Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

Az országgyűlés képviselőházának 139.'ülése 1936 június 3-án, szerdán. 385 nek kis haszonbérletet kell adni. "Ezek az em­berek egyes falvakban egész nagyhatalmassá­gokka nőttek ki magukat, mert nem az elöl­járótól függ az ilyen földek kiosztása, ameny­nyiben az szó nélkül aláírja ezeknek a megbí­zott embereknek előterjesztését, hanem ezektől az egyes egyénektől. Előfordul azután olyan fonák eset is, mint például Tolna megyében Decs községben, ahol ez a kandidáló egyén elő­ször is sajátmagának kandidál addig, amíg osak lehetséges és amikor (azután ő már tele van földdel, akkor elkezd kandidálni :a roko­nainak, a sógorainak, a jóbarátainak (Sulyok Dezső: Ügy, mint a nagypolitikában!) és míg a faluban százával vannak olyan nincstelen földmívesek, akik pedig minden vonatkozásban megfelelnek a törvény követelményeinek, ad­dig lehet ott a faluban látni 8—10 embert, akik már ötödször, hatodszor, vagy hetedszer kap­tak ilyen kisbérletet, vagyis felhalmoztak ma­guknak 10—12, némelyik 14 holdat, ugyan­akkor, amikor a másiknak 2 hold földet sem adnak. Természetes, hogy ez igen nagy békét­lenséget szül és nem egészen alkalmas arra, hogy az emberek lelkivilágát és a pártatlan­ságba vetett hitét megnyugtassa. Nagyon jól tudom, hogy ez (abszolúte távol áll a minisz­ter úr intencióitól és éppen azért kérem, mél­tóztassanak e tekintetben bizonyos intézkedést tenni, hogy ilyen viszaélések ne történhessenek meg. Konkrét példaképpen megemlítem Decs községet, ahol névszerint meg lehet a listáról állapítani, hogy míg földigénylő hadirokkant, frontharcos, stb. százával van, addig néhány ember az, aki nagyobb területekben ilyen kis­bérietekhez hozzájut. Nyilvánvaló tehát, hogy egy kis visszaélés segítségével jut hozzá. A községi elöljáróságok erre nem fordítanak ele­gendő gondot s úgy látszik, teljesen átengedik ezeknek a kis falusi embereknek e tekintetben az intézkedést. Kérnem kell még a f öldmívelésügyi minisz­ter urat arra, méltóztassék befolyását abban a vonatkozásban érvényesíteni, ' hogy a növény­védelmi szerek és szérumok ára a lehetetlenül magas fokról alábbszálljon. Ma a helyzet az, hogy a gazdák nem oltatják állataikat, hanem teljesen rábízzák a vak szerencsére, hogy az állat megmarad-e, vagy nem. Ha valami ki­sebb betegség van, akkor is ; csak az egészen jó­módú gazda reszkírozza meg a szérumköltséget. Ennek az az oka, hogy olyan drága a szérum, hogy ha a gazda komolyan betartaná azokat a követelményeket, amelyeket az észszerűség dik­tál neki, akkor jövedelmi viszonyaihoz képest igen tekintélyes összegeket kellene erre reszkí­roznia. Azt hiszem, az lenne az észszerű és he­lyes politika, ha ezeket a szérumokat állami gyárakban állítanák elő. (Farkas István: Ügy van!) . '., . Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Dulin Jenő: Ebben az esetben tudniillik a szérumokat önköltségi áron lehetne adni a gazdáknak, ami a gazdákra és a közgazdaságra nézve is igen előnyös volna. Elnök: Szólásra következik'? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Tóth Pál. Elnök: Tóth Pál képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? . vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Madai Gyula! Elnök: Madai Gyula képviselő urat illeti a szo Madai Gyula: . T. Képviselőház! Mi, akik szeretjük a földet, szeretjük a föld népét, sze­retjük a föld minisztériumát és nagyrabecsül­jük jelenlegi vezetőjét, (Elénk helyeslés jobb­felől.) őszinte örömmel konstatálunk a jelen­legi költségvetésben sok örvendetes mozzanatot. Mindenekelőtt azt, hogy a költségvetés az el­múlt évihez képest ismét emelkedő tendenciát mutat, körülbelül 3,600.000 pengő, értékben. Ez' a tendencia reméljük, nem áll meg körülbelül 50 millióig, ami az én elgondolásom szerint ebben a csonka, de agrárországban a földmíve­lésügyi tárcának minimális szükséglete. Igen örvendünk annak, hogy az egységes búzaterü­let nőtt, hogy a gyümölcstelepítési akció ki­szélesedett, hogy az Alföld erdősítése nagyobb arányokat öltött az eddiginél, hogy a mezőgaz­dasági szakoktatás igen örvendetes fejlődést mutat mind a szaktanárok számának növeke­désében, mind új iskolák létesítésében s örven­dünk annak, hogy öntözőművek létesültek és új öntözőcsatornák építésére újabb hatalmas ösz­szeget szavazott meg a törvényhozás a beruhá­zási törvény keretében. Szóval igen sok örvendetes jelenség van ebben a költségvetésben, ami nekünk nagy örömet okoz. Éppen ezért nagyon fáj nekem, hogy ennek ellenére mégis pont ennél a tárcá­nál kell úgyszólván ünneprontónak lennem akkor, amikor a magyar életnek legsötétebb, legfeketébb problémáját, a mezőgazdasági munkanélküliséget kívánom röviden szóvá­tenni. (Rupert Rezső: Segítsünk rajtuk! Ha önök is akarják, imi igen szívesen!) Kijelen­tem, hogy ez nem egy tárcának a dolga, ez a magyar kormányzat összességének, az egész országnak, sőt azt merem mondani, a magyar fajnak legnagyobb problémája, még pedig meglehetősen szégyenletes, tragikus és veszé­lyes problémája. Szégyenletes azért, mert ebben az országban a statisztika szerint 250.000 (mun­kanélküli magyar él, 'akiket a statisztikai tu­domány egyenesen feleslegeseknek nyilvánít ebben az országban és szinte kivándorlásra kárhoztat. (Farkas István közbeszól.) Ez a 250.000 munkásember (Farkas István közbeszól.) talán 95%-ában az államalkotó, ezeréves ma­gyar faj sarjadéka. {Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat ké­rem, maradjon csendben és ne folytasson pár­beszédet. Madai Gyula : Tragikusnak azért tartom,, mert a hiányos táplálkozás miatt ez a végte­lenül értékes népréteg lerongyolódik, degene­rálódik, ilyenformán nemcsak munkaereje ha­nyatlik, hanem attól félek, hogy sajnos, er­kölcsi, politikai, sőt katonai értéke is csökken. T. Ház! Veszélyes problémának is tartom ezt. Igenis, ki merem mondani, mert mi nem akarunk semmit sem elhallgatni, mi gyógyí­tani akarunk, imi szemébe akarunk nézni a problémáknak. (Farkas István: Azért szavazták meg a telepítési törvényt!) Igenis veszélyes-­• nek tartom azért, mert ennek a népnek kielé­gítetlensége, munkanélkülisége már magában is ; demoralizál; világos, hogy ez az állapot szaka­' datlan társadalmi és politikai nyugtalanság forrása. En tehát ezt akarom szóvá tenni, még • pedig most, a jó terméskilátások idején, egy. kielégítőnek ígérkező aratás küszöbén. En azt vallom: tne csak akkor gondoljunk erre, amikor a jajszó éles sikoltását halljuk,' hanem most is, amikor nyugodtabb esztendő­nek állunk küszöbén. (Ügy van! jobbfelől.) 'Mert én úgy érzem, hogy ez a probléma per-.

Next

/
Thumbnails
Contents