Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

Az országgyűlés képviselőházának 1U2. — Drózdy Győző: Igaza van!) a felelősségvállalás elől elzárkózott. (Farkas István: Elbújtak! — Zaj.) T. képviselőtársaim, amit én mondtam, arra tanúm lehetne néhai Andrássy Gyula gróf és néhai Nagyatádi Szabó István. De van egy élő tanúm is: Mayer János- t. képviselőtársam, aki előttem jelentette ki jó néhány évvel ezelőtt,^ hogy sem Garami Ernő, sem Buchinger Manó nem tartozott azok közé, akik a felfordulást akarták és akik az országot a kommunizmus szekerének tolására akarták volna felhasználni. (Ügy van! Ugy van! jobbfelől, — Váry Albert: Igaz! Ez így van!) T. képviselőtársaim, ne hányjon tehát .szemére egyik párt sem a másiknak semmit, hanem egyet követeljünk meg, hogy magyarság, nemzeti alap tekintetében ne legyen kifogásolni való sem ott, sem itt

% (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) A demokrácia alapvető vonalainak kérdéseiben is értsünk egyet. Akarja-e a t. túloldal az általános, egyenlő, titkos választójogot, igen vagy nem? Mert erről van szó. Mi is akarjuk, ott is akarják, amott is akarják, a miniszterelnök úr is akarja: hát mi az akadálya annak, hogy megvalósítsuk a titkos választójogot, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem sürgős!) amely a demokráciának alapvető feltétele*? Beszédem további folyamán rá fogok térni erre; most engedje meg nekem ia it. Képviselőház, hogy felszólalásomat belekapcsoljam Hegedűs Kálmán t. előadó úrnak és Krüger Aladár t. képviselőtársamnak a Vitézi Kend telkes tagjairól mondott és szomorú életviszonyaikat ecsetelő felszólalásaiba. A felelősségnek teljes súlya itt a kormányon van, a t. miniszterelnök úron, helyettesén és a pénzügyminiszter úron van. Mert engedelmet kérek, ha a hadirokkantak, a földhözjutottak, a más kategóriába mint a vitézek kategóriájába tartozók nyomorognak a nekik adott földterületen, mert nem tudják fizetni járulékaikat, és ha a vitézek is nyomorognak, akkor ennek a kérdésnek az elintézésére is kell lenni elegendő pénznek, ha itt még a bőségszarúnak éltető nedveit élvezik igen nagy pénzügyi hatalmasságok. Honnan származik tehát a baj, mi a bajok eredete? Rá fogok mutatni erre, mert sem a t. előadó úr, sem Krüger Aladár t. képviselőtársam nem mutatott rá. Ami földet annakidején az Ofb.-től a telkes vitézek kaptak, — akik ^körülbelül 3800 tagot számlálnak, amint jól méltóztatott mondani, az ő nemes magyar veretű és lelkületű regimentjükben — azok a földek nem írattak rá az ő nevükre, mert a felmérési munkálatok későn kö,vetkeztek be. Az adófizetések nem történtek meg kellő időben, tehát a Vitézi Szék terhére írták a felszaporodott adóhátralékot és a gondok sötét felhői is ezért sokasodták meg a Vitézi Kend tagjai feje fölött. Ma már holdanként 500—600 —700 pengő a hátralék, amely ezeket a derék embereket nyomja. A műszaki feldolgozásnak és az adókivetésnek késése^ folytán, amikor a deparciálás négy év után létrejött, akkor már olyan nagy volt a felszaporodott adóteher, — 30—32 pengős régi búzaáron számítva — hogy a részlettörlesztések fizetési kltelezettségével a vitézek nem tudtak megbirkózni. Méltóztassék hozzávenni ehhez azt, hogy havonta 1 százalék kamatot, tehát uzsorakamatot írtak a vitézek terhére, akik annak idején hősiesen kiitartottak a lövészárokban magyar nemzeti becsülettel, az ősi magyar nemzeti zászlóhoz való hűillése 1936 június 6-án, szombaton. 559 seggel. Most azok a vitézek, akik példát adtak arra, miképpen kell teljesíteni a kötelességet à harctéren a megsokasodott nyomorúság, vesződség és szenvedés ^közepette, saját földjüknek földönfutóivá válnának, ha a kormány nem sietne sürgősen a segítségükre. En már három évvel ezelőtt felszólaltam itt a képviselőházban, hogy rendezzék ezt a kérdést. Azóta jött a reform-kormány, jött a Gömbös-kormány, egy azelőtt aktív katonatiszt, a .mostani miniszterelnök úr lett a kormány feje. Miért nem rendezte ezt a kérdést! Es ott vannak a t. túloldalon a Vitézi Rend tagjai, nyugállományban nagy-nagy méltóságot betöltő t. képviselőtársaim ; közkatona vagy altiszt vitéz hajtársaiknak miért nem sietnek segítségükre

