Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

Az országgyűlés képviselőházának gek, akkor is belföldön bizonyos nagyobb mennyiségek volnának értékesíthetők, megfe­lelőbb szeszpolitikával, mint most. Amikor ar­ról van szó, hogy annak a rengeteg gyümölcs­fának a termését, amely gyümölcsfák számát a kormányzat külön gyümölcsfaakcióval szapo­rította, megmentsük, akkor el kell tekinteni minden más érdektől és lehetővé kell tenni azt, hogy a másodrendű és harmadrendű gyümöl­csök a kisüstökön felfőzhetők legyenek. A földművelésügyi miniszter úr itt szembe fog kerülni a pénzügyminiszter úr kincstári érdekével, mert a pénzügyminiszter úr 10 mil­lió pengőt remél beszedni a kisüsti adóból. Azt hiszem, ezt a kérdést át lehet hidalni megfelelő más adófizetési módszerrel, amelyet szintén a kisüstösök fizetnének. A földmívelés érdeke mindenesetre azt kívánja, hogy itt a f öldmíve­lésügyi miniszter úr álláspontja győzzön a pénzügyminiszter úréval szemben és legalább a folyó esztendőre méltóztassék a kisüst kér­dését úgy megoldani, ahogy a boldog jó idők­ben. (Helyeslés half elől.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Nincs senki felirat­kozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. A 9. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 10. címet). Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Lázár Imre! Lázár Imre: T.^ Ház! A sziktalaj javí­tásról kívánok ínég szólani. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a földtmívelésügyi tárca költségvetésében sziktalaj javítási kí­sérletekre esak 8000 pengő van beállítva. (Ügy van! balfelől) Nemzetgazdasági szem­pontból tulajdonképpen azon vagyunk, hogy a legutolsó talpalatnyi földet is ter­mővé tegyünk, sőt még azt is megtennők, hogy emeletessé tegyük a földet, de ezt nem, le­het megtenni. A sziktalaj javításnál azonban mégis eredményt tudnánk elérni kellő eszközök­kel. Több mint 800.000 katasztrális hold föld van Magyarországon, amely szikes talaj és ezt a földet bizonyos összeggel egészen jó földdé, termékennyé, majdnem jobb földdé lehetne tenni, mint amilyen a fekete föld. A szikes ta­lajt lehet mésziszappal javítani, de ez szerin­tem sokkal költségesebb, mint a sárga földdel való digózás. A digózás is igen bevált és na­gyon is gyümölcsöztető, mert ha nem mélyen van a sárga föld, akkor egy katasztrális holdra 100—150 pengőt számítva, ezzel az ösz­szeggel olyan termékennyé lehet tenni a szikes talajt, hogy az már majdnem a fekete földdel vetekszik. (Egy hang balfelől: Lehet benne má­kot is termelni!) Ezzel a módszerrel úgy meg lehet javítani a szikes talajt, hogy úgy esős, mint száraz időben is porhanyós. Éppen ezért arra kérem a földmívelésügyi kormány figyel­mét, hogy ha már hiányzik is az idei költség­vetésben erre a célra a megfelelő r összeg, a következő esztendőben nagyon kívánatos erre a célra a költségvetésbe nagyabb összeget be­állítani, mert a mezőgazdaság szempontjából nem is lehet jövedelmezőbb, kifizetŐ'bb és gyü­mölcs öztetőbb befektetést elképzelni, mint azo­kat az összegeket, amelyeiket sziktalajjavításra állítunk be. (Helyeslés.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. •• 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. 421 Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Ház! (Zaj és mozgás a jobboldalon. — Egy hang jobbfelől: Három perc!) Bár furcsának tűnik fel, hogy mint a felhúzott verkli újból és újból felszólalok, de itt olyan kérdések vannak, amelyeket ha más­hol nem, a költségvetés vitájánál meg kell tár­gyalni. (Rakovszky Tibor: Az a furcsa, hogy a túloldalról nem beszélnek!) A mezőgazdasági tudományos kísérletügyi intézményeknél egész sor problémát vethetnék fel, de csak egyet ragadok ki és pedig a nő­vén wédelem kérdését. Ha már odakint az or­szágban beszélünk arról, hogy le kell szállí­tani a növényvédelmi cikkek árát, akkor itt is meg kell ezt mondani. Ezt azonban ebben a percben már elejtem. Sokkal inkább arra aka­rok kitérni, hogy ha már költünk rá és ha már a gazdák is költenek rá, akkor a növényvédel­met sokkal rendszeresebbé és intézményesebbé kellene tenni. Nagyon jól tudjuk, hogy mezőgazdasági termelésünknek körülbelül 10%-a ' megy ve­szendőbe azért, mert nincs kellő növényvé­delmi szolgálat. Ennek oka egyrészt az, hogy azok a személyek, akik ezt a szolgálatot el­látják, nincsenek a munkába kellőképpen be­osztva, másrészt a gazdatársadalom sincs kel­lőképpen kioktatva arra, hogy mily növényi és állati kártevők ellen kell védekeznie. Arra kérném a mélyen t. földmívelésügyi minisz­ter urat, hogy amikor növényvédelmi szolgá­latról van szó, akkor ugyanabból az összeg­ből, amelyeket ma kiküldetési költségekre szán­tak, állítsanak fel járásonként növényvédelmi felügyelőket, r akik a helyszínen lakjanak és ott a gazdatársadalmat , kioktassák egyrészt a védekező szerek használatára, másrészt pe­dig megismertessék őket azokkal a növényi és állati kártevőkkel, amelyek ellen védekez­niök kell. Ez helyenként ma is megvan, de rendszertelenül. Kérésem tehát az, • hogy já­rásonként legvenek rendszeresítve ezek a nö­vényvédelmi felügyelők. Ennek kiegészítésére szolgálna az, ha az egyes járásokban a gya­korlatban be lehetne mutatni azokat az állati és növényi kártevőket, amelyek ellen véde­kezni kell, tehát úgy, ahogy a laboratóriu­mokban, múzeumokban látható, ugyanúgy a növényi betegségeket is összeállítva, egy gyűjteményben kellene bemutatni a gazdák­nak, hogy ott helyben megismerkedjenek ezek­kel és saját maguk tudják azután megállapí­tani, hogy melyek ellen kell védekezni. Tekintettel arra, hogy nem nagy rokon­szenv fogadna felszólalásomat, (Halljuk! Hall­juk! balfelől.) a továbbiaktól elállók és azo­kat — amelyek sokkal érdekesebbek lesz­nek — majd a későbbi címeknél fogom elő­adni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Nincs senki felirat­kozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A cím meg nem támadtatván, azt elfo­gadottnak jelentem ki. Következik a 11. ' cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 11. címet). Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat illeti a szó. 68

Next

/
Thumbnails
Contents