Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

60 Az országgyűlés képviselőházának Egymillió elemi iskolás növendék közül 300.000 fizet, a többinek elengedik ezt a díjat. Sem­miféle antiszociális gondolat sem nyilvánul meg tehát abban, ha a vagyonosabb és az egypengős összeget elbíró szülők fizetnek azért, hogy ennek az összegnek feléből a sok­kal kevésbbé tehetős tanítók gyermekei maj­dan megfelelően neveltessenek (Helyeslés a közéven.) és hogy az egy pengő másik feléből, 50 fillérből azok a szegény gyermekek, akiket védeni méltóztatik, ingyen-tankönyv ellátás­ban részesüljenek, (Helyeslés a Ház minden oldalán) mert hiszen a beiratási díj e,célokra fordíttatik. A testnevelés fontosságának megfelelően az Országos Testnevelési Alap és a Nemzeti Úszó­sport Alapítvány felhasználásával Kelemen Kornél t. barátomnak, a Testnevelési Tanács elnökének támogatásával és javaslatára igen hosszú sorát a sportépítményeknek hoztuk létre. A számszerű adatokat csupán röviden említve, összesen 30 iskolai és 3 társadalmi egyesületi tornaterem, 26 iskolai, 17 levente és 55 társadalmi sportpálya, 27 sportuszoda, 6 cser­kész evezőstelep és 1 cserkész repülőhangár építtetett, illetve egészíttetett ki a rendelke­zésre álló összegekből. (Helyeslés.) Ezek közül teljesen új létesítmény 18 tornaterem, 49 sport­pálya, 27 sportuszoda és 7 cserkésztelep. Ez az 1933., 1934. és 1935. évek mérlege. Ezenkívül az egyetemi ifjúság részére a Budapesti Egye­temi Atlétikai Club régi sporttelepén új főis­kolai atlétikai pályát építettünk; a szegedi sportpályát áttelepítettük, illetve hozzájárul­tunk az áttelepítéshez némi segéllyel, Debre­cenben pedig az egyetemi sportpálya bővítése és öltözőkkel való ellátása hajtatott végre. Most az új költségvetés és a következő költ­ségvetés keretében kerül megoldásra először Pécsett, azután Debrecenben és Szegeden a fő­iskolai sportcsarnokok kérdése, amely célra első részletként először van felvéve 70.000 pengő a költségvetésbe. Ahogyan a főiskolások, úgy^ a középisko­lások sportszükségleteinek kielégítésével is fog­lalkozunk. Az említett tornatermek, sportpá­lyák és sportuszodákon kívül az újpesti Szú­nyogszigeten és Szentendrén középiskolás eve­zőstelepeket létesítettünk. Megvásároltam to­vábbá a budai strandfürdőt, amely 3 meden­céjével 5000 diák befogadására alkalmas és ezt nyáron a középiskolás diákok csekély kiszol­gálási díj mellett ingyen használhatják. (He­lyeslés és éljenzés.) Az ügető versenypályán még a múlt esztendőben létesítettünk négy futball- és egy atlétikai pályát, a megfelelő öltözőkkel, mosdókkal és most van folyamat­ban a külön, a középiskolás leánypálya kérdé­sének megoldása ugyanott. A vidéki egyetemek építkezését, ahol szük­ség van rá, lassú ütemben folytatjuk. Debre­cenben a főépület teljes befejezésére évi 125.000 pengő összeg áll rendelkezésre. Pécsett a vá­ros sietett segítségünkre, mikor a jogi kar ré­szére új épületet emelt. Ezenkívül a dologi és ön jövedelmek terhére a három egyetemnél körülbelül félmilliós értékű tatarozások és át­alakítások hajtattak végre. A korábbi években a vidéki egyetemek építkezése idején kiss-o el­hanyagolt budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem egyes épületeinek rendbehoza­tala és új épületek létesítése tekintetében is jelentős lépések történtek. Az egyetemi jubileumi év kapcsán a jogi és teológiai kart magában foglaló főépület tel­133. ülése 