Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

390 Az országgyűlés képviselőházának arra a felszólalására, hogy a Tisza lassú me­derváltoztatásával kapcsolatban bizonyos ká­rok keletkeznek, mert a Tisza elviszi a földet az egyik oldalról a másikra. Természetes, hogy ez a kérdés — már mint az elvitt földterület­nek a kérdése, amint tisztelt képviselőtársam is mondotta — elsősorban jogászi kérdés, ennek következtében ennek jogi oldalát kell elsősor­ban tisztázni, amivel az igazságügyminiszter úr éppen foglalkozik is. (Eckhardt Tibor: Ne­künk jogi kérdés, de az érdekeltek privát tu­lajdonáról van szó!) Fölemlítette azonkívül az igen tisztelt képviselő úr azt is, hogy a Tisza tokaj-tiszafüredi szakaszán a további munká­latokra a költségvetésben mindössze 90.000 P van felvéve. A rendelkezésre álló hitelkeretből nagyobb összeget már nem lehetett biztosítani erre a célra, de megnyugtathatom az igen tisz­telt képviselői urat, hogy abból a 700-000 pengő­ből, amely ezenkívül a költségvetésen kívül rendelkezésemre áll, természetesen megfelelő összeget szándékozom erre a célra igénybe­venni. (Helyeslés.) Takács Ferenc tisztelt képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy az ármentesítő társula­toknak az öntözési munkálatokba való bekap­csolása dolgában történik-e valami, azt vála­szolom, hogy ezt a kérdést igen komoly tanul­mányozás tárgyává tesszük és mindenesetre, ha mód van az ilyen formában való megoldás­ra, akkor azt meg fogjuk tenni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy az Alföld fásításiának fontos problémá­jával kapcsolatban is szóljak néhány szót. (Halljuk! Halljuk!) Az Alföld fásításának kérdése — mint mél­tóztatnak tudni — igen sok szempontból bír nagy jelentőséggel és fontossággal. A Ház minden oldaláról már többízben sürgették en­nek a kérdésnek eredményes megoldásra való juttatását. Fontos ez a kérdés különböző szem­pontokból. Fontos elsősorban^ mezőgazdasági szempontból, merthiszen a bef ásított területek megvédik a többi területeket, a homokos terü­leteket is a kártékony szelek ellen. Másrészt pedig, ha megfelelő fa áll rendelkezésre, meg­szűnik az .az igazán lehetetlen állapot, hogy trágyát és szalmát használjanak fel tüzelésre (Ügy van! Ügy van!) és így az Alföld termő­képességének fokozása lassanként leküzdhetet­len akadályokba ütközzék. De fontos ez abból a szempontból is, merthiszen igen jelentős té­tel az a famennyiség, amelyet kénytelenek va­gyunk az országba behozni s mivel az Alföldön elsősorban is tűzifát fognak termelni, tehát JSL fabehozatal mennyisége a sikeres erdősítés után lényegesen csökkenni fog. (Igaz! Ügy van! Helyeslés.) Ha aneg méltóztatnak engedni, erre nézve csak rekapitulálom a multat. Már az 1923 :XIX. te. kimondotta az Alföld fásításának szüksé­gességét és megfelelő fedezetről is gondosko­dott, azonban a beállott változások folytán a gazdasági összeomlás idején ezek a törvénye­sen előirányzott összegek nem álltak rendelke­zésre és ilyen módon történt az, hogy 1934-ig, vagyis tíz esztendő -alatt, mindössze 34.000 ka­tasztrális holdat sikerült beerdősíteni és fásj­tani, ami ugyan elég szép terület, de egy évre elosztva csak 3400 katasztrális hold jön ki. Már most az eddigi megállapítások szerint körül­belül 190.000 katasztrális holdra terjed ki az a, terület, amelyet mint elsősorban beerdősíten­dőt jelöl ki az a munkaterv, amelyet a föld­mívelésügyi minisztérium illetékes osztálya 