1

? Miért nem kényszerítik erkölcsi nyomással a kormányt arra, hogy tegye meg azt, amit meg kell tenni? Mi a .teendő, t. Képviselőház? Megmondom nyíltan és azután tessék ezt keresztülvinni. Ne csak akkor tessék a kormányt támogatni, amikor helyeselni kell, hanem a pénzügyminiszter úrral szemjben is, éppen amikor a vitézek sorsáról van szó, tessék képviselni a^ szociális gondolkodást. Le kell írni a hátralékokat, le kell írni ezt a túlnagy terhet, amely azért keletkezett és azért Íratott nevükre, mert 30—32 pengős búzaáron tőkésítették az ő régi tartozásukat. Mert későn történtek — .mint említettem — az adókivetések, kéisőn történt a Vitézi Rend főszéktartósága részéről az ingatlan nevükre való átírásának művelete. A túloldalnak kötelessége van ezen a téren. A főszéktartósággal egyetemiben méltóztassanak minél sürgőseblben eljárni az illetékes miniszter uraknál és az egész kormánynál, hogy vigye nyugvóra ezt a nagyon kínos és a Vitézi Rend tagjait jogosan elkeseredésbe vivő ügyet, mert máskülönben azt mondhatjuk, hogy amikor ünnep van, amikor zászlólobogtatás van, akkor tudunk a vitézekért és a vitéziekkel együtt lelkesedni, de amikor az anyagi konzekvenciák levonásáról van szó, arról, hogy mivel tartozik a magyar nemzet, a magyar állam a magyar vitézeknek, akkor egyszerre senki semmiért sem felelős és oldott kéve gyanánt hull szét az a nagy lelkesedés, hűség és összetartás, amelyet egyébként a vitézekkel, szemben hangoztatunk ! Remélem, hogy jövőre, amikíor a költségvetési vitánál! majd felszólalok, — ha ugyan akkorra a titkos választójog^ alapján fel nem oszlatják az országgyűlést és új választások nem következnek he s akkor ez már túlhaladott álláspont lesz — azt mondhatom, hogy innen is és arról az oldalról is feliszólaltunk a vitézek érdekében és megtette kötelességét a kéoviselőház, a kormányzat és az egész nemzet. T. Képviselőház! Ha már a választójogot említettem, foglalkozzunk ezzel a kérdéssel a demokrácia jegyében és névéiben. Én respektálom azt. hogy a t. miniszterelnök úr jelenleg betegségben szenved. Tudom, hogy ő a legilletékesebb erőtényező a kormányban, aki a választójog reformjára nézve nyilatkozhat. Tudiom azt, hogy vannak az olnszágban politikai pártokban és a politikai szélcsend zavarók között olyanok, akik a t. miniszterelnök úr betegségére spekulálnak, mint esetleg kormány-, rendszer- és minisztterelnök-változást előidéző okra. Én nem tartozom ezek közé, sőt ezeknek a politikai szegénylegényeskedését elítélem. (fitfnk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem lehet azonban szemet hunyni a tények, 77*