1936 május 20-án, szerdán. jesen tataroztatott, átalakíttatott és új alak­ban, szinte kivilágosodva áll az ifjúság rendel­kezésére. (Helyeslés.) Ennek az épületnek némi bővítésére a jogi kari oktatás kapcsán Illés József igen t. barátom tett itt javaslatot, amely javaslatát azonban, sajnos, nem fogad­hatom el, mivel r az egyetemi hatóság, a rektor és a tanács ez évben a bölcsészeti kar részére kívánta a rendelkezésre álló összeget lefog­lalni. Ennélfogva az új költségvetésben e célra rendelkezésre álló 310.000 pengőből a bölcsé­szeti kar új emelete fog felépülni, de remélem hogy mire jogász-rektora lesz az egyetemnek, két esztendő múlva, ez a kérdés is megoldható lesz. (Derültség.) Az orvosi karnál, amint méltóztatnak tudni korábbi felszólalásaimból, megoldást nyert szeptemberre az urológiai és laryngológiai klinika elhelyezése, hasonlóképpen a IV. számú belorvostani klinika adaptálása a II. számú belgyógyászati klinikához, ami azért bír fon­tossággal, mert ez a IV. számú belklinika hosszú időn át üresen állott. Ezenkívül egy sebészeti pavillon létesül a külső klinikai te­lepen. A törvényszéki orvostani intézetet is rendbehozzuk és a modern igényeknek megfe­lelő állapotba helyezzük. Kisebb átalakítással az egyetemi ^könyvtár égető helyhiányán is segíteni kívánunk. Felépül a főváros és az állam közös áldozatkészségéből —. a két té­nyező egyenlő arányban vesz részt ebben — az egyetemi tüdőbeteg pavillon is. Itt a költségvetési számok és építési ada­tok kapcsán kívánok megemlékezni az egye­tem t alapszerű vagyonának lényeges gyara­podásáról, illetőleg restituálásáról. Méltóztat­nak emlékezni, hogy a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a Felvidéken levő ingatlanainak lefoglalása miatt perben állt a csehszlovák állammal s hogy ezt a pert a hágai nemzetközi bíróság az egyetem javára dön­tötte el. Ezeknek a felvidéki ingatlanoknak az értékesítéséből befolyt összegből az egyetem megvásárolta a 8234 holdas bujáki uradalmat, amelyből 4565 hold erdő, a többi pedig mező­gazdasági terület. A kezelés tekintetében az er­dőt, valamint a mezőgazdasági területnek azt a részét, amely a közeljövőben erdősítés alá ke­rül, a közalapítványi erdőigazgatóság vette át, a többi részt pedig haszonbérlet útján fogjuk hasznosítani. A pert vivő egyetemi tanárok ál­tal fel nem vett ügyvédi költségekből, 180.000 pengőből az egyetem házat építtetett a Ganz­utcában, amely bérház jövedelme kizárólag diákjóléti célokra fog szolgálni. (Éljenzés.) Az Egyetemi Nyomda vagyona is gyarapo­dott a legutóbbi két esztendőben. A pénzügy­miniszter úrral az Egyetemi Nyomda régi várbeli, használaton kívül álló épületét elcse­réltem az alap tulajdonába bocsátott Mária­utcai bérházzal, amelynek jövedelme gyarapí­tani fogja az Egyetemi Nyomda jövedelmét. Jelentősebb ennél, hogy az Egyetemi Nyomdá­ban a két év előtt végrehajtott teljes igazgatási és adminisztratív átszervezés eredménye most mutatkozott meg a vagyoni mérlegben és a nyereség-veszteség számlában: a mérlegszerű vagyon a múlt esztendőben végrehajtott igen nagy összegű leírások és tartalékolások elle­nére az 1932. évi 1,081.169 pengőről 1,172.165 pen­gőre emelkedett és a nyGreség-veszteségszámla ez idén már — hosszú évek szünete után — 18.279 pengő felesleget mutat, amit a régi tradi­ci ókhoz híven az Egyetemi Könyvtár és a Tu­dományos Társulatok Szövetség-e céljaira osz-

Next

/
Thumbnails
Contents