Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

Az országgyűlés képviselőházának 133. ülése 1936 május 20-án, szerdán. 59 mást, mint amit előző költségvetési beszédeimben mondottam: elvileg a nyolcosztályú népoktatás híve vagyok, akár a nyolcosztályos népiskolában, akár gazdasági iskolában, vagy részben polgári iskolában történik-e a folytatólagos oktatás. Ez az elvi álláspontom azonban a gyakorlatban alig valósítható meg addig, amíg a hatosztályos népoktatás kérdése megoldva nincsen. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Már pedig a tanteremépítési akciónak lebonyolítása előtt ez a kérdés (Farkas István: Ez pedig elemi kötelessége az államnak!) Farkas István képviselő úr lekicsinylő mosolygása ellenére sem oldható meg, mivel 132 millió pengőnyi összegre van szükség ahhoz, hogy a nyolcosztályos népiskolát Magyarországon megoldjam és 10 millió pengő évi kiadásra, hogy ezt a nyolcosztályos népiskolát fenntartsam. Ha a mai gazdasági helyzetben t. képviselőtársam ezt meg tudja oldani és nekem a módszerét elárulja, (Farkas István: Máshol kell takarékoskodni!) azt ia módszert, amely ennek megoldására vezet, akkor nagyon hálásan meg fogom neki köszönni. (Gr. Festetics Domonkos: Hozzá járunk iiskolába!) A népiskolához kapcsolódik egy másik kérdés is, amelyet többen — Csoór, Rakovszky, Eckhardt, Molnár Imre és Szily Márton képviselő urak — tettek itt szóvá, nevezetesen a gazdasági iskolák kérdése. Ezeknek a gazdasági népiskoláknak a problémája tényleg egyik legközelebb megoldásra váró kérdés. (Ügy van! Ügy van!) Ahogyan ma .Farkas Elemér t. képviselőtársam itt elöljáró beszédében említette, a gazdasági népoktatás kérdésének megoldásától függ igen nagymértékben ennek a nemzetnek jövője. (Elénk helyeslés.) Ennek a kérdésnek helyes megoldását akadályozta a két szakminisztérium között mindezideig fennállott tárcaellentét, illetőleg, hogy úgy mondjam, a bürokratikus féltékenység. Most sikerült a földmívelésügyi miniszter úrral olyan megállapodást létesíteni, amelynek keretében reméljük, hogy a jövő esztendőre sikerül annyira előkészítenünk a gazdasági népiskolák kérdését, hogy a jövő költségvetési évben már az első konkrét lépésekkel is jöhetünk. (Helyeslés.) Az elgondolás, amiben megegyeztünk, a két minisztérium teljes kooperációja (Helyeslés.) és kölcsönös felügyelet, részemről nevelési és tanulmányi felügyelet, a földmívelésügyi miniszter részéről szakfelügyelet és az új iskoláknak, lehetőleg egyetértő szervezése és alapítása. Nem riadunk vissza attól sem, hogy az önálló gazdasági népiskola — amely az, én hatóságom alá tartozik, mert hiszen iskolaköteleseket tanít gazdasági irányban — és a földmívelésügyi miniszter hatósága alatt álló téli iskola, ahol kell, akár egy épületben, egy vezetés alatt működjenek, mert a cél a jó gazdasági oktatás. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Rakovszky t. képviselő úr számadatokat hozott fel, amelyek tévesek. Ö tudniillik a költségvetésben szereplő 600.000 pengőt, amely összeg a gazdasági szakoktatásnál szerepel, az egész összegnek r véli, amelyet a gazdasági népiskolákra fordítunk. Ez az összeg nemcsak hogy nem jelenti a mezőgazdasági népoktatás egész hitelét, — mert hiszen annak nagyobb része a földmívelésügyi tárca keretében van — hanem még itt a kultuszköltségvetés keretében is csak kis részének az ellátására elég. Nevezetesen a személyi tétel, — amely, úgy