Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

32 Az országgyűlés képviselőházának eddiig állandóan lefelé csúszott, végre a kapaszkodóra került, ahol megvan a reménye arra, hogy előre fog majd tudni haladni azon a fontos úton, amelyen a művelt magyar iparososztály képzése tekintetében haladnia kell. Annak a körülménynek, hogy az alsófokú, középfokú és felsőfokú ipari oktatás most egy kézben van, tehát ilymódon kiegészíthetik és pótolhatják egymást, az egész ipari oktatásnak szempontjából rendkívüli jelentősége van. Hiszen a kultuszminiszter úr ínég a

^£ vette át tárcájának ezt az ágát és máris a mostani költségvetésben örömmel látom, hogy 84.000 pengővel sikerült emelnie ennek a szaknak a költségvetését, amely összegből 7000 pengőt személyi illetményekre, 30.000 pengőt épületek fenntartására és 47.000 pengőt egy új iparoktatási épület emelésére fordít. (Egy häng a középen? Kevés!) Nagyon természetes, mélyen t., Képviselőház, hogy ez kevés. A miniszter úr is kevésnek tartja, de ha valaki szeptember közepén kap meg egy reszortot és ennek ellenére már első költségvetésében ekkora eredményt tud elérni, — amikor az előző kormány kereskedelemügyi minisztere nem tudta ezt az eredményt elérni — akkor ebben biztató ígéretet kell, hogy lássak abban a tekintetben,, hogy a miniszter úrnál ez a rovat jobb atyai gondoskodásra és jobb belátásra fog találni és a miniszter úr a jövőben még fokozni fogja ezeket az alimentációkat, amire végtelenül nagy szükség van. Ha tudjuk azt, mélyen t. Ház, hogy Magyarországon a földmíveslakosság a múlt évtizedben az összlakosság 61%-áról 52%-ára szállott le, ugyanakkor pedig az ipari foglalkozást űző lakossága száma e 10 esztendő alatt 17%ról 22%-ra emelkedett, akkor egészen világos, hogy az ipari szám emelkedése nagyobbfokú, magasabbfokú ipari kultúrát is kíván, meg

