Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-145

Az országgyűlés képviselőházának 1 vén 44*6 millió pengő és főleg a valuták árfolyamának csökkenéséből 11 millió pengő, öszszesen tehát 55-6 millió pengő volt. A tiszta gyarapodás tehát 64-9 millió pengőt, az állam összes adóssága pedig 1935 június hó 30-án 1958-4 millió pengőt tett ki. Ezzel az álladékkal kapcsolatban meg kell még említenem azt is, hogy az államadósságok leltári számlája az egyes tárcák és az állami üzemek olyan adósságait is felöleli, amelyekkel ezek más tárcáknak, illetve költségvetési fejezeteknek tartoznak. Ezekkel az adósságokkal és tartozásokkal kapcsolatban tehát az államháztartás keretében a hitelező tárcák, illetőleg költségvetési fejezetek leltári vagyonszámláin viszonylagosan azonos összegű követelések, cselekvő hátralékok mutatkoznak. Az ilyen természetű belső adósságok rendszerint az üzemeknél fordulnak elő és ezeknek összege — egész álladéka — 137-4 millió pengőt tett ki. Legyen szabad ezen általános kép után áttérnem a zárszámadás kiadási, majd pedig bevételi oldalára. A valódi tényleges kiadások 1187-9 millió pengőt tettek ki. Az előző évben a kiadás főösszege 1184-5 millió pengő volt, vagyis a kiadások az előző évhez viszonyítva 3-4 millió pengő emelkedést mutatnak. Százalókban kifejezve ez az emelkedés voltaképpen csak 0-3%-ot tesz ki. Ha már most a kiadások főösszegét a rendes, átmeneti és beruházási kiadásokra szétbontjuk, azt látjuk, hogy a beruházásoknál 4-7 millió pengővel emelkedtek a kiadások. Ez az emelkedés 1 millió pengővel több, mint a kiadásiak főösszegének emelkedése, ami tehát azt mutatja, hogy ha a beruházási kiadásokat kikapesolnók, aban az esetben az előző évvel szemben 1-3 millió pengővel csökkent az államháztartás összes kiadása. Mint minden esztendőben, úgy az 1934/35évben sem voltak elkerülhetők olyan természetű kiadáao];, amelyeknek előirányzása nem történt meg. Ezek az előirányzatnélküli kiadások az 1934/35; évben összesen 19-5 millió pengőt tettek ki. Az 1933/34. évben az ilyen előirányzatnélküli kiadások még 232 millió pengőt, az 1932/33- évberf pedig 29-9 millió pengőt tettek ki. Ezek szerint az előirányzatnélküli kiadások volumenje évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Ha ezeket százalékban akarnók kifejezni, azt látnók, hegy az 1934/35. költségvetési évben kiutalványozott összes kiadásoknak csak 1-7%-át teszik ki- Az 1933/34- költségvetési évben ez 2% volt, az 1932/33. költségvetési évben pedig ezek az előirányzatnélküli kiadások az összes kiadásoknak 2-5%-át tették ki. A kiadási főösszeg és az előirányzatnélküli kiadások most vázolt alakulásából is,^ azt hiszem, egészen tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a költségvetésnek az előirányzata rendkívül óvatos és reális volt. De megállapíthatjuk egyszersmind azt is, hogy a kormányzat a lehető legnagyobb takarékosságot tanúsította az 1934/ 35. évben. Ha a kiadásokat főcsoportonként vizsgáljuk, akkor itt azt látjuk, hogy az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál 18 millió pengő megtakarítást értünk el. A megtakarítás főképpen abból ered, hogy az évközben megüresedett állások nem töltettek be, illetőleg törvényes rendelkezés tiltotta árnak idején a megüresedett állások betöltését. A nyugellátásoknál azonban az előirányzattal szemben 6-8 millió pengő emelkedést látunk. Ez természetes következménye annak, hogy ebben az esztendőben a nyugellátottak száma lényegesen emelkedett; de hozzájárul ezekhez az emelkedésekhez még az is, hogy az előirányzott úgy>. ülése 1936 június 10-én, szerdán.