Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-137

Az országgyűlés képviselőházának 137, kölcsi kincsek halmozásába és folyton erkölcsi kincsek halmozásába imég a magyar bíróság is (belefárad. Az erkölcsi kincsek halmozásához abszolút biztos és szilárd anyagi bázis kell. Meg kell lennie a magyar bíró számára az előmenetel olyan lehetőségének, amely reá nézve rendkívül értékes munkásságának megbecsülését és annak eredményét biztosítja. Ebből a szempontból kiindulva reámnézve nem megnyugtató a költségvetésnek az a megállapítása, hogy a mélyen t. igazságügyminiszter úr 19 I. fizetési csoportba osztott . bírói állást megszüntet. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Normál-státus!) Minthogy ez törvényszéki és járásbírákra vonatkozik, megint csak az előléptetési viszonyok meglassudását idézi elő. (Lázár Andor igazságügyminiszter: A normál-státus eléréséhez kell!) Ezzel kapcsolatban nagyon kívánatos a bíróságnál is az előmenetel gyorsabb tempója, mert a mostani lassú előmeneteli viszonyok semmi körülmények között sem voltak alkalmasak arra, hogy azt a végtelenül nagy erkölcsi értéket, amelyet a bíróság reprezentál, teljes töretlenségóben és épségében fenntartani legyenek képesek a jövőre. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Most már normális lesz az előmenetel!) Méltóztassék megengedni a mélyen t. igazságügyminiszter úrnak, hogy amint bátor voltam a fogalmazói kar memorandumba foglalt kérelmét az igazságügyminiszter úrhoz juttatni, anélkül, hogy az idő rövidsége miatt ennek ismertetésébe bocsátkoznék, újból melegen pártfogásába ós jóindulatába ajánljam ezt a kérdést. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Benne van már a perrendi javaslatban!) Nagyon köszönöm ezt a megnyugtató kijelentést. A költségvetésben azt látom, hogy 1485 a bírói, és 175 az ügyészi létszám, tehát összesen 1660 a szorosan vett igazságügyi fogalmazási személyzet, illetve a bírói kar, az összes létszám pedig 5430 körül van. A tárca költségvetése 48 millió pengőt tesz ki, ezzel szemben, amikor azt nézem, hogy az ügyvédi kar milyen összeggel szerepel a költségvetésben, azt a 200.000 pengőt látom, amelyet az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet állami hozzájárulásképpen kap. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt az összeget nagyon csekélynek és nagyon kevésnek minősítsem. Mert, ha az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet, amely a magyar ügyvédi karnak úgyszólván egyetlen hatalmas intézménye a jövő biztosítására, elvesztette 10 millió körüli tőkéjét, amelyet a háború előtt összegyűjtött, mégpedig legnagyobbrészt hadikölcsönben és ezért a belügyminisztériumtól 3000 pengőt kap és a mostani szanálás folytán is, amely megint nagy áldozatot ró az ügyvédi karra, a munkaképtelen ügyvédek és az özvegyek csak olyan alacsony összegű nyugdíjat kaphatnak a gyámés nyugdíjintézettől, mint az államnak legkisebb fizetési osztályba sorozott altisztje, akkor az ügyvédi kar kétségtelenül megérdemelné legalább annak az 500.000 koronának a költségvetésbe való beállítását, amelyet a régebbi törvény a nyugdíjintézetnek az állam részéről való támogatására megállapított. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Most talán meg tudjuk valósítani a meghatalmazási pótdíjat!) E tekintetben kérem a melyen t. igazságügy miniszter úr támogatását a jövőben az ügyvédi kar részére, hogy e hatalmas nyugdíjinKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. VIII. ülése 1936 május 28-án, csütörtökön. 323 tézet intézménye, amely a magyar ügyvédség jövője szempontjából nagyon fontos, megfelelően megerősödjék, hogy az ügyvédség jövőjét és különösen az ügyvédi özvegyek és a nyugdíjas ügyvédek legalább is hozzávetőlegesen emberi megélhetését biztosíthassa. Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy az ügyvédi rendtartás reformjáról szóló törvényjavaslat ellen ;az ügyvédi kar nem tiltakozott egyhangúlag, mint ahogy az egyik szónok mondotta. Ez a törvényjavaslat legnagyobb részében precíz törvényalkotási tervezet; bizonyos részeiben megnyilatkozott az antagonizmus, amely azonban megint inkább politikai vonatkozású; alapjában véve azonban a törvényjavaslat jó és azt állítani, hogy az ügyvédi kar ezzel szemben egységesen elutasító álláspontra helyezkedett, szerény véleményem szerint nem lehet. Sőt, a numerus clausus kérdésében is a többség a numerus clausus ellen nyilatkozott meg és voltak ügyvédi kamarák, amelyek azt mondták, hogy a numerus clausust ne fakultatíve, hanem kötelezőleg állapítsa meg a törvény. Ami a Csoór t. képviselőtársam által felhozott visszaéléseket illeti, az ügyvédi kamarák a legszigorúbban üldözik a visszaéléseket, különösen a klienshajhászást és így az ügyvédekkel szemben az az ellenséges hangulat, amelynek képviselőtársam is kifejezést adott, csak annak félreismeréséből származhatott, hogy az ügyvédi kar a maga autonómiája körében teljes mértékben gondoskodik az ügyvédi etikának minden vonatkozásban való fenntartásától. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ez igaz!) Az ügyvédeket a, legnagyobb mértékben érdeklő kérdés az okirati kényszerről szóló törvény megalkotása és a jegyzői magánmunkálatok megszüntetése. Pesthy Pál volt igazságügyminiszter úr volt az, aki legelőször nyilatkozott hivatalos helyről olyanformán, hogy a jegyzői kar magánmunkálatainak megszüntetése kívánatos. Ugyanilyenformán nyilatkozott utóda, Zsitvay Tibor volt igaz ságügyminiszter úr is. Meg vagyok róla győződve, hogy a községi közigazgatás rendezése során ennek a kérdésnek is nyugvópontra kell jutnia, mert lehetetlenség, hogy az a községi jegyző, aki impériumot gyakorol, a magánmunkálatok ré,vén a feleknek fizetett alkalmazottja legyen. Vonjuk le a tanulságát a belügyi tárca költségvetése során elhangzott felszólalásoknak is, amikor is minden oldalról megállapították, hogy a jegyzők túl vannak halmozva munkával és hogy a jegyzők ezen munkával való túlhalmozása az egyik oka annak, hogy bizonyos visszaélések és szabálytalanságok történnek; mentesítsük a jegyzőket magánmunkálataiktól, hogy minden vonatkozásban községi közigazgatási munkafeladataiiknak r élhessenek (Köicsey István: Ezt nem írom alá! Ügyvédi mentalitás!) és a jegyző valóban a községnek szellemi vezére legyen. Arra való tekintettel, hogy a témát olyan mértékben, amilyen mértékben szeretném, kimeríteni nem tudom, még csak arra kívánok rámutatni, hogy ha egyik képviselőtársam szerint az igazságügyminiszter úr részéről preventív intézkedés kell azok ellen a szerinte bolondok ellen, akik falusi operetteket rendeznek Dévaványa táján és környékén, még fokozottabban és szigorúbban kell eljárni azok ellen, akik a középiskolákban a diákság körébe 41