1 »tőlünk. Sajnos,, az ipari kultúra nálunk ma még primitív fokon áll, hiszen az iparosságnak, az iparral foglalkozóknak 9-9%-a még elemi iskolát sem végzett, 79*2%-a végzett elemi iskolát, 7-5%-a legalább 4 középiskolát végzett és az egész iparosságnak csak 3*4%-a az, amely ipari oktatásban részesült, vagy magasabbfokú képzettséggel rendelkezik. Ha tehát mi művelt és tanult iparosságot akarunk, akkor feltétlenül emelnünk kell ezt a legkisebb, utolsó százalékot, mert lehetetlen, hogy az országnak ipari nívóját egy olyan iparosság emelje, amelynek csak 3*4%-a részesül tényleges ipari oktatásban. A nemzetek versenyében minél magasabb a kultúra, annál nagyobb az eredmény. Nemzetgazdasági tekintetben az egész országnak javára válik, ha művelt és tanult iparossággal rendelkezik. Azt kell tehát mondanom, hogy több ipariskolát és jobb ipariskolát kell a jövőben kérnünk a kultuszkormánytól. Ma az iparnak csak bizonyos ágai vannak ipari oktatással ellátva. Gépészet, faipar^ vegyészet és építőipari oktatás van a három felsőipariskolában, faipar, fémipar, textil, mechanikus és elektromos ipar van 9 ipari szakiskolában és női ipar van az egyetlen női ipariskolán. Ez a 13 ipariskola összesen hétféle iparágat foglal magában és így rendkívül sok olyan iparág van, amelyben nincs megfelelő iskolai képzés és egész sor olyan iparág van, amelyekben az intézményes oktatás egyáltalában nem nyer teret Magyarországon. Pedig nálunk, agrárországban feltétlenül szükséges volna, hogy legyen iskolája a 182. ülésé Í986 május 19-én, kedden. malomiparnak, a mezőgazdasági iparoknak, a mezőgazdasági gépészetnek, az agyagiparnak, a kerámiának, a szerelőiparnak; és fontos volna, hogy a ruházati és élelmiszeriparosok se legyenek iskola nélkül. Ezekből ma Magyarországon egyátalában semmi sincsen, pedig nem lehet 6—7 iparágra koncentrálni az oktatást és más rendkívül fontos iparágakat oktatás nélkül hagyni. Igaz, hogy ezekből az utóbbiakból tartanak egy-egy szaktanfolyamot, igaz, hogy a múlt esztendőben 38 szakmából tartottak 114 tanfolyamot, de ezek csak arra valók, hogy már a szakmában dolgozó iparosoknak adjanak némi többletintelligenciát, nem pedig arra, hogy ezeket a szakmákat alapjában véve megtanítsák. Itt még nagyon sok tennivaló van, ha azt akarjuk, hogy a magyar ifjúságot necsak elméleti, hanem gyakorlati pályákra is tereljük. Itt egy állandó probléma áll fenn még mindig abban a tekintetben, vájjon melyik az az ipariskola-típus, amely forszírozandó és amelyik jobban beválik. Az a kérdés, hogy felsőipariskolákra van-e inkább szükségünk, vagy pedig ipari szakiskolákra. Felsőipariskolák alatt értjük azokat az intézeteket, amelyekben a középiskola négy osztályának elvégzése után egyévi előgyakorlat bizonyításával kezdik meg az oktatást és ez három esztendőn át tart. Ezek a középiskolákkal egyenlő értékű végbizonyítvány adnak és ezek azok, amelyeknek elvégzése a hadseregben is a karpaszomány viselésének jogát biztosítja. Ezekkel szemben az ipari iskolák azok, amelyeknél elvben nem szükséges a középiskola négy osztálya, hanem felvehetnek bárkit, aki ipari szakmájában, mint gyakornok és inas működött. Ezeknek a négyévi tanfolyama nem képesít egyébre, mint abban a szakmában a mesterség önálló űzésére. Az egészen új ipari novella, de a kormányzatnak egyéb intézkedései is általában a magasabb kultúrát, a magasabb képzettséget kívánják szolgálni, hiszen az új ipari novella mestervizsgát ír elő, amellyel még a tanoncéveit és segédéveit a gyakorlatban teljesen abszolvált iparosoknál is egy különvizsga útján kívánják biztosítani, hogy ő a szakmát tökéletesen érti. Ha ez így áll, akkor ez a kérdés a magasabb kvalifikáció szempontjából döntendő el és akkor Magyarországon kevésnek tartom azt a három, felsőipariskolát, amely van és azt hiszem, hogy Magyarország legalább minden nagyobb városában, legalább minden törvényhatósági városában nem ipari szakiskolát, hanem felsőipariskolát kellene felállítani és ez szolgálná helyesen az illető város intelligensebb közönségének érdekeit is. De a szülők is így döntik el ezt a problémát, mert hiszen a három felsőipariskolának 842 tanulója van, vagyis az iskolánkénti átlag 281, ezzel szemben a kilenc ipari szakiskolának 1194 tanulója van, vagyis iskolánként csak 133. A felsőipariskola tehát 148 ta,nulóval múlja felül a szakiskolák látogatottságát, vagyis több mint a kétszeresével. A szülők döntése szintén a felsőipariskolai oktatás mellett van és így nem lehet vita a felett, hogy melyik felel meg a szülők, illetve a gyermek érdekének; sokkal megfelelőbb a if elsőipariskolai oktatás. T. Ház! Azt hiszem, hogy va,nnak már olyan erre megérett szakiskolák, 'amelyeknek átalakítása felsőipariskolává könnyen eszközölhető. Vannak olyan nagylétszámú és magasintelligenciájú városokban lévő ipariskolák,