Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-140
440 Äz országgyűlés ' képviselőházának 11 volna venni a következő ipari csoportot és így tovább, ha már generálisan nem akarják a dolgot megoldani. A kárpitosiparban például mindkét érdekeltség részéről azt kérték, hogy a munkabérmegállapító bizottság hatáskörét az egész országra terjesszék ki. En ezt a kérelmet itt megújítom. Ez célszerű intézkedés volna és sokkal olcsóbb volna a megoldás is. A miniszter úr — nem tudom a saját inici&tí vajából, vagy pedig a pénzügyminiszter úr befolyására ,— erre a célra ugyanis igen kis összeget vett fel, mert ha jól tudom, 12.000 pengőt vett fel ezeknek a bizottságoknak a költségeire. Ez olyan kis keret, amelyből bizony nem igen fogja futni akkor, ha minden egyes kérdést a hét ipari kamarai kerületre nézve külön akarnak majd elintézni, ha mindenhová ki akarnak szállni és hosszasan tárgyalni. A tüzifavágó gépmunkások ügyében az volna szükséges, hogy a készülő rendelet most már jöjjön ki a kereskedelemügyi minisztériumból. A fürésztelepen dolgozó munkások ügye is rendezetlen és megoldatlan. A Gyosz. ellenzi ennek az ágnak a bevonását, pedig ez feltétlenül szükséges. Itt csak egy adatot említek fel, a fürésztelepi munkások munkabéreiről. Szolnokon és Miskolcon a munkabérek 8 fillérnél kezdődnek. (Buchinger Manó: Rémes!) Ezt az adatot megkapta annak az ankétnak vezetősége, amelyet május 22-én hívtak össze ebben a kérdésben. Felnőtt munkások, nehéz munkát végző fürésztelepi munkások 8 filléres órabérért dolgoznak! Ez egy ország gazdasági és szociális életének nem lehet az alapja. (Ronkay Ferenc: Elhiszi ezt a képviselő úr? — Farkas István: Mit, hogy elhiszik? Amikor így van! — Buchinger Manó: Ezek hivatalos adatok!) Ha ezt nekem nem hiszik el, t. Képviselőház, a miniszter úr az ankét anyagából, amely az ő kezei közt, az ő minisztériumában van, azt hiszem, hajlandó lesz ezt megerősíteni. (Buchinger Manó: Hivatalos adatok! — Reisinger Ferenc: Ronkay képviselő úr meggyőződhetik Miskolcon; szálljon ki és nézze meg az Ungár-gyárban!) A már kiadott rendeleteket nem tartják be. Teljes a jogbizonytalanság. Egészen furcsa döntéseket hoznak a különböző rendőrbíróságok. Az egyik például azt mondja, hogy a székgyár nem asztalosüzem. Ügy látszik, az a rendőrbíró úr székeit eddig a cukrászdában szerezte be. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobbfelől: Jaj, de jó!) Szükséges volna tehát, ha a miniszter úr volna olyan szíves gondoskodni arról, — ha az talán a társminisztérium hatáskörébe tartozik is — hogy adjanak ki egy generális rendelkezést a hatóságokhoz, hogy ezeket a rendeleteket egységesen tartsák be, hogy ne azt keressék, hogyan lehet elütni a munkást a jogától, hanem azt, hogyan lehet hozzájuttatni. Azonkívül pedig túlságosan hosszú az eljárás; hónapokig tart, amíg egy-egy ügyben ítéletet hoznak. Megtörtént olyan eset is, — és ezt nagyon ajánlom a miniszter úr figyelmébe — hogy egy városban, ahol & munkások panaszt tettek, mert nem tartották be a rendeletet, a szolgabíró behivatta a munkásokat és őket fenyegette megbüntetéssel, ha nem vonják vissza a panaszt. A hatóságok tagadják a munkások feljelentési jogát, tagadják a szervezetek feljelentési jogát, úgy hogy itt viszont arra volna szükség, hogy a miniszter úr segítse elő azt, '. ülése 1936 június