- 101 nevezett interkaláris kiesés, interkaláris megtakarítás nem jelentkezett, Egyébként a személyi járandóságok 1934'35-ben 343 3 millió pengőt, tenát 3-6 millió pengővel kevesebbet tettek ki, mint az előző évben, és bizonyára figyelmet érdemel az is, hogy a nyűgei látásodnak 235-1 millió pengőt kitevő összege 0-1 millió pengővel kevesebb, mint az előző esztendőben volt. Ez is tehát reményt nyújt arra, hogy a nyugellátásokban bizonyos mértékű visszafejlődés fog a következő években jelentkezni. Az államadósságok szolgálatánál mutatkozó 21-4 millió pengős megtakarítás főleg arra vezethető vissza, hogy nem tudtuk transzferálni azokat az összegeket, amelyeket az államadósság fejében külföldre kellett volna szállítani. Beruházásokra összesen 43-3 millió pengőt fordítottunk, tehát 2.6 millió pengővel nagyobb összeget, mint az előirányzat volt. A beruházási kiadások magukban foglalják már az előbb említett 14 millió pengő közmunkakiadást is. Miként erre vonatkozólag már említést is tettem, a törvényhozás több év óta külön törvényekkel hatalmazza fel a kormányt arra, hogy kölesönökből közmunkákat végeztethessen. Ezek az összegek itermészietesen a költségvetési előirányzásban nem szerepelnek, de ezeknek felhasznáLáisáról a kormány, illetőleg a pénzügyminiszter minden esztendőben köteles a zárszámadás kapcsán jelentést tenni az országgyűlésnek. Eb'ben a zíáirszámadásban tehát az 1934—35. költségvetési évben foganatosított köz. munkákról tette meg a pénzügyminiszter úr jelentésétjlyen közmunkák végzésére 1932—33-ban az 1933:11. te, 1933—34-ben az 1933:XXVII. te 3. J. 1934—35. évben pedig az< 1934:XXI. te 1. § a hatalmazta fel a kormányt. Ebben az esztendőben — az 1934—35. költségvetési évben — 10 millió pengőit vett fel a kormány énre a oéilra és ebből 4 és fél milliót utak építésére, 1 milliót vizmunkálatokra és 4-5 millió pengőt pedig allamvasuti beruházásokra fordított. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezekből az összegekből, amelyeket három éven keresztül a kormány felvett, még az 1934—35. évben 6 millió pengő pénztári maradvány volt, amelyet a későbbi esztendőben használt föl a kormány. Elnök: Az előadó úr beszédideje lejárt. Temesváry Imre előadó: Kérem beszédidőmnek egynegyed órával való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a, meghosszabbítást megadta. Temesváry Imre előadó: T. Ház! A zárszámadás bevételi oldalán az állami közigazgatásnál a tényleges bevételek 769-8 millió pengőt — 4-3 millió pengővel többet — tettek ki, mint az előző évben. A tárcabevételek ugyan 7-4 millió, pengővel visszaestek, azonban a közszolgáltatási bevételeknél 11-7 millió pengős emelkedés mutatkozik, ami igen figyelemreméltó jelenség a közgazdasági helyzet alakulása szempontjából. Jelentős, teljesítmény ez, mert hiszen ebből azt látjuk, hogy bizonyos mértékben a közgazdasági helyzet javult. A közszolgáltatási bevételek körében a forgalmi adóknál 10-4 millió pengővel, a vámbevételeknél 6 millió pengővel, a sójövedéknél 1-7 millió pengővel, a fogyasztási adóknál és a dohányjövedéknél 1—1 millió pengővel nagyobb összeget vett be tényleg az állam, mint amenynyi az előirányzat volt. Ezzel szemben azonban az egyenesadóknál ;3-3 millió pengő, az illetékeknél 5-1 millió pengő visszaesést látunk. Ezekből a bevételi emelkedésekből látható, 14*