Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

'Az országgyűlés képviselőházának gedni, hogy egyelőre erről a kérdésről többet ne beszéljek, mint annyit, hogy ezt az ötmillió pengőt — és remélhetőleg az ezután következő években is a beruházásokra szánt összegekből az erre a célra predesztinált összegeket — úgy óhajtja a kormány felhasználni, hogy tulajdonképpen az Alföld, a Tiszántúl öntözésének kérdését akarja megoldani, éspedig a Tiszántúl öntözésének kérdését, olyan módon, hogy két oldalról szeretné megfogni a kérdést, az egyik oldalon a felső Tiszából kivezető vízműnek és főcsatornának létesítése által, természetesen megfelelő beosztással és a költségeknek hoszszabb időre való elosztásával, a másik oldalon pedig a Körösöknek hajózhatóvá tétele és a Körösök mentének öntözhetővé tétele által. Ez a két oldal az, ahol meg akarja kezdeni a kormány a munkálatokat és erre a célra akarja most a közeljövőben rendelkezésre álló anyagi eszközöket koncentrálni. (Helyeslés.) Méltóztatott a Sió kérdését felemlíteni a túloldalról is. A Sió kérdésénél, sajnos, nem úgy áll a dolog, amint azt Dulin Jenő t. képviselőtársam említette, mert nem 7—8 millió, hanem a szakemberek számítása szerint kb. 15 millió: pengőre van szükség

1 ennek a kérdésnek helyes és gyökeres megoldásával kapcsolatiban. Az állam csak akkor foghat hozzá, párhuzamosan az Alföld öntözése és csatornázása kérdésének megoldásával, a Sió hajózhatóvá tételének megoldásához, ha a pénzügyi helyzetünk lényeges javuláson megy keresztül. (Eckhardt Tibor: Ezért kell a jó búza-ár!) Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy már most is mindazokat a szükséges tanulmányokat és terveket el ne készítsük, amelyeknek rendelkezésre kell állaniok, és amelyeket már akkor is el lehet készíteni, amikor még a pénzügyi helyzet nem mutat olyan kedvező képet, hogy a terv megvalósításáról is szó lehetne. {Igaz! Ügy van! Helyeslés.) Az Öntözés kérdésével kapcsolatban legyen szabad bejelentenem, hogy az elődeim által is kifejtett propaganda, sok felszólítás és tekintélyes segítségek adása révén sikerült elérni azt, hegy ebben aa országban l,s történtek bizonyos helyeken öntözések és ezzel kapcsolatban Öntözési kísérletek is. Sajnos, ha. megnézzük azt, hogy ezek mekkora területre terjednek ki, meg kell állapítanom, hogy az egész ország területén mindössze 16.000 katasztrális hold áll most öntözés alatt. Abban aa esetben, ha azok a nagy tervek, amelyek körvonalai már a földmívelésügyi minisztériumban kiérlelődtek — és amelyeiknek bemutatása és megtekintése mindenkire nézve igen tanulságos, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik — megvalósul, természetesen egész nagy területekről — mintegy 200.000 katasztrális holdról is — lehet szó. Olymódon akarnók megcsinálni az öntözési tervet, hogy az szükségszerint továbbfejleszthető legyen és a» öntözés akciórádiuszába bevonható legyen körülbelül 500.000 katasztrális holdnyi terület, ami természetesen legalább 40—50 év munkája lesz. Az öntözésnek a gazdálkodásra vonatkozó kihatásait is gondosan kell figyelni és a ceruzát a kézbe véve kell elvégeznünk a pontos számításokat, mert hiszen itt olyan problémával állunk szemben, amely Magyarországon még nincs eléggé átbocsátva a tapasztalás szűrőjén. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés jobbfelöl.) Az bizonyos, hogy elsőízben legelsősorban takarmányok és

