Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-145

132 Az országgyűlés képviselőházának 145. ülése 1936 június 10-én, szerdán. •Gloek Tivadar, Gallasz Ágost Rudolf, Gratz Gusztáv, Horváth Ferenc, Horváth Zoltán, Klein Antal, Kun Béla, Láng Lénárd, Lázár Imre, vitéz Makray Lajos, Matolcsy Mátyás, Meizler Károly, Mizsey György, Mózes Sándor, Némethy Vilmos, Rakoviszky Tibor, Rassay Károly, Reibel Mihály, Riesz Ádám, Rupert Rezső, Sándor István, Soltész János, Sulyok Dezsői, Széchenyi György gróf, Szetsey István és Vázsonyi János.« (Felkiáltások a jobboldalon: Politika! — Zaj.) T. Ház! Ezek között a nevek között legalább nyolc olyan .szerepel, akiket az előző listáról ( Árvátfal

vi Nagy István igen tisztelt képviselőtársam felolvasott s akik bent vannak a Honsz. tagjai vagy a frontharcosok között. En nem értem ezt az összeállítást. De szeretnék még rámutatni valamire ezt a plakátot illetően. Ez .a plakát Tűzszövetségről beszél, azután zárójelben azt mondja, hogy Tűzkeresztszövetség helyett röviden Tűzszövetség. Etimológiailag nézve a Tűzkeresztséget vagy a Tűzikeresztszövetséget, érdemes kissé erről a kérdésről beszélni. A tűzkeresztet a frontnak az a része kívánta és szerette volna a háborúban elérni, amelynek akkor négy éven át foglalkozása volt az, hogy a tűzben legyen és meghaljon és amelynek majdnem minden második nap meg is volt rá az alkalma. Ez a rész differenciát akart csinálni azok között, akik a fronton ott feküdtek a tűzvonalban, és azok között, akik kötelességüket hátrább teljesítették, szintén nagyon elismerésreméltó módon. Igen fájdalmas érzés fogta el a fronton levőket — ezt utólag annyi év után meg lehet állapítani, bár akkor erről nem beszéltünk — és ez a kérdés a Károly-csapatkereszt formájában nyert elintézést, amit hat Obiét után meg lehetett kapni, és aki kicsit odaszagolt, az meg is kapta. Semmi megkülönböztetés nem volt ebben a kérdésben, a fontos az volt, hogy az illető jól teljesítette a kötelességét. Ennek a szövetségnek 1936-ban »Tűzszövetség« nevet adni, kicsit túlzottnak tartom. Már a név szempontjából is ezt 'kell mondanom, mert ebben benne vannak a hadikölcsönjegyzők, akik nagy pénzáldozatokat hoztak ugyan, de a tűzhöz csak odahaza a sparherdnél volt közük. (Derültség és taps a jobboldalon.) Ilyen körülméinyek között méltóztassék nekem elhinni, hogy engem sem uralmi, sem hatalmi vágy, sem az, mintha az egyesületi jog kérdésével nem törődnék, sem semmi más mellékes szempont nem vezetett, mert tisztán és kizárólag két érdek: az egyik azok megbecsülésének érdeke, akik, mint frontharcosok és rokkantak ma a magyar életnek, a magyar politikai életnek egyéneikben és érdekképviseletükben is jelentős és súlyos tényezőjét alkotják ebben a két szövetségben, és vezetett engem a magyar közérdek. Mert az ország rendjének bomlasztására alkalmasabb körülményt, mint a frontharcoskérdés és a rokkantkérdéis felhasználását, nem lehet találni, ha az ember még úgy keresné is, (Ügy van! a jobboldalon.) gmert — mint mondottam — a legjobb kezekben levő két egyesület mellett támadhat rossz kezekben levő hat, ameddig pedig egy egyesület van, addig ezek a veszélyek és bajok elő nem állhatnak. Egyébként is éppen azért, mert tömegében és erkölcsi alátámasztottságában is hatalom az, amit a frontharcos és rokkant jelent, ezt az erőt csak pártokon felül emelkedő célokra lehet használni, (Helyeslés a jobboldalon és a középen) pártokon felül pedig az a cél nem emelkedik, amelyet csak ellenzéki szempontból írtak alá. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával élni? vitéz Árvátfalvi Nagy István: A választ köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszteri választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház a miniszteri választ tudomásul veszi. Következik Kun Béla képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kéirem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Tudja-e a kereskedelemügyi miniszter úr, hogy a cseh és német gyárosok magyarországi kizárólagos megbízottja, a Eriedheim, továbbá a Herz és Bálint budapesti cégek, valamint a velük összedolgozó hat budapesti nagy cég, a befőző pergament-papír árát éppen most, az idény elején, a várható nagy gyümölcstermés ellenére is 60 százalékkal felemelte és így a vásárlóközönséket szemérmetlen áruuzsorával készül sújtani? Igaz-e, hogy más fővárosi és az összes vidéki kereskedő cégek a külföldi gyárakkal való közvetlen összeköttetésből ki vannak zárva s így meg sem tudják kísérelni a fogyasztóközönség javára e 60%-os áremelés letörését? Hajlandó-e a t. kereskedelmi miniszter úr a fogyasztó közönség, a tisztességes kereskedelem és a közjó érdekében intézkedni, hogy a fentemlített kartel azonnal feloszlattassék, az áruuzsora letöressék és a vétkesekkel szembén megfelelő megtorlás történjék?« (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a (képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kun Béla: T. Képviselőház! Mindig azt halljuk, hogy a kormány büszkén hangoztatott re form jelszavainak megfelelően az árdrágító kartelalakulatokat üllő mederbe szorítja, újabb kartelek létrejöttét megakadályozza, lehetetlenné teszi. -Sajnos, ennek éppen az ellenkezője történik. Egészen sötét éjjelig lehetne beszélni arról, hogy az úgynevezett szérumkartel, vagy a növényvédőszereket gyártó kartel, vagy pedig a bőrkartel miként használja ki magának most is túlnagy, megengedhetetlen haszonnal a gazdasági területeket és a kartelnek beillő árdrágító rendszer miként tobzódik ma is. Alkalmat akarok adni a t. kormánynak, a t. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak arra, hogy egyenes iakaratát, a^ nagyközönség iránt való kötelességteljesítését nyilvántísa és a nagytőke hatalmát kellő mederbe szorítsa és egy újdonsült kartelt-megfékezzen, amely a drágítást egészen a szeniérmetlenségig fokozza. A befőzéshez használt pergamentpapír karteljéről van szó. Mindenki tudja, hogy bő gyümölcstermés előtt állunk és a háziasszonyok már számítanak rá, hogy a tavalyi szűk esztendőt kipótolva, télire nxegfelelő mennyiségű