h-én, csütörtökön. (Farkas István: Hajtsák végre a rendeletet!) hogy saját rendeleteit a hatóságok hajtsák végre és ne azokat fenyegessék meg büntetéssel, akik a feljelentést a kihágók ellen megteszik, hanem azokat, akik a rendeleteket nem tartják be. Tegye lehetővé a miniszter úr, hogy egyesek is, a szervezetek is élhessenek a följelentés jogával. Sajnos, nagyon kevés idő áll rendelkezésemre, de beszélnem kell még az iparfelügyeletről. Az iparfelügyelet régi fájó sebe az egész ipari termelésnek. Tizenöt esztendő óta sürgetjük ennek a kérdésnek a megoldását. Az iparfelügyelet mai szervezetében nem felelhet meg a maga nagy feladatának. Létszáma csekély; a kimutatás szerint az egész létszám 53 fő; ebből 4 kezelő, 10 díjnok, 1 altiszt, 1 irodasegédtiszt, a műszaki munkára tehát marad összesen 37 fő. A fizetések rosszak. Az ipari főfelügyelő a VIII. fizetési osztályba van beosztva, ami a fogalmazási szakon, a ségédtitkári állásnak felel meg, az iparfelügyelő a IX. fizetési osztályban van, tehát a fogalmazói állásnak megfelelő fizetési osztályban, a segédfelügyelő pedig a X. fizetési osztályban, tehát segédfogalmazói rangban van. Azt az óriási felelősséggel járó munkát, amellyel az iparfelügyelet jár, ezért a díjazásért rendesen elvégezni nem lehet. Az egész előirányzat 308.500 pengő, a tavalyi 303.900 pengővel szemben a többlet 4600 pengő. A tavaly tett nagy ígéretek tehát pénzben kifejezve így jelentkeznek. Ebből a 308.000 pengőből azonban 200.000 pengő kazánvizsgálati díjakból megtérül, így tehát a milliárdos költségvetésből összesen 108.000 pengő jut a közel 300.000 ipari munkás egészségügyének védelmére. (Kéthly Anna: Amcnynyit egy Gyosz.-igazgató kap!) Balesetvédelem, balesetelhárítás, iparegészségügyi profilaxis ezen az alapon eredményesen nem folytatható. Az 1893:XXVIII. te. sürgős revízióra szorul, és ezt nem teszi feleslegessé az 1927;XXL te. 163. §-a sem, lamely az Oti.-nak ad valami kis lehetőséget az iparfelügyelet terén. Át kellene szervezni az iparfelügyeletet külföldi mintára. Ezt én már 15 év óta minden esztendőben sürgetem és addig fogom sürgetni, amíg egyszer csak mégis elérkezünk odáig. A műszaki személyzet mellé szerintem be kellene osztani nőket, szakmunkásokat és orvosokat. Az elméleti részt meg kell erősíteni, szaporítani kell, jobban kell díjazni és gyakorlati erőkkel kell kiegészíteni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha a válasz az, t. Képviselőház, hogy eddig is így volt, akkor erre én ezt felelem: eddig sem volt jó és ez a rossz még sokkal rosszabb lett most, mert időközben a gépek erősebbek, az emberek pedig gyengébbek lettek. (Ügy van! Ügy van! a ssélsőbaloldalon.) Csak néhány számot mondok el az iparfelügyeletre vonatkozóan. A gőzkazánok száma 17.030, ebből ipari kazán 5373. Az iparfelügyelet ,alá tartozik összesen 15.398 kazán, az összes létező mindenféle fajta kazánoknak 90" 4% -a. Ezt állandóan és rendszeresen kell felülvizsgálni. 1934-ben. 20.027 üzem 293.061, majdnem 300.000 alkalmazottal, 13 ipari csoporttal tartozott az iparfelügyelet alá. A nyilvántartott telepek 64'6%-át tudták csak megvizsgálni 1934-ben. Egy-egy iparfelügyelőre, méltóztassanak jól figyelni, 340 telepvizsgálat esett. Ha egy esztendőben egy ember lelkiismeretesen különböző széles területeken 340 vizsgálatot meg tud vizsgálni, akkor nekem nincs igazam.