Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-139
Az országgyűlés képviselőházának 139.'ülése 1936 június 3-án, szerdán. 385 nek kis haszonbérletet kell adni. "Ezek az emberek egyes falvakban egész nagyhatalmasságokka nőttek ki magukat, mert nem az elöljárótól függ az ilyen földek kiosztása, amenynyiben az szó nélkül aláírja ezeknek a megbízott embereknek előterjesztését, hanem ezektől az egyes egyénektől. Előfordul azután olyan fonák eset is, mint például Tolna megyében Decs községben, ahol ez a kandidáló egyén először is sajátmagának kandidál addig, amíg osak lehetséges és amikor (azután ő már tele van földdel, akkor elkezd kandidálni :a rokonainak, a sógorainak, a jóbarátainak (Sulyok Dezső: Ügy, mint a nagypolitikában!) és míg a faluban százával vannak olyan nincstelen földmívesek, akik pedig minden vonatkozásban megfelelnek a törvény követelményeinek, addig lehet ott a faluban látni 8—10 embert, akik már ötödször, hatodszor, vagy hetedszer kaptak ilyen kisbérletet, vagyis felhalmoztak maguknak 10—12, némelyik 14 holdat, ugyanakkor, amikor a másiknak 2 hold földet sem adnak. Természetes, hogy ez igen nagy békétlenséget szül és nem egészen alkalmas arra, hogy az emberek lelkivilágát és a pártatlanságba vetett hitét megnyugtassa. Nagyon jól tudom, hogy ez (abszolúte távol áll a miniszter úr intencióitól és éppen azért kérem, méltóztassanak e tekintetben bizonyos intézkedést tenni, hogy ilyen viszaélések ne történhessenek meg. Konkrét példaképpen megemlítem Decs községet, ahol névszerint meg lehet a listáról állapítani, hogy míg földigénylő hadirokkant, frontharcos, stb. százával van, addig néhány ember az, aki nagyobb területekben ilyen kisbérietekhez hozzájut. Nyilvánvaló tehát, hogy egy kis visszaélés segítségével jut hozzá. A községi elöljáróságok erre nem fordítanak elegendő gondot s úgy látszik, teljesen átengedik ezeknek a kis falusi embereknek e tekintetben az intézkedést. Kérnem kell még a f öldmívelésügyi miniszter urat arra, méltóztassék befolyását abban a vonatkozásban érvényesíteni, ' hogy a növényvédelmi szerek és szérumok ára a lehetetlenül magas fokról alábbszálljon. Ma a helyzet az, hogy a gazdák nem oltatják állataikat, hanem teljesen rábízzák a vak szerencsére, hogy az állat megmarad-e, vagy nem. Ha valami kisebb betegség van, akkor is ; csak az egészen jómódú gazda reszkírozza meg a szérumköltséget. Ennek az az oka, hogy olyan drága a szérum, hogy ha a gazda komolyan betartaná azokat a követelményeket, amelyeket az észszerűség diktál neki, akkor jövedelmi viszonyaihoz képest igen tekintélyes összegeket kellene erre reszkíroznia. Azt hiszem, az lenne az észszerű és helyes politika, ha ezeket a szérumokat állami gyárakban állítanák elő. (Farkas István: Ügy van!) . '., . Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Dulin Jenő: Ebben az esetben tudniillik a szérumokat önköltségi áron lehetne adni a gazdáknak, ami a gazdákra és a közgazdaságra nézve is igen előnyös volna. Elnök: Szólásra következik'? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Tóth Pál. Elnök: Tóth Pál képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? . vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Madai Gyula! Elnök: Madai Gyula képviselő urat illeti a szo Madai Gyula: . T. Képviselőház! Mi, akik szeretjük a földet, szeretjük a föld népét, szeretjük a föld minisztériumát és nagyrabecsüljük jelenlegi vezetőjét, (Elénk helyeslés jobbfelől.) őszinte örömmel konstatálunk a jelenlegi költségvetésben sok örvendetes mozzanatot. Mindenekelőtt azt, hogy a költségvetés az elmúlt évihez képest ismét emelkedő tendenciát mutat, körülbelül 3,600.000 pengő, értékben. Ez' a tendencia reméljük, nem áll meg körülbelül 50 millióig, ami az én elgondolásom szerint ebben a csonka, de agrárországban a földmívelésügyi tárcának minimális szükséglete. Igen örvendünk annak, hogy az egységes búzaterület nőtt, hogy a gyümölcstelepítési akció kiszélesedett, hogy az Alföld erdősítése nagyobb arányokat öltött az eddiginél, hogy a mezőgazdasági szakoktatás igen örvendetes fejlődést mutat mind a szaktanárok számának növekedésében, mind új iskolák létesítésében s örvendünk annak, hogy öntözőművek létesültek és új öntözőcsatornák építésére újabb hatalmas öszszeget szavazott meg a törvényhozás a beruházási törvény keretében. Szóval igen sok örvendetes jelenség van ebben a költségvetésben, ami nekünk nagy örömet okoz. Éppen ezért nagyon fáj nekem, hogy ennek ellenére mégis pont ennél a tárcánál kell úgyszólván ünneprontónak lennem akkor, amikor a magyar életnek legsötétebb, legfeketébb problémáját, a mezőgazdasági munkanélküliséget kívánom röviden szóvátenni. (Rupert Rezső: Segítsünk rajtuk! Ha önök is akarják, imi igen szívesen!) Kijelentem, hogy ez nem egy tárcának a dolga, ez a magyar kormányzat összességének, az egész országnak, sőt azt merem mondani, a magyar fajnak legnagyobb problémája, még pedig meglehetősen szégyenletes, tragikus és veszélyes problémája. Szégyenletes azért, mert ebben az országban a statisztika szerint 250.000 (munkanélküli magyar él, 'akiket a statisztikai tudomány egyenesen feleslegeseknek nyilvánít ebben az országban és szinte kivándorlásra kárhoztat. (Farkas István közbeszól.) Ez a 250.000 munkásember (Farkas István közbeszól.) talán 95%-ában az államalkotó, ezeréves magyar faj sarjadéka. {Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, maradjon csendben és ne folytasson párbeszédet. Madai Gyula : Tragikusnak azért tartom,, mert a hiányos táplálkozás miatt ez a végtelenül értékes népréteg lerongyolódik, degenerálódik, ilyenformán nemcsak munkaereje hanyatlik, hanem attól félek, hogy sajnos, erkölcsi, politikai, sőt katonai értéke is csökken. T. Ház! Veszélyes problémának is tartom ezt. Igenis, ki merem mondani, mert mi nem akarunk semmit sem elhallgatni, mi gyógyítani akarunk, imi szemébe akarunk nézni a problémáknak. (Farkas István: Azért szavazták meg a telepítési törvényt!) Igenis veszélyes-• nek tartom azért, mert ennek a népnek kielégítetlensége, munkanélkülisége már magában is ; demoralizál; világos, hogy ez az állapot szaka' datlan társadalmi és politikai nyugtalanság forrása. En tehát ezt akarom szóvá tenni, még • pedig most, a jó terméskilátások idején, egy. kielégítőnek ígérkező aratás küszöbén. En azt vallom: tne csak akkor gondoljunk erre, amikor a jajszó éles sikoltását halljuk,' hanem most is, amikor nyugodtabb esztendőnek állunk küszöbén. (Ügy van! jobbfelől.) 'Mert én úgy érzem, hogy ez a probléma per-.