emlékszem, 550.000 pengő körül mozog — a meglévő 52 iskola közül csupán, 21 állami iskolának a személyi költségeit fedezi, míg 31 községi iskola költségeit az illető községek viselik, s az állam csak a költségvetésben szereplő 25.000 pengővel járul hozzá ezek személyi kiadásaihoz. A dologi kiadásoknál szereplő — ha jól emlékszem — 28.0O0Í pengő egyetlenegy iskolának, a kiskundorozsmai önálló gazdasági iskolának dologi kiadása, — ennyivel járul hozzá az állam — az összes többi iskolák dologi kiadását a községek, illetőleg az egyes iskolák önjövedelmei fedezik. Ennélfogva az a beállítás, mintha csupán 600.000 pengőt fordítanánk ezekre a célokra, nem állhat meg. Megjegyzem, hogy én — ellentétben a képviselő úrral — nem vagyok híve a mindenáron való államosításnak és igenis, mind az általános, mind a gazdasági irányú népoktatást igen nagy mértékben a községek feladatának tartom. Rakovszky képviselő úr minden járási székhe* lyen kívánna ilyen iskolát létesíteni. Más képviselő urak is, így Farkas Elemér és Molnár Imre is ezt óhajtják. Az óhajok találkoznak az én kívánságommal, mert boldog volnék, ha minden járási székhelyen létesülhetne önálló gazdasági iskola téli iskolával kapcsolatban, ahol már serdülteket és felnőtteket oktatnak!. Körülbelül 20 millió pengőre lenne szükség ennek megvalósításához. A polgári iskolai építkezésekre ezidén először vettünk fel a költségvetésbe 150.000 pengőt újólag. Ennek s a rendes és átmeneti javadalmak között szereplő évi 60.000 pengőnek, valamint bizonyos ön jövedelmeknek felhasználásával két év alatt, vagyis a most következő két költségvetési évben tíz új iskola és három épületrész építése és igen sok tatarozás lesz megoldható. Ezek közül nyolc iskola szeptemberben már készen várja a tanulókat. Ezzel a legsürgősebb polgári iskolai beruházásoknak körülbelül 25%-át sikerült megoldani. A középiskoláknál kedvezőtlenebb a helyzet. Itt hat új épületre és öt nagyobbarányú bővítésre volna szükség-, amelyek közül az idei és a jövő esztendei költségvetés csak egy nagyobb középiskola, az óbudai, III. kerületi Árpád gimnázium építésére nyújt lehetőséget. Az ipariskolák terén végzett és végzendő munkálatokról nem kívánok részletesen beszélni, megtette azt előttem — amit nagyon köszönök — Petrovácz képviselőtársam, aki a Ház előtt fejezte ki elismerését azért, hogy a kultusztárca keretében ezekkel az iskolákkal a legteljesebb megértéssel foglalkozunk. Meg kell említenem az építkezések során azt a középiskolai és középfokú iskolás tanítógyermekek elhelyezésére szolgáló új internátust, amely Szegeden most, a nyáron fog megnyilni. Ez a tanítóinternátusi-alapból épült olykép, hogy a három internátusi alap: az állami, katolikus és a protestáns alap vagyona együtt használtatott fel. Az állami alap kölcsönvette a másik kettő vagyonát, amelyet kamatosán fog megtéríteni. A következő alkalommal a katolikus' és protestáns internátusok építésére fog Pécsett és Debrecenben hasonló módon sor kerülni. Szükség volt ezt így részletesebben érintenem azért is, mert Kéthly Anna t. képviselőtársam az idén ismét szóvátette a népiskolai beiratási díjak kérdését. Az internátusok, amelyek a tanítók gyermekeinek befogadására szolgálnak, a népiskolai beiratási díjakból épülnek. A népiskolai beiratási díjat, évi egy pengőt^ azonban — mint már itt többízben megállapítottam — csak azok az elemi iskolás gyermekek fizetik, akik tudnak fizetni.