Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

Az országgyűlés képviselőházának 1 gét, egészen fellélegzettek. Hálásan köszönték meg azokat az előadásokat, amelyekkel az élethez, az élet folytatásához szükséges ismeretek birtokába igyekeztünk juttatni őket. Én tehát arra kérem a közoktatásügyi miniszter urat, hogy ezeket a gyakorlati előadásokat okvetlenül vezesse be nemcsak az elemi és ismétlő iskolákban, hanem a középiskolákban is, hogy a fiatalság ezekből az iskolákból kikerülve tájékozódni tudjon a mai nehéz gazdasági viszonyok között és rendelkezzék az élethez, az élet folytatásához feltétlenül szükséges gyakorlati ismeretekkel. A tanyai iskolákkal kapcsolatban kívánok még pár megjegyzést tenni. Általános az a panasz, hogy a nők osztatlan elemi iskolákban, tanyán, nem tudják ellátni a tanítást megfelelő módon, és ha megbetegednek, akkor a tanyai iskolákban sokszor hetekig is szünetel a tanítás, mind a hat évfolyam tanulói tanítás, oktatás nélkül maradnak. Tisztelettel javaslom az igen t, kultuszminiszter úrnak, hogy a tanyai iskolákban lehetőleg csak férfitanerőket alkalmazzon, már csak azért is, mert a tanyai iskolák a lakott területektől a legtöbb esetben távol, öt-hat, sőt tíz kilométernyire vannak és a gyenge no a legtöbb esetben nem képes ezt a távolságot naponta esetleg többször is gyalog megtenni. A tanyai iskolákban erős fizikumú, fiatal tanerőkre van szükség, hogy megfeleljenek annak a célnak, amelyet a tanítóknak a tanyai központokban el kell látni. Hétezer állásnélküli tanító van az országban, nem szabad tehát .előfordulnia' annak, hogy egy iskolában két hónapig is szüneteljen a tanítás azért, mert a tanító vagy a tanítónő megbetegedett. Tisztelettel arra kérem a kultuszminiszter urat, hogy a tanításnak a tanító betegsége miatt történő elmaradása esetén okvetlenül kérjen jelentést az igazgatótól, okvetlenül intézkedjék huszonnégy órán belül a beteg tanító vagy tanítónő helyettesítéséről, hogy a tanítás így akadály nélkül folytatható legyen. Éppen az én kerületemben történt, hogy két hónapig nem volt tanítás egy iskolában azért» mert a tanító megbetegedett. Több megszakítással később is voltak szünetek ebben az iskolában ebben az évben. Nem volt tehát folytatólagos a tanítás a tanító megbetegedése miatt. A gazdasági népoktatást is szóvá teszem. Nagy szükség van különösen a falvakban arra, hogy erőteljesebben bevezessük a gazdasági népoktatást. Ha az ember végigjárja a falvakat, ha végigtanulmányozza a nép táplálkozási módját, akkor szomorúan kell megállapítania, hogy éppen a mezőgazdasági termékeket előállító gazdaközönség, földmíves lakosság táplálkozása nagyon gyenge, célszerűtlen és logikátlan, noha azt mondják, hogy Magyarország tejjel-mézzel folyó Kánaán és az élelmiszereknek olyan nagy tömegével rendelkezünk, hogy a felesleget a külföld nem tudja átvenni tőlünk. Gyümölcsöt egyáltalán nem fogyaszt a falu népe. Az meg egyáltalán eszébe sem jut, hogy konzerválni is lehet a gyümölcsöt, hogy uneg lehet aszalni és így megfelelő vitamindús táplálékot lehet konzerválni télire. Amint Csoór Lajos igen t. képviselőtársam is szóvá tette tegnap, fontos, hogy a gazdasági népoktatás keretében a nők részére külön főzőiskolát állítsanak fel. Azonkívül, tekintettel arra, hogy a folyó esztendőben nagyon dús gyümölcstermés Ígérkezik, és tekintettel arra, hogy nagyon valószínű, hogy %. ülése 1936 május 20-án, szerdán. 73 a iföldmívelésügyi miniszternek és a kereskedelemügyi miniszternek nem fog sikerülni az egész gyümölcstermést külföldre szállítani, előre kell gondoskodni már most, azonnal felállítandó ilyen gazdasági népoktatási tanfolyamokon arról, hogy a falu asszonyai és leányai tanulják meg a gyümölcsöt konzer^ válni és megaszalni, hogy ilyenformán télire maguknak bizonyos élelmiszertöbbletet tudjanak biztosítani. (Helyeslés bal felől.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr közoktatásügyi ivonalvezetését helyesnek tartom, de mivel nem nyilatkoztatta ki azt a szándékát, hogy a tanítókat eltiltja attól, hogy hivatalos hatalmukat arra használják fel, hogy a szülőket politikai állásfoglalásuk tekintetében befolyásolják, mint párttitkárok, élharcosok, vagy egyéb minőségben, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalás alatt levő címét elfogadjam. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik Horváth Zoltán képviselő úr. Horváth Zoltán: T. Ház,! Sajnálom, hogy a vallás-^és közoktatásügyi 'miniszter úr nincs itt. Beszédét éppen azért hallgattam, hogy bizonyságot szerezzek belőle arról, hogy azt a régóta vajúdó kérdést, amelyet az iskolai terhek megoszlásának arányosításával lehetne megoldani, hajlandó-e gyökeresen rendezni. Két óráig tartó beszédében azonban a miniszter úr ennek a fontos kérdésnek alig néhány mondatot szentelt és ez a pár mondat is inkább talán csak kitérés volt és az egész 'égetően sürgős kérdésnek ad Graecas Calendas való elhalasztását jelentette. T. Ház! En ebben a kérdésben már a múlt kötségvetés tárgyalásánál, de a pénzügyi bizottságban >is bátor voltam szót emelni, azonban semmiféle haladást ezen a téren nem látván, kénytelen vagyok ismételten szót emelni, mert az én szavam nemcsak éppen közvetlenül az én kerületemet érinti, hanem érinti az országnak igen sok^ községét és városát^ ahol a közoktatás tekintélyes terhe nem az államra, hanem a közületre nehezedik. T. Ház! Bevezetésképpen f (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) saját városom, képét fogom bemutatni annak megvilágítására^ hogy mit jelent ezeknek az iskolai terheknek a súlya a mai gazdasági dekonjunktúrában és a mai túladóztatás mellett. Az állami alapadókon kívül — ïamelyek alatt értem a földadót, a házadót, >a jövedelmi és vagyonadót — vannak abban a bizonyos adóikönyvben olyan mellékes adók, amelyek külön, rubrikákban viamnak feltüntetve, így az útadó 16%, a betegápolási adó 16%, a rokkantadó 10%, a mezíőrendőrségi adó 9%, a vármegyei adó 5.7%, la mezőgazdasági kamarai illeték 2%, úgyhogy csak ezek a mellékes, járulékos adóik az állami adók 58.7%-át teszik ki. Az én városomban, mivel semmiféle vagyonnal nem rendelkezik, de nem is kereskedői város, (ahol esetleg a forgalmi adórészesedés könnyítené a város terheit, haneni mezőgazdasági város, a közület összes kiadásait a riótadókból kell jóformán fedezni, úgyhogy ehhez az 58.7%-os járulékos állami adóhoz 1933ban 149% pótadót kellett csiapni. De ez nnêg mem elég. Ezenfelül volt imég római katholikus iskolai adó. Az én városom 96%-ban római katolikus. Ennélfogva iaz is-' kolaadót ki kellett vetni, ez az iskoliaadó pedig 42%. Ahogyan tehát mondottam, az állami