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. előkészített, s az 1934. évi költségvetésben erre a célra 560.000 pengő volt felvéve. Ha ugyanaz az összeg maradt volna felvéve a költségveté­sekben, akkor 6000 katasztrális holdra lehetett volna emelni a beerdősítendŐ területet. A mosjt előirányzott 1 millió r pengős t hitelkeret már számottevőbb eredmény elérésére alkalmas, amennyiben ezzel az összeggel évenkint mint­egy 80 millió darab facsemetét és 1,300.000 su­hángot lehet felnevelni és mintegy 20.000 ka­tasztrális hold új erdőt és ezenfelül még 3000 katasztrális hold fasort és gazdasági fásítást lehet létesíteni. (Helyeslés.)^ Hogy imit jelent ez példának okáért a mun­kaalkalmak szempontjából, erre nézve legyen szabad csak annyit felemlítenem, hogy ez ( a kijelölési munkálatoknál évenkint 20.000 mér­nöki munkanapot jelent, a csemetenevelésnél és a kiadásnál mintegy 1100 fuvart és 350.000 munka-napszámot, még pedig mint új munka­alkalmat, kereken 550.000 pengő értékben. Eh­hez járul még az érdekelt birtokosok által vég­zendő erdősítéshez és fásításhoz szükséges, évente mintegy 400.000 munka-napszám. Tehát jelentős tényező maga az Alföld fásítása is a munkanélküliség enyhítésében. Ami a faellátás kérdését illeti, amire az előbb voltam bátor rámutatni, szakemberek nézete szerint, ha az Alföld fásítása sikerül, akkor 15 millió köbméter fatömeg várható egy vágásforduló alatt, s ennek értéke a jelenlegi éirtekszámítások szerint 90 millió pengőt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az ország fatermése évente mintegy 500,000 köbméterrel, azaz kereken 3 millió pengő értékkel emelkedik. (Farkas Ist­ván: ötven év múlva!) örömmel kell megállapí­tanom ezen a helyen azt, hogy az elődeim és álta­lam is megindított és folytatott propagandának egy igen gyakorlati hasznát máris látjuk, — ami nagyon örvendetes — t. i. azt, hogy az Alföld népének igen jelentős része felismerte ennek az akciónak rendkívüli fontosságát és nagyon lelkesen csatlakozik a munkához. De meg kell említenem még ezen a helyen, ihogy az állami, vármegyei és községi közigazgatás is igen lel­kesen támasztja alá ezt a működést. Méltóztassanak megengedni, hogy a föld­ibirtokpolitikai kérdésről ez alkalommal rész­letesebben ne nyilatkozzam. A hitbizományi és a telepítési törvényjavaslat tárgyalása, va­lamint a tagosítási kérdések megvitatása annyira behatóan foglalkoztatták a t. Házat, hogy én ezúttal csak annak kijelentésére szo­rítkozom, hogy azokat az eszközöket, amelye­ket ebben a költségvetésben is rendelkezésre méltóztatnak bocsátani, a takarékossági és célszerűségi szempontok legnagyobb mértékű felhasználásával iparkodunk olyan módon igény bevenni, hogy azzal mennél nagyobb néprétegnek lehessünk segítségére. (Helyeslés jobbfelöl.) Amint már többször volt szerencsém a t. Házban is kijelenteni, de több oldalról felszó­lalt képviselőtársaim is reá méltóztattak erre mutatni, igen szoros összefüggés van a föld­birtokpolitikai megmozdulások és a gazdasági szakoktatás emelése között, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mert hiszen a gazdasági szak­oktatás kihat egész mezőgazdasági termelé­sünk fejlődési irányára és döntő befolyású annak hatásfokára. Különösen fontos az, hogy mennyiben tudjuk a kisebb mezőgazdasági üzemek tulajdonosait vagy birtokosait meg­felelő gazdasági, kulturális színvonalra emelni. Ezeket a kérdéseket intézményesen ki-

Next

/
Thumbnails
Contents