi négy nap alatt hozzunk valamit tető .alá? Azután itt van a mii legszerencsétlenebb rendszerünk, az éjjeli ülések rendszere, amikor itt beterelnek minket délután négy órától éjféli 12-ig, s amikor este 9 és 10 óra után itt pár inspekciós honatya kínosan vergődik, paródiáját szolgáltatva mindannak, amit parlamentnek lehet nevezni. (Ügy van! a baloldalon.) Nagyon kéreni a miniszterelnökhelyettes urat, legyen szíves és beszéljen a beteg miniszterelnök úrral, hogy szüntessék meg ezt a rendszert és térjünk vissza a délelőtti ülésekre, 10-től 2-ig. T. uraim, akkor volt itt élet, érdeklődés és magas színvonalú vita volt, de hogy itt monológokat elmondó inspekciósokat, látunk, akiket csak azok hallgatnak, akik utánuk következnek: lehetetlen, hogy erre a mai világban pénze legyen ennek a nyomorult országnak, s lehetetlen, hogy ilyen apparátust tartson fenn egy paródia kedvéért. Ezért üzemben tartunk sok tisztviselőt és alkalmazottat, külön tiszteletdíjat adunk a funkcionáriusoknak. Ez sok milliót és milliót emészt fel a nemzeti jövedelemből, s ha valaki ide benéz este 9 és 10 óra után, megmondom egészen nyiltan, szégyen fog el minket, hogy mi itt hogyan ülünk a parlamentben. (Ügy van! a baloldalon!)