Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 13< nak átalakíthatók; azt hiszem, a végrehajtási utasítás módot fog- nyújtani arra is, hogy az ilyen csere kérdése rendeztessék. Ügy hiszem, t. Ház, hogy az 1935. évi erdőtörvényt nemsokára követni fogja egy új vadászati törvény is. A túloldalról az ittléyő Csoór t. képviselőtársam is beszélt róla. (Csoór Lajos: Még fogok is róla beszélni!) Kernelem, hogy ebben a kérdésben még fogunk is, — ha nem is szemben állni — de legalább polemizálni és ezt a törvényjavaslatot, amely remélhetőleg minél előbb a Ház elé kerül, megvitathatjuk egymással. Csak arra kívánnék kitérni, amit képviselőtársam a vadkárakról említett. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy igyekezzék ezt az 1883. évi törvényt, amely teljesen elavult,... (Csoór Lajos: Egészen elavult! — Marschall Ferenc: Ebben igaza van!), ...amelyet ő szíves volt az idén az elmúlt években különféle esetről esetre kiadott miniszteri rendeletekkel áthidalni, most már gyökeresen megoldani szíveskedjék. Eat nem tudom máskép elképzelni, mint egy teljesen új törvényjavaslat benyújtásával. (Csoór Lajos: Minél előbb!) Ennek a javaslatnak vezérfonala — én úgy képzelem, mert elsősorban a kérdés szociális részének megoldására gondolok — a vadkároknak teljes megtérítése volna. Csatlakozom egy oly felfogáshoz, mely az 1883-as törvény V. fejezetét, mely a kihágási büntető rendelkezéseket tartalmazza, teljes egészében töröltesse, mert ezek teljesen idejüket multák és közbiztonsági, valamint gazdasági vonatkozásokban is teljesen alkalmatlanok. Az 1921. évi nemzetgyűlésnek — ha jól emlékszem, — egy márciusi ülésében indítványt nyújtottak be, amely felkérte a kormányt, hogy a modern viszonyoknak megfelelően szerkesztendő törvényjavaslatot a vadászatról, amely a földmívelésügyi minisztérium vadászati osztályában évek óta tárgyalásra készen áll, sürgősen terjessze a nemzetgyűlés elé. Ez a javaslat akkor elfogadtatott. Sajnos, a mai napig ezt a törvényjavaslatot nem nyújtották be. Arra kérem a miniszter urat, szíveskedjék ezt minél előbb napirendre tűzetni, mert hiszen közgazdaságunknak a vadászat is fontos ágát képezi. Hiszen említette már előttem Csoór igen t. képviselőtársam, hogy valutáris szempontból és jövedelmi szempontból is fontos ága közgazdaságunknak a vadászat, hiszen 3 millió pengőt jövedelmez az országnak a lőtt vad kivitele, élővad kivitelünk pedig 600.000 pengő. Külön kiemelni kívánnám azt, hogy vadkivtelünk különösen a legnemesebb valutájú országok felé történik, tehát tényleg jó valuta jön be a vadért az országba. Ezt felismerték f a körülöttünk lévő szomszéd államok is és úgy az olaszok, mint a németek, de a csehek. és a románok is kiépítették új vadászati törvényeiket, sőt jogszabályaikat is nagyon bölcsen alkották meg ezekben az új törvényekben. A^tmi vadállományunk azonban annyire felette áll minőségben is 'és számibelileg is a szomszédos államok vadállományának, hogy erről beszélnem felesleges volna. A külföldről évről-évre több vadász jön hozzánk sport szempontjából, ezek az idejött külföldi vadászok azonban többnyire barátokként távoznak tőlünk, tehát politikai szempontból iis fontos e kérdésnek a megoldása, illetőleg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása. T. Ház! Ha megnézem az évi statisztikát, — csak vadászatunk fejlődését akarom ezzel kifejezni — azt látom ebből a statisztikából, hogy a lelőtt és az élő vadmennyiség unajdneim annyi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. ülése 1936 májvs 29-én, pénteken. 