Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

558 Az országgyűlés képviselőházának i rinti lakásmegoszlásokra vetett igen érdekes és tanúságos fényt. T. Képviselőház! A mi Statisztikai Hivatalunkat az egész világ ismeri, becsüli, nekünk is kötelességünk innen a legnagyobb elismeréssel nyilatkozni róla. (Úgy van! a jobboldalon.) A Központi Statisztikai Hivatalon kívül még van egy intézmény, amely a miniszterelnökséghez azután a legszorosabban, hozzátartozik és ez a sajtóosztály. A sajtóra is tett célzást Buchinger Manó t. képviselőtársam. En a sajtó kérdéseihez mint a sajtónak valamikor aktív, még pedig nagyon aktív munkása, (Kun Béla: Nagyváradon!) alaposan hozzászólhatok, mert nagyon jól ismerem a sajtó jelentőségét. Minél jobban elterjed a sajtó iránti érdeklődés, annál nagyobb a sajtó hatalma. Ma ezt a hatalmat alátámasztja a technika óriási fejlettsége. Ma már írógépekkel dolgoznak, ma már rádióval jönnek a hírek, ma már az abesszin háborúról képtáviróval közöltek híreket és illusztrációkat. A rotációs gép, a •televíziós táviratozás, a rádióhírszolgálat óriási pénzbe kerül, úgyhogy minél jobban fejlődik a sajtó, annál inkább szüksége van tökére. (Jurcásek Béla: De ki adja?) Itt jön azután a veszedelem a modern sajtónál. A modern sajtó ma már a tőkének egyik kiegészítő része, úgyhogy ma már nem a sajtó a nagyhatalom, hanem az a tőke a nagyhatalom, amely a sajtóval rendelkezik. Amikor keresztény és nemzeti alapon álló országban vagyunk, ahol a tőke jelentékeny része nem. keresztény és nem nemzeti alapon áll, akkor egészen természetes dolog, hogy kitermelődhetik egy olyan sajtó is, amely a nemzetnek arculatával ellentétes arcot mutat, amelynek iránya a nemzetnek érzésével nem. egyezik meg és amely a nemzetnek gondolkozását a sajtó nagy hatalmával más irányba kívánja terelni. Láttuk ennek hatásait a liberalizmus korában. A magyar nemzet konzervatív gondolkozású volt, ellenben volt egy liberális sajtó és ez a liberális sajtó teremtett liberális közvéleményt a konzervatív Magyarországon. Ezt ma, amikor hatványozottan állnak fenn az ellentétek, megismételnünk nem lehet. Ma az a jámbor, lagymatag, rozsdás liberalizmus mindenütt összeomlik. (Propper Sándor: Természetes! Most a fezocializmus jön!) A liberalizmus helyébe most sok helyen a szociáldemokrácia jön. Éz valóság. De a szociáldemokráciánál < sincs megállás, mert azt elsöpri a kommunizmus. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt a lépcsőt mi már végigjártuk. Amikor a liberális és szociáldemokrata sajtó ide viszi az országot, akkor igenis szükség van egy konzervatív magyar sajtóra is, (Farkas István: Vannak, akik a zsiletten keresztül fejlődnek!) és nagyon helyes, hegy a miniszterelnökség egy ilyen nemzeti, keresztény sajtóra nagy súlyt helyez és ezt kellő módon alátámasztv a, a modern technika vívmányaival megerősítetten a nemzet szolgálatába állítja! (Propper Sándor: Közpénzen!) Ezt is szükségesnek tartom, nem a magunk, hanem a nemzet érdekében. {Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mivel az idő lejárt, méltóztassanak megengedni, hogy befejezésül a következőket jegyezzem meg. Buchinger képviselő úr az egységre tett célzást, megpróbálta pártunkat felparcellázni. Ez azonban nem fog sikerülni, mert nálunk kotériák, »sarkok« nincsenek. Van egy egységes test, ez a! párt és ez a párt akar lenni az egész nemzet, amelynek vezetője k%. ülése 1936 június 6-án, szombaton. a miniszterelnök úr. A miniszterelnök úr iránti bizalomból a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől. — A szónokot számosan üdvözlik. — Propper Sándor: Amíg a hatalma tart! — Farkas István: Mi lesz a zsilettpengékkel? — Zaj jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr! (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Következik Kun Béla képviselő úr! Kun Béla: T. Képviselőiház! A rendelkezésemre álló igen kis idő Emiatt nem foglalkozhatom bővebben azzal a harccal, amely itt hirtelen — »égszakadás, földindulás, a fejemen egy koppanás, szaladj te is pajtás« módjára — kifejlődött a t. szociáldemokratapárt és a t. túloldal között, annak a felszólalásnak kapcsán, amelyet Buchinger Manó t. képviselőtársamtól hallottunk. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a demokráciáról, annak alapvonalairól, követelményeiről 'bővebben ne vitázzam. Krüger Aladár t. képviselőtársam, azt mondotta, hogy Kossuth Lajos nyomdokait követi. De mit mondott Kossuth Lajosi Azt, hogy egyenlő jog, egyenlő szabadság legyen, a haza minden polgára számára, felekezeti, faji és osztály különbség nélkül. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ebben 'benne volt a melegágya, a magvetése az általános, egyenlő, titkos választójognak. Az urak akarják a titkos választójogot, de nem csinálják meg. (Ügy van! Ügy \van! balfelől.) Erről az oldalról is akarják, úgy a szociáldemokraták, mint mi a polgári ellenzék, amelynek soraiba tartozott évekkel ezelőtt Drózdy Győző t. képviselőtársam is, de részünkről ez csak óhaj, kívánság, követelés, mert a cselekvés önökön áll. (Drózdy Győző: En ma is követelem! — Propper Sándor: De csak titokban! — Drózdy Győző: Nyiltan!)! Mindenekelőtt tehát felszólítást intézek itt ülő szociáldemokrata képviselőtársaimhoz és noha ők nemzetközi vonatkozásban összeköttetésben állanak más országbeli Szociáldemokratákkal nyiltan megkérdezem tőlük: tagadják-e a nemzeti alapot? (Farkas István: Sohasem tagadtuk!) Hiszen hallottuk Buchinger Manó t. képviselőtársam felszólalásálból is, hogy nem tagadják, (Buchinger Manó: "Ügy van! Rágalom volt!) sőt a haza olyan polgárainak tartják magukat, mint amily éneknek ami tartjuk magunkat. {Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Jobbaknak! — Derültség jobbfelől. — Farkas István: Csak nem zsilettalapon! — Györki Imre: A munka alapján! — Propper Sándor: A (nemzeti munka alapján és nem zsilettalapon ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kun Béla: Felesleges Buchinger Manó t. képviselőtársam; védelmiére kelnem, mert ő erre nincs rászorulva, de tartozom kijelenteni, — ez történelmi dokumentum, le van fektetve írásokban — hogy az 1919-ben Bernben tartott nemzetközi szocialista kongresszuson ő a magyar szociáldemokratapárt képviseletében állást foglalt az, annektálás elAen, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) azi egy bizonyos nép által lakott területnek más ország területéhez való csatolása ellen akkor, (Krüger Aladár: Kötelessége volt! — Propper Sándor: Igen, de maga talán akkor is zsilettek után járt!) amikor — tanúbizonyságot tehetek róla, hogy jelenleg csonkaságra szorított határainkon belül a polgári társadalom jeleseinek egy része 'begubózott. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.