Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-145

Í02 Az országgyűlés képviselőházának 145. ülése 1936 június 10-én, szerdán. hogy a különböző ágazatoknál mindjárt érvényesülnek a közgazdasági helyzet fluktuációi. Látjuk azt, hogy a forgalom emelkedése révén a fogyasztóképesség és a vásárlóképesség növekedett, ami minden bizonnyal örvendetes jelenség az. előző esztendőkkel szemben és ez különösképpen arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdasági produktumok árnívója az utóbbi években emelkedett, ezenkívül még: arra is visszavezethető, hogy a mezőgazdaságra nehezedő kamatterhek bizonyos mértékben csökkentek, ami a mezőgazdák vásárlóképességét is növelte. Az egyenes adóknál a csökkenés az elozoevi eredménnyel szemben főleg a házadónál jelentkezett, amely 3-2 millió pengőt tett ki. tíz jórészben annak tulajdonítható, hogy a kormányzat, törvényes felhatalmazás alapján a házak tatarozására és átalakítására adókedvezményeiket nyújtott. A közszolgáltatási bevételeknél az 1934/35. költségvetési évben 6691 millió pengő volt előirányozva, a tényleges eredmény azonban 690-8 millió pengőt tett ki, vagyis 21.7 millió pengővel kedvezőbb volt, mint az előirányzat. Ez azt mutatja, hogy a közszolgáltatási bevételek a költségvetésben rendkívül óvatosan és reálisan voltak előirányozva. r Ugyanezt lehet mondani a tárca bevételeinél is, ahol a 79 millió pengőt kitevő tényleges eredmény e téren is kedvezőbb volt az előirányzottnál és pedig 7-5 millió pengővel. Ha már most ezekután szemügyre vesszük az 1936/37. évi költségvetés bevételi oldalát, amely szerint a kormány a jövő költségvetési évre 693-9 millió pengő közszolgáltatási és 77-7 millió pengő tárcabevételt irányzott elő, amely összegek az 1934/35. évi zárszámadás tényleges eredményeivel szemben a közszolgáltatási bevételeknél mindössze 3-2 millió pengővel magasabbak, viszont a tárcabevételnól 1-3 millió pengővel alacsonyabbak, úgy végeredményben a közigazgatás bevételei csupán 1-8 millió pengővel irányoztattak elő magasabb összegben, mint amennyi az 1934/35. évi zárszámadás szerint ténylegesen befolyt. Ha figyelembe vesszük e mellett a közgazdasági élet javulását, amelyről tájékozódást nyerhetünk a pénzügyminiszter úr által havonkint kiadott zöld füzetekből, akkor mindannyian tárgyilagosan megállapíthatjuk és levonhatjuk azt a következtetést, hogy ai 1936/37. évi költségvetés bevételei rendkívül óvatosan és reálisan voltak előirányozva. De erre természetesen nagy szükségünk is van, mert hiszen mi igen jelentős mértékben függvényei vagyunk a világgazdasági helyzetnek, de különösen, mint mezőgazdasági állam, függvényei vagyunk a természet, az időjárás viszontagságainak és így az óvatosság nálunk rendkívül fontos, mert sohasem tudhatjuk előre, vájjon mit hoz reánk a gazdasági jövő. Már most a (bevételi eredmény ismertetésével kapcsolatban legyen szabad rátérnem f a [bevételi, úgynevezett cselekvő hátralékok kérdésére is. Ez a hátralék immár évek óta igen számot tevő tényezője a zárszámadásnak. Azi 1934/35. évi zárszámadás hátraléka 1935 június 30-án 357 millió pengőt tett ki és az előző évvel szemben is bizonyos folkú emelkedést mutat. Ez az emelkedés részben csak technikai okokra vezethető vissza, amennyiben 12'8 millió pengő hátralék az államvasutaiknál és az állami vasgyáraknál annak folytán jelentkezett, hogy a hátralékok kezelése; a (kincstári rendszerben való kimutatás céljából most már nem az átfutó sziámiakon, hanem a valódi kezelésben tartatnak nyilván. Megállapítható továbbá, hogy a bevételi előírás és a tényleges bevétel közötti spácium, amely 1932/33-ban még: 52 milliót. 1933/34. évben pedig 44 milliót, az 1934/35. élvben már csak 30 millió pengőt tett ki. Az egyenes adóknál levő hátralék 154 millió pengőnyi összeget tett ki, a forgalmi adónál és az illetékeknél a hátralék 2"2 millió pengővel 112'7 millió pengőre csökkent. A vasgyáraknál és az* államvasutaknál mutatkozik a legnagyobb értékű hátralék. Az államvasutak tiszta kiadása az előző évi 54*7 millió pengővel szemben 63'8 millió pengőre emelkedett, az állami vasgyáraké azonban 16'6 millió pengőről 12*4 millió pengőre csökkent. A Máv. deficitje természetesen visszavezethető a trianoni nyugdíj terhekre és különösen azokra a kedvezményekre, amelyeket a közgazdaság alátámasztása 'érdekében tarifakedvezmények formájában nyújtott. A vasgyáraknál a hiány csöklkenése racionalizálási intézkedésekre és arra vezethető vissza, hogy a foglalkoztatás az 1934/35. évben a előző évvel szemben jelentékeny mértékben emelkedett. Ezekben voltam bátor az államháztartás 1934/35. évi eredményeiről a zárszámadás nyomán főbb vonásokban képet adni. A fontosajtó) adatoíkat a bizottsági jelentésben foglaltam Össze, amelyből a törvényhozás t. tagjai 'kellő tájékozottságot nyerhetnek. Ez a jelentés kiterjeszkedik még a hitelátruházás ügyére, amelyet a kormány a költségvetési törvényben megszabott keretek között gyakorolt, a hitelműveleteikire és az átfutó kezelésre. Részletesen ismerteti a jelentés az állami leltári számlák alakulását és azoknak értékálladékát 1935 június 30-ával. Azt hiszem mellőzhetem ezeknek a számoszlopoknak a felolvasását, mert a talán legfontosabbnak, ééikinthető leltári számlának: az államadósságok álladékának alakulására az előbb már kiterjeszkedtem. Csak azt kívánom a leltári számlákkal kapcsolatban még megemlíteni, hogy a pénzmaradványok számlája szerint az állani pénzkészlete az 1934/35. költségvetési év ekjétől annak végéig 3'1 millió pengővel emelkedett, ami igen ikedvező jelenség, mert az állánháztartás mobilitását fokozza, az állami igazgatás zavartalan vitelét teljes mértékben biztosítja és közelebb visz bennünket ahhoz a céihoz, hogy a tőkepiac a jövőben államkölesönök felvételétől teheranentesíttassék. T

;, Képviselőház! A bizottság jelentésére vonatkozólag meg kell említenem a következőket. Eddig ez a jelentés két részből állt. Az első rész az államháztartás egész menetét ölelte fel, a másik rész, pedig az egyes (tárcákról szóló jelentést, mint mellékleteket csatolta hozzá az első részhez. Most feleslegesnek tartottuk ezeknek a mellékleteknek a hozzácsatolását, hiszen annak minden adata úgyis bennfoglaltatik^ magában a zárszámadásban, és a zárszámadási jelentésben. Mindezek után tisztelettel kérem, hogy az 1934/35. évi állami költségvetésben és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen zárszámadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket» nemkülönben az idevonatkozó hiteltérési I. és II. félévi kimutatásokat és a Legfőbb Állami Számvevőszék által a magyar állam háztartásának 1934/35. költségvetési évre összeállított