Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. galom, amelyet tíz esztendővel ezelőtt megindítottam, amelyet annakidején kinevettek — pedig ma egész Magyarország megszervezkedett ezen a téren, ennek a minisztériumban osztálya van: — a zöldmező-mozgalom — mennyire fontos. Mi ennek a zöldmező-mozgalomnak alapgondolata ? Semmi más, mint az, hogy hazai, természetes — »devizamentes« — takarmányokkal állítsuk elő azt az állatot, amelyet külföldre ki akarunk vinni. Mert mégis csak abszurdum az, hogy mi, akik devizaszükségben szenvedünk, nem tudunk álla^ tot nevelni anélkül, hogy ne termeljenek nekünk^ Koreában szójababot, hogy Tuniszban ne bányásszanak nekünk foszfátot és hogy Norvégiában ne halásszanak nekünk mindenféle olyan vitamint, amely a borjú nevelésére azért szükséges, mert mi azt a tejet lefölözzük s a vajat értékesíteni ugyan nem tudjuk, de a lefölözött tejet csukamájolajjal kiegészítve adagoljuk a borjúnak. Egy ország, amely vajexportra dolgozik, ne fölözze le tejét szükségtelenül és ne (hozzon be mindenféle vitamindús készítményeket külföldről valutáért. «Ai zöldmezőmozgalom, abból indul ki, hogy az állat racionális takarmányozásához fehérje szükséges. Azt a fehérjét, mi, ha Nolte tanítását vesszük figyelembe, megkapjuk rétiszénában 3 százalékos arányban, de megkaphatjuk 7 százalékos arányban is. Ez attól függ, hogy a réten micsoda növényeket termelünk és hogy azokat hogyan trágyázzuk. Módot találhatunk arra is, hogy a szántóföldön is állítsunk elő fehérjedús takarmányokat és teljesen fedezzük állataink fehérjeszükségletét. A földmívelésügyi miniszter úrnak a jövőévi költségvetésre, mint munkaprogrammot bátor vagyok figyelmébe ajánlani azt, hogy a magyarországi fehérjenövények termelését hathatósan karolja fel. Én például abszolúte megoldhatónak találnám a kérdést, ha mi a szójabab meghonosítását, termelését nemesítését helyes mederbe irányítanánk. A lucernának kiterjedtebb termelése Magyarországon szintén igen nagyjelentőségű. Nagyon sok vidéken például, ahol homokos a talaj és ahol a lucernát nem ismerik, iigy, amint Németországban láttuk, talajfúrásokkal megállapították, hogy bizonyos mélységben található agyag. Erre lehajtották a lucernának gyökereit fokozott trágyázással egy esztendő alatt anyira, hogy elérték az agyagos talajt és ahol soha nem termett lucerna, ott ttnost tudnak fehérjetartalmú takarmányt előállítani. Vannak mindenféle más növények, főleg Angliában, — amely ezen a téren igen előrehaladt — amelyeket mi a fehérjetermelés terén abszolúte nem ismerünk. Meg vagyok győződve róla, ha mi ennek a problémának nekifeküdnénk és azt csinálnánk, amit Römer tanár csinált Halléban, Németországban és amit a breslaui egyetemen is csinálnak, ha mi itt az édes Lupinus termelését előmozdítanók a szabolcsi homokos vidéken, akkor azt hiszem, hogy mi Magyarországon ezt a bizonyos kényes fehérjekérdést meg tudnók oldani. T. Ház! Egy cernírozott országban, amelynek ambíciói és reményei vannak aziránt, hogy ezt a trianoni börtönt megszüntetjük és mivel ennek a trianoni börtönnek a megszüntetése a Népszövetség tehetetlensége folytán valószínűleg túlságosan barátságos úton nem igen fog menni, tehát abszolúte nincs kizárva az, hogy mi előbb-utóbb okvetlenül háborúba keveredünk: mégis gondolnunk kell arra, hogy ennek az országnak mezőgazdasági termelését abszolúte önállóvá és függetlenné kell tennünk s ülése 1936 május 29-én, pénteken. 