Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

476 Az országgyűlés képviselőházának HO vesipari termékek állandó bemutatása céljából mintatermek létesítését. (Élénk helyeslés.) Az ipartestületi hálózat kiépítésének munkálatait is megindítottuk; az ipartestületi jegyzőik szakképzésének tökéletesítése érdekében ipartestületi jegyzői tanfolyamokat szervezünk és a vizsgálóbizottság felállítását is már elhatároztuk. T. Képviselőház! Néhány szót szeretnék szólni a háziiparról is. (Halljuk! Halljukl) Mindenkinek, aki háziipari kérdésekkel akár távolról is foglalkozik, el kell ismernie azt, hogy a háziipari foglalkoztatás az utóbbi években rendkívüli fellendülést mutat. (Ügy van! Ügy van!) Ennek nemcsak a, mezőgazdasági népesség foglalkoztatása szempontjából van nagy jelentősége, hanem — merem állítani — nemzeti szempontból is, (Ügy van! Ügy van!) mert a céltudatosan irányított munka eredményeképpen ma már az egyes falvakban ismét előkerültek a régi ruhásládákból a régi népviseletek. Sőt országszerte sikerült az érdeklődést felkelteni a magyar "ivatipar iránt is, és a szakipari és háziipari ruhakészítő tanfolyamokon megfelelő magyaros mintákhoz és díszítési elemekhez juttatjuk a hallgatókat. A mezőgazdasági lakosság önellátásának megkönnyítésére és bizonyos mellékkeresetéhez való juttatására a háziipari tanfolyamok számát a jövő költségvetési évben is szaporítani kívánom. 1935/36-ban 320 tanfolyamot tartottunk közel 9000 résztvevővel. Ezeknek a tanfolyamoknak eredménye mindenütt jelentkezik, így például a legtöbb helyen már feledésbe ment kendertermelés ós kenderfeldolgozás fel» újult. Egyetlenegy tanfolyam eredménye az, hogy amíg például Szegváron azelőtt alig 40—42 gazda foglalkozott kendertermeléssel, a folyó évben már közel 400 gazda termel saját szükségletére kendert. A háziipari felügyelet erőteljes kiépítésével ifogunk gondoskodni a háziiparból élők érdekeinek hathatós megvédéséről. A háziipari, iparművészeti és népipari termékek propagálása érdekében úgy a belföldön, mint a külföldön több kiállítást tartottunk, és megfelelő támogatásban részesítjük az export szervezésével foglalkozó, egyébként feladatának magaslatán álló Magyar Iparművészeti Társulatot. Ennek a céltudatos munkának köszönhető az, hogy háziipari termelésünk és értékesítésünk igen erős fejlődést mutat, mert amíg 1932-ben bel- és külforgalmunk összesen 1,200.000 pengő volt, addig 1935-ben ez az összeg 6 millióra értékelhető, amiből 4,200.000 pengő az exportra esik. (Éljenzés a jobboldalon.) T. Képviselőház! Röviden szólnom kell még a tárcám alá tartozó állami üzemekről. A m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak költségvetése, sajnos, többé-ke vésbbé változatlanul súlyos helyzetet tár elénk. Ez a vállalat tetemes veszteségekkel dolgozott a múltban, amely veszteségek részben a kedvezőtlen gazdasági viszonyokkal, részben azonban a trianoni béke által okozott szerencsétlen helyzettel függnek össze. Ma az üzemvitel gazdaságossága fejlődésben van, de a múltból eredő adósságok kamatait, továbbá a nyugdíjalap elértéktelenedése folytán a nyugdíj terheket a vállalat a mai forgalmi viszonyok között elviselni^ nem tudja. Ennek ellenére sikerült az utóbbi évben a vállalat foglalkoztatását emelni és a szükséges felújítási költségeket fedezni. A veszteségek csökkentését célozza az a törekvésünk, hogy a gépgyár adminisztrációját gazdaságosabb alapokra fektessük és ezzel . ülése 1936 június -4-én, csütörtökön. kapcsolatban a könyvelést kommerciális alapokra helyezzük. Általában mindent el fogunk követni arra, hogy a gyár vezetésében a kommerciális szellem minél inkább érvényesüljön. (Friedrich István: Ideje!) Reméljük, hogy ezek a tervbevett és részben már folyamatban lévő intézkedések el fogják érni a céljukat és a jövő évi költségvetési évben már az anyagi eredmények javulásáról adhatunk számot. A minisztérium felügyelete alá tartozó Győri Ipartelepek R. T. a most kezdődő költségvetési évben tetemes beruházásokat fog eszközölni. Tervbevétetett Sopron vármegye további kilenc községének villamosítása, továbbá a Magyaróvári Kincstári Erőmű reorganizálása, illetve az erőmű fogyasztóinak a Dunántúli Villamossági R. T. bánhidai telepéről való ellátása. Ez a vállalatunk kedvező pénzügyi eredményekkel dolgozik, vezetésében a kommercializmus érvényesül és semmi állami hozzájárulást nem igényel. A minisztérium ügykörébe tartozik még a Péti Nitrogén Műtrágyagyár R. T. és a Nitrokémia Ipartelepek R. T. is. Mindkét vállalatunk kedvező eredményeket ér el és az ország közgazdaságában is jelentős szerepet játszik. T. Képviselőház! Az iparügyi minisztérium létesítésével ^ kapcsolatban új feladatkört kapott az építőipar és a városrendezés ügykörében. Az építőipar a legfontosabb iparok közé tartozik, mert — amint többen megállapították — közel 50 iparágat foglalkoztat. Gazdasági szempontból az építkezés olyan művelet, amely a befektetett pénzt a legnagyobb körzetben szórja szét és éppen azáltal, a különböző adók révén, a befektetett tőkének igen magas^ százalékát szolgáltatja vissza az államkincstárnak. Itt, az építkezés terén érvényesül legjobban az a nemzetgazdasági elv, hogy nem annyira a felhasználásra kerülő tőkék nagysága, mint inkább azoknak forgási sebessége irányadó a gazdasági élet fellendítésére. (Ügy van! jobbfelől.) Az építőipart lényegében a .magánépítkezések tápláljak, mert a középítkezések száma az ország összes magánépítési tevékenységéhez viszonyítva elenyészően csekély. A magánépítkezési tevékenység előmozdítására szolgáltak mindenkor azok az intézkedések, amelyeket az állam különleges kedvezmények formájában nyújthatott a magánosoknak. Ezek a kedvezmények háromfélék: elsősorban szó lehet az új épületeknek bizonyos időre szóló adómentességéről, másodsorban az épületek tatarozására adott adókedvezményekről, végül a Láb. útján az egyes építkezésekre nyújtott kölcsönökről, amelyekkel• az állam igen jelentős mértékben járul hozzá építkezéseink tőkeellátásához is. A magán építkezések fejlődését mozdítja elő az egészséges városszabályozás is, amely széles utakat és tereket nyit, napfényt és levegőt visz be a háztömbök közé, a forgalmat megfelelő módon szabályozza és így lehetővé teszi a magánosok tulajdonában lévő telkeknek célszerű és gazdaságos kihasználását. A (modern iparpolitikának fokozottabban kell foglalkoznia városrendezési kérdésekkel is, mert a, legutóbbi évtizedek gyors városfejlődése, sajnos, olyan kérdéseket vetett fel. amelyeket feltétlenül szabályozni kell. Ilyenek például a helyes anyagfelhasználás, a biztonság, egészség, célszerűség. Ezek az építkezés általános követelményei. A rendelkezésre álló területek helyes kihasználása és megfelelő ki1 építése, ezek révén kellő városkép kialakítása,