1 rétek öntözéséről lehet csak szó. Itt kétségtelenül fennáll az a tény, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. 139. ülése 19'36 Junius 3-án, szerdán. 389; a termés mennyiségét az öntözés segítségével meg lehet sokszorozni. Összefügg ezzel terme: szetesen a piackérdés is. Már most ha azt vetné fel valaki, hogy miért foglalkozunk most ezekkel a kérdésekkel, akkor válaszul meg kell mondanunk: azért, mert előre be kell rendezkednünk arra a helyzetre, hogy a magyarság ezen a földön meg fog szaporodni, de nemcsak mi szaporodunk meg, hanem a körülöttünk lévő államok lakossága is és minden valószínűség arra mutat, hogy akkor majd szükség lesz minden eszközre, amellyel a mezőgazdaság termelésének potenciáját emelhetjük. (Ügy van! jobbfelöl.) Ezek között az eszközök között pedig- az intenzív gazdálkodásnak kétségkívül egyik legfontosabb tényezője az öntözés. Balogh István igen t. képviselőtársam szóvátette a vadvizek levezetésével kapcsolatban az időjárás változásának kérdését is. Meg kell állapítani, hogy amit ő mondott itt a Házban és ami általánosan kezd begyökeresedni a köztudatba, tudniillik az, hogy a nyilt vízfelületeknek eltüntetése, vagy pedig ilyen vízfelületeknek előidézése a klimatikus viszonyokkal szoros okozati kapcsolatban van, tudományosan egyáltalán nem beigazolt tény. A tudomány megállapításai szerint ez nem áll meg, hiszen méltóztatnak tudni, hogy vannak a tengereken levő olyan szigetek, amelyek ismertek szárazságukról. Nem is akarok erről egyebet mondani, mint azt, hogy éppen nemrégiben felhívta rá valaki a figyelmemet, hogy amikor Arany János megírta »ToIdi«-ját, — ez egy évvel a vízszabályozás megkezdésé előtt történt — már akkor ezzel kezdte: »Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.« (Derültség.) Ez tehát igazolja, hogy nem azóta keletkezett a szárazság. (Rupert Rezső: Ez # csak poetica licentia!) Bebizonyított tény viszont, hogy az egymásután következő száraz esztendőket egymást követő nedves esztendők szokták felváltani. (Eckhardt Tibor: Bár beválna J a jóslat!) T. Ház! Ami már most Balogh István képviselő úrnak a hortobágyi próbaöntözotelep építésével kapcsolatos felszólalását. illeti, tényleg nagyon komikusnak látszik, — és ő is így adta elő — hogy tulajdonképpen egy liter öntözővíz felhasználásához másfél liter vízre van szükség. Ez nagyon komikusnak tűnhetik fel, ha azonban közelebbről nézzük meg a kérdést, akkor arról van szó, hogy 3 méteres nívókülönbség van a 300 holdas tárolómedence és az öntözésre szánt 900 hold terület között. Mivel pedig a csatornában, amely a vizet szolgáltatja, turbina van és ezt a turbinát is a csatorna vize hajtja azért, hogy olcsón, .minden hőerőgép mellőzésével lehessen a víz emelését megcsinálni, tehát azért van szükség igenis másfélliter vízre egy liter víz kivételére. Ez tehát nem komikus dolog, hanem igen ügyes, szellemes és rentábilis megoldása ennek a kérdésnek. Gróf Károlyi Viktor igen. t. képviselőtársammal egyetértek különösen abban,, hogy a vízhasznosítási építőmunkák bizonyos mértékben alkalmasak lesznek a munkanélküliség : levezetésére és enyhítésére. A kormányt különösen ez a szempont is vezeti akkor, amikor az Alföld öntözésének kérdésével foglalkozik.» (Eckhardt Tibor: Nem szabad baggereket alkalmazni, csak kézimunkát!) Méltóztassanak megengedni, hogy most i néhány szóval reflektáljak még Farkasfalvi Parkas Géza igen tisztedt képviselőtársamnak 54