Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

58 Az országgyűlés képviselőházának ereknek bevezetése az iskolába — azt hiszem — nem. is okozna különösebb nehézséget. T. Ház! Teljes bizalommal viseltetem a kultuszminiszter úr kultúrpolitikája iránt, miután azonban a kormánnyal szemben bizalmatlanok vagyunk, a címet nem fogadhatom el. (Helyeslés a baloldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Ez ellenmondás!) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! 1933-ban, amikor az első költségvetési beszédemet tartottam a Házban, az akkor folyamatban volt takarékossági intézkedésekkel, a költségvetés nagyarányú redukciójával és a tervbevett racionalizálási intézkedésekkel kapcsolatban bizonyos kijelentéseket tettem, amelyeket a képviselőház egyes tagjai némi szkepszissel fogadtak. Megállapítottam ugyanis, hogy a kormány és a kormány kebelében én, kulturális lebontásra, az akkor leépítés jelszava alatt hangoztatott, sőt követelt kultúrroimibolásra, vállalkozni nem vagyok hajlandó, ellenben (szükségesnek, helyesnek tartom az állam pénzügyi helyzetéhez mért, a kultúrhálózatnak, az állam gazdasági viszonyainak megfelelő racionális átszervezését, a kultúrszervezetnek észszerű, okszerű és a,z igazi szükségletekhez igazodó átépítését. : Megállapítottam azt is, hogy — reményeim szerint — a közeljövőben sor kerülhet már nemcsak a magyar iskolák és egyéb kulturális intézmények szellemének regenerálására, nemcsupán a szervezet átalakítására, hanem a materiális értelemben vett építőmunkára is. Bár ezt az akkori kijelentésemet a közeli jövőre vonatkozólag megmosolyogták, most a negyedik költségvetési beszédem elején elégtétellel állapíthatom meg, hogy ennek az építő 'munkának az ideje elérkezett, hogy ezt az építőmunkát, ha a kötelező takarékosság szempontjainak figyelembevételével is, ha az elém sza,bott szűk pénzügyi keretekben is, ha a rendelkezésemre álló szerény összegek felhasználásával is, de mégis meg tudtam indítani és számottevő kezdő lépésekről számolhatok ma be a t. Háznak. (Halljuk! Halljuk!) Ugy vélem, hogy a leghelyesebb, ha az egyes beszédekre adandó válasz helyett ilyen összefoglaló módon adom meg a választ, utalva itt-ott azokra a felszólalásokra, amelyek az egyes kérdésékben elhangzottak. Bevezetőül adom azt a számszerű kimutatást, amely a (folyamatban lévő építkezésekről, a materiális kérdésekről tájékoztatja a, t. Házat. A t. előadó úrnak, Szinyei Mer se Jenő barátomnak a tőle im'egszokott lelkiismeretességgel, alapossággal és szakértelemmel elő adott jelentéséből és a költségvetésből is méltóztatik már tudni, hogy a kultusztárca költségvetése éhben az é^ben 1,797.000 pengő többlettel zárul, — a számoka,t mindig ezer pengőre kerekítem ki — ehhez azonban hozzá kell számítani azt a 234.000 pengőt, amely a mar ellátott, beteljesült céloknál felszabadult és amely összeg a költségvetésbe más célokra építtetett, be, úgyhogy a következő költségvetési évben voltaképpen 2,031.000 pengő többlettel rendelkezem új, vagy már kitűzött célok bőségesebb •If CíT í\ 1 íl '^5'íl 7*3 Ebből az összegből 470.000 pengőt fordítunk személyi kiadásokra, részben új állásokra, részben realitásokra, más részben átszervezésekre, amelyeknek egy részéről később fogok megem133. ülése 1936 május 20-án, szerdán. lékezni. A dologi kiadások szaporítására szolgál 222.000 pengő olyan magas kultúrintézmé^ nyéknél, amelyeknek javadalma a legutóbbi redukció után és más körülmények miatt is tökéletesen elégtelennek bizonyult. Megjegyzem, hogy ez az összeg nem kielégítő, csak egy lépés afelé, hogy az intézmények megfelelően legyenek alimentálva. Külföldi kulturális kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kiadásokra 37.000 pengő, a berlini olimpiai játékok 100.000 pengős költségeinek első részleteként 50.000 pengő, tudományos intézetek és főiskolák felszerelésére 169.000 pengő, építésekre, tatarozásokra és hasonló természetű munkálatokra pedig 1,083.000 pengő áll rendelkezésemre, amihez hozzászámítandó az a körülbelül másfélmillió pengős tételsorozat, amely már a multévi költségvetésben ilyen célra rendelkezésemre állt, vagyis összesen mintegy 2'5 millió pengő az az összeg, amely a következő költségvetési évben építkezési, tatarozási munkálatokra lesz felhasználható. Ehhez járulnak még a rendes dologi javadalmak keretében megtakarított bizonyos összegek — különösen az egyetemeknél vannak ilyen összegek — és az egyetemeknél s a középfokú iskoláknál is némi önjövedelem, amely a költségvetésben nem szerepel, hanem a zárszámadás kapcsán kerül felülvizsgálatra. Ezeknek az összegeknek felhasználásával sikerült bizonyos kérdéseket, ha nem is megoldani, de megoldásuk felé közelebb vinni. Törs Tibor t. képviselőtársam itt elismeréssel említette meg az én iskolaépítési akciómat, vagyis a népiskolaépítés újra való megindítását, ami boldogult Klebelsberg Kuno utolsó esztendei működése és ténykedése óta szünetelt. Ezt az elismerést köszönettel veszem, főleg azért, mert azokban a szűk keretekben, amelyek között mozognom kellett, — összesen kétmillió pengő állt idén és a jövő esztendőre e célra rendelkezésemre: 18 millió építési, 200.000 pengő pedig tatarozási célra — mégis sikerült megoldanom 345 új elemiiskolai tanterem építését a mellékhelyiségekkel együtt és 160 új tanítói lakás építését. (Általános helyeslés.) Ezek közül szeptember elsején 301 tanterem és 145 lakás lesz használatba vehető, míg a többi 44 tanterem és 15 lakás a jövő tanév folyamán fog felépülni. Hasonlóképpen ugyanezeknek az összegeknek és a községek által szokásosan rendelkezésre bocsátott összegeknek keretében 510 tantermet és 410 tanítói lakást tudtunk gyökeresen tatarozni és helyreállítani. (Helyeslés.) Az építést illetőleg meg kell állapítanom, hogy a legsürgősebbnek mutatkozó szükséglet 2300 tanterem és ebből az első kétéves ciklusban 17—18%-ot megoldottunk. Azt hiszem, ez a megállapításom megnyugtatja Ujfalussy, Riesz, Csizmadia, Rátz, Leel-Össy, Balogh, Béldi és Gaal képviselő urakat az iskolák zsúfoltságával és az iskolatermek alkalmatlanságával kapcsolatban kifejtett aggodalmaik tekintetében. Ez az építési programm bevezetése a következő évek hasonló építési akciójának és kérem, méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy mindenütt, ahol szükség van tantermek építésére, ennek ideje rövidesen el fog következni és az illető község megfelelő iskolához fog jutni. i (Általános helyeslés.) Az iskolaépítés kérdéséhez kapcsolódik a szociáldemokratapárt részéről minden esztendőben, így ez idén is felvetett és amellett Vázsonyi képviselő úr által is megemlített nyolcosztályos népiskola kérdése. Ma sem mondhatok