369 nem szabad kitennünk Budapestet annak, hogy Budapest tejellátása, egy esetleges mozgósítás esetén 80 százalékkal leessék, mint az a világháború kitörésekor történt. Nekünk mindabból, ami a világháború alatt felmerült, le kell vonnunk a tanulságokat, (Helyeslés jobbfelől.) hogy Qualide francia tanár fejtegetéseiből idézzek, arra kell gondolnunk, hogy minden háború és minden erőszakos beavatkozás csak akkor fog győzelemmel járni, ha annak természetes erőforrásai, vagy amint ő mondja, a gépolajozása jól funkcionál. Éppen ő mutatja ki tanulmányában, amelyet az Orel Püssli cég kiadásában »Wie würde ein zukünftiger Krieg aussehen« cím alatt adott ki, hogy a németek nem azért vesztették el első offenzívájukat, mert nem volt megfelelő katonai felszerelésük, hanem azért, mert náluk a gazdasági mozgó; sítás abszolúte csődöt mondott. A gazdasági mozgósításihoz tartozik nemcsaik az, hogy ipari lag fel legyünk készülve, hanem mezőgazdaságilag is felkészülve kell lennünk. Éppen ezért állattenyésztésünket abszolúte hazai talajra kell berendeznünk. Ezt nemcsak azért akarom hangsúlyozni, mert a devízaellátás szempontjából feltétlenül fontos, hanem azért is, mert a nemzetvédelem szempontjából is fontos. En csak azt az üzemet és iparágat tartom racionálisnak és helyénvalónak, amely a szociális szempontoknak eleget tud tenni és elsősorban hazai anyagot dolgoz fel. Es amikor az ipart támadjuk azért, mert sóik esetben csak külföldről importált nyersanyagot tud felhasználni, akkor ez vonatkozik a hazai mezőgazdaságra is, néha még fokozottabb mértékben. En csak azt a gazdaságot ismerem el jól vezetett gazdaságnak, amely abszolúte a saját talajból előállítva, a maximumát tudja teljesíteni annak, amit egy gazdaságtól elvárunk (Helyeslés jobbfelől-) T. Ház! Éppen holnapután fogjuk ünnepelni ennek a zöldmező-mozgalomnak a tízéves jubileumát. Tíz esztendővel ezelőtt igazán nem reméltem, hogy ez a mozgalom ilyen nagy eredménnyel és sikerrel fog járni, illetve ilyen sikerrel tör elő. Ez a tíz esztendő arra volt jó, hogy terjessze az eszmét, hogy híveket nyerjen, hogy a kísérletek révén, a fűnemesítés révén olyan eredményeket produkáljon, amely eredményekkel a következő decennium alatt megnyithatjuk a zöldmező-mozgalomnak azokat az útjait, amelyek a praxisba vezetnek. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, minden eszközzel hasson oda, hogy a magyar talajból való gazdálkodást, mégpedig belterjes gazdálkodást ezalatt a decennium alatt a legnagyobb szigorúsággal vigyék keresztül. Ez vonatkozik a takarmánytermelésre is. Nem szabad megtörténnie annak, hogy mikor az ember kinéz a vonat ablakából, olyan réteket lásson, amelyek tele vannak virággal. Az a rét, amelyik virágzik, amely virággal van tele, beteg. Nem szabad olyan gazdának lennie Magyarországon, aki nem ismeri a füveket. Mert nagyon szomorú az, hogy valaki négy évig tanul az akadémián és nem ért annyit a füvekhez, mint az Öikörtinó. Az ökörtinó kimegy a legelőre, megáll, csodálkozik és búsul azon, hogy gazdája, aki gazdaoklevéllel a zsebében szabadult ki az akadémiáról, neki olyan takarmányt ad, amely nem fű, hanem csak gaz. Ezt megmondtam egy gazdakongresszuson, igaz, hogy rossznéven vették, de a helyzet még ma is az, hogy nagyon sok gazda van, aki nem tudja megmondani, hogy mi a fű és mi a gaz. Er50*