375 Csonka-Magyarországban, mint volt Nagy-Magyarországon. Nem akarok erről a témáról sokat beszélni, mert az idő nagyon ellőreUialadott és tekintettel vágyóik még felszólalni kívánó képviselőtársaimra, bár megvallom, hogy erről a kérdésről, amely kedvenc témám, még sokat szeretnék beszélni, de azt hiszem, hogy majd a következő ülésszakban, a törvényjavaslat benyújtásakor alkalmam lesz még behatóbban beszélni erről a kérdésről. Szíves türelmet kérek, csak még annyit akarok ezzel a kérdéssel kapcsolatban megjegyezni, hogy (kisgazdáinknak is jövedelmező forrást jelent ez, mert hiszen azok a számok, amelyeket Csoór Lajos igen t. képviselőtársam említett — katasztrális holdanként 14—25 fillér — azt hiszem, a valóságban sokkal többet jelentenek, s úgy vagyok értesülve, hogy egészen 40 fillérig emelkednek a bevételeink. (Csoór Lajos: A hivatalos kimutatásból vettem!) Akkor egyikünk téved, mert én a legutóbbi statisztikát vettem tekintetbe. Ezek után legyen szabad rátérnem a telepítési törvényjavaslat egyik nagyon fontos és szerény megítéléseim, szerint talán legfontosabb kérdésre, — bár erről á kérdésről már meglehetősen sokat beszéltek erről az oldalról és az ellenzék oldaláról is — ez a családi otthon létesítéséneik kérdése. A költségvetés az első tíz évben évi 500.000 pengővel dotálja a (házhelyjuttatást. Megelégedessen vehetjük ezt tudomásul, ismerve ennek a kérdésnek nagy jelentőségét. Legyen szabad azonban arra kérnem a földművelésügyi miniszter urat, kegyeskedjék a^ sokgyermiekes családoknak a családi ház megépítésére egyéb lehetőséget is nyújtani, például építési kölcsön formájában is, amire, úgy tudom, a telepítési törvényjavaslat is 'módot nyújt. Nagyon helyes volt a kormánynak az a rendelete, amely az egy szoba-konyhás házaik adómentességét a mezőgazdasági napszámból élő, hadirokkantak, stb. számára biztosította. En arra kérem a földmívelésügyi kormányt, hogy igyekezzék ugyanezt a törpebirtokosokra is és lehetőleg a mezőgazdasággal szorosan összefüggő kisiparosokra is a pénzügyi kormánytól kieszközölni. Hasonló .égető és sürgős kérdése a mezőgazdasággal foglalkozó falusi lakosságnak a közmunkaváltság megoldása is. Ebiben a tekintetben szerencsém volt vármegyémben, Veszprém vármegyében egy javaslatot benyújtani a törvényhatóság közgyűléséhez, amelyet egyhangúan el is fogadtak és jelenleg; a kereskedelmi miniszter úr előtt fekszik. r f \ t I ! • Legyen szabad még áttérnem néhány aktuális állattenyésztési és értékesítési kérdésre is. Annak előrebocsátása mellett akarnék erről néhány szót megemlíteni, hogy a szemestermények értékesítése, mint tapasztalom, naprólnapra állandó problémája a földmívelésügyi minisztériumnak, a külkereskedelmi hivatalnak és minden hozzája kapcsolódó szervünknek. Erről nem kívánok beszélni. En úgy látom, hogy ez egyenes vágányon van, ezt azonban .nem tapasztalhatjuk az állattenyésztési produktumainknál, amelyeknek exportja még rendezetlen. Állati termékeink békeidőben úgyszólván összes feleslege a nagy monarchiában helyeződött el. A háború utáni években még mindig sokáigi tudtuk ezeket a feleslegeinket Ausztriába exportálni, ez azonban kezdett megöl