Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-145

Az országgyűlés képviselőházának 1U ben kapott reparálást ez az ügy, de a toldozásfoldozás semmit sem jelent. Ez jellemzi \ nagyon sok esetben a kormány ügyvitelét. Ne méltóztassék ellenzékieskedésnek venni, (Felkiáltások jobbfelől és középen; Dehogy!) de az igazságot feltétlenül meg kell mondani. Amikor toldozunk-foldozunk, az csak halogató, nem eredményes intézkedés és nem viszi előbbre a dolgokat. Az, bogy ezeket az embe reket katasztrofális helyzetükből most már egy-egy kicsit kiemelték, nem javított semmit sem a helyzetükön. Ezeknek az embereknek végleges, komoly megoldásra van szükségük, Én, mélyen 1 miniszter úr, egy olyan gyökeres megoldásra számítok, — és kérem, hogy ebben a tekintetben intézkedni méltóztassék — amely ezeket az embereket véglegesen és eredményesen kisegíti ebből a bajból. Ezt a választ nincs módomban tudomásul venni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a miniszteri választ tudomásul veszi. Következik vitéz Árvátfalvi Nagy István képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz, mint a honvédelmi miniszter úr helyetteséhez a frontharcosok és hadigondozottak társadalmi egységének megbontására irányuló kísérletekről szóló interpellációja. Kérem annak felolvasását. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy pártpolitikai célzattal a frontharcosok és hadigondozottak társadalmi egységét megbontani szándék ozn aki Hajlandó-e ezekkel a kísérletekkel, amelyek a bajtársi érdekekkel merőben ellentétesek és a bajtársi eszme lejáratására alkalma< sak, szembeszállni s nemzetvédelmi szempontokból is ezeket a tárgyi alap nélküli törekvéseket meghiúsítani 1« . Elnök: vitéz Árvátfalvi Nagy István képviselő urat illeti a szó. vitéz Árvátfalvi Nagy István: T. Házi Amennyire örömömre szolgált nekem, mint a Honsz. elnökének és minden bajtársamnak az, hogy ellenzéki oldalról az utóbbi időkben intenzíven foglalkoztak (Rassay Károly: Mitrt az utóbbi időkben?) képviselőtársaim a hadirokkant és frontharcos kívánságokkal, ug: anannyira mélységes hazafiúi aggodalom fogutt el akkor, amikor^ arról értesültem, hogy a független kisgazdapárt — mondjuk — patronátusa alatt egy úgynevezett Tűzkereszt Szövetség van alakulóban, (Rupert Rezső: Nem Tűzkereszt, hanem csak Tüzszövétség!) amely szövetség mintegy a korábbi ilyen meddő kísérletek betetőzéseként egy konkurrens társadalmi szövetséget kíván létesíteni (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és ezzel megbontani kívánja a Honsz.-nak, tehát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekképviseleti szervének, valamint a Frontharcos Szövetségnek bajtársi egységét. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez késztetett engem arra, hogy a Vitézi Kend és a Frontharcos Szövetség vezetőivel egyetértésben s a magam szerény személyében, mint a Honsz. elnöke is szót emeljek a t. Ház előtt és kérdést intézzek a belügyminiszter úrhoz arravonatkozólag, hogy vájjon hajlandó-e ezeket az egészségtelen törekvéseket már csírájukban elfojtani, megakadályozni? {Helyeslés jobbfelől. — Rupert RezsÖ: Mi lesz a szabad egyesülési i. ülése 1.936 június 10-én, szerdán. 127 joggal? — Br. Berg Miksa: Miért egészségtelen? Csak az egészséges, ami odaát van?) Interpellációm voltaképpen már tárgytalanná vált, miután közben a belügymiszter úr ennek az alakulóban levő úgynevezett Tűzkereszt Szövetségnek (vitéz Csicsery-Rónay István: Kereszt nincs abban!) vagy Tűzszövetségnek alakuló gyűlését betiltotta, illetve a főkapitány ilyen rendelkezést hozott. (Helyeslés jobbfelől.) En ezért hálás köszönetemet fejezem ki a belügyminiszter úrnak (Rupert Rezső: Mi lesz az egyesülési szabadsággal?) mindazoknak a bajtársaimnak nevében, akik a legális szervezetekbe tömörültek. Hogy mégis felszólalok, dacára, hogy interpellációm tulajdonképpen már aktualitását vesztette, annak oka főképpen az, hogy tegnap itt beszédek hangzottak el Czirják Antal és báró Berg Miksa képviselőtársaim részéről és ezek a beszédek szükségessé teszik, hogy az audiatur et altera pars elve alapján rámutassak bizonyos olyan tényállításokra, amelyek nem fedik a valóságot, illetve hangulatkeltő tényállítások (Ügy van! a jobboldalon) és rámutassak arra, hogy a magyar bajtársak óriási tömegei határozottan ellene vannak; munden ilyen kontra-szervezkedésnek. {Üky vem! a jobboldalon.) | Czirják Antal képviselőtársam azt mondotta, hogy ez megint egy diktatórikus rendelkezés a kormány részéről, hogy ennek a szövetségnek alakulását nem engedélyezte. (Gaal Olivér: Az is!) Engedelmet kérek, ha a főkapitányság, avagy a belügyminiszter törvényadta jogát gyakorolja és ha államrendészeti és egyéb szempontokból úgy ítéli meg helyesnek, hogy egy ilyen nem kívánatos alakulás létrejöttét megakadályozza, ez szerény nézetem szerint teljesen alkotmányos dolog és korántsem nevezhető diktatórikusnak. (Rupert Rezső: Ki mondja, hogy nem kívánatos? Különböző csapattestekben szolgáltunk!) Báró Berg Miksa igen t. képviselőtársam és barátom azt mondotta, hogy ő bizalmatlan mind a Honsz., mind a Frotharcos Szövetség vezetőségével szemben. (Rupert Rezső: Ahhoz joga van!) Mondott még egyebet is. En, sajnos, a naplót nem olvashattam és nem voltam jelen felszólalásánál, azért fenntartom magamnak a jogot, hogy felszólalására esetleg még külön is reflektáljak, de már most legyen szabad az ő bizalmatlanságára megjegyeznem, hogy én végtelenül sajnálom és fáj nekem az ő bizalmatlansága, azonban megnyugtatásomra szolgál, hogy a Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Országos r Nemzeti Szövetségében tömörült mintegy százezer, — de valóban meglevő százezer — bajtárs és bajtársnő osztatlan és teljes bizalommal van a Honsz. vezetősége iránt. (Ügy van! jobbfelől.) Ez tehát mintegy vigasztalásom Berg Miksa igen t. barátom bizalmatlanságával szemben. (Rupert Rezső: Akkor meg miért olyan féltékeny!) ő százezeres tömegről beszélt. Azt hiszem, ez a százezres tömeg egyelőre még a holdban van és semmiesetre sem beszervezett tömeg, mert összesen csak százezer hadirokkant és hadiözvegy van ebben az országban, de erősen kétlem, hogy a Frontharcosok tömegeiből is néhány száz esetleges elégedetlen frontharcoson kívül volna több csatlakozás ehhez az alakulóban volt és immár betiltott egyesülethez. • Azt is meg kell említenem, hogy Berg Miksa képviselőtársam azon a címen bizalmatlan, hogy mintegy pártpolitikai szervezet-