Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-137

Az országgyűlés képviselőházának 13 szabályoztam. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény azáltal, hogy olyan büntető ügyeknek, amelyeknél egy évnél nem hosszabb szabadságvesztésbüntetés kiszabása látszik va­lószínűnek, a törvényszéktől a járásbírósághoz való áttételét lehetővé tette, a járásbíróságok büntetőbíráskodásának fontosságát rendkívüli módon emelte. Minthogy pedig a járásbíróságoknál az ügyészi megbízott a vád ura azáltal, hogy ezekben a büntetőügyekben a, vád képviselete az ügyészi megbízott kezében marad, az ügyé­szi megbízott szerepe is nagy mértékben meg­változott és ezzel semmi módon nem állott arányban az a honorárium, amelyet az ügyé­szi megbízottak kaptak ezért a munkáért, (ügy van! Ugy van! jobbfelől. — Petro Kálmán: Borravaló! — Erődi-Harrach Tihamér: Nem is borravaló, hanem alamizsna!) Az egy ala­mizsnaszerű juttatás volt, amely miatt, ami­kor kellően megismertem, őszintén szégyenkez­tem. Annyit, amennyit tehettem ebben a vo­natkozásban, megtettem a költségvetésben s az illetményeket bizonyos mértékig sikerült emel­nem, de azt hiszem, hogy ez a lépés, melyet megtettem, a^ bűnvádi perrendtartás további fejlesztése révén ezen a téren nem volt az utolsó. (Helyeslés.) Általában az igazságszolgáltatás terén az a törekvésem, hogy valamennyire próbálkoz­zunk közelebb jutni a néphez az igazságszol­gáltatás terén is. (Helyeslés a jobboldalon.) Az egészséges decentralizáció gondolata, él ben­nem, amely decentralizáció, ha a bíráskodást is kissé közelebb viszi a néphez, lehetővé teszi az ügyvédek más elhelyezkedését is és a mai nyomorúságos helyzeten talán ez is fog némi­leg javítani. A királyi közjegyzőknél a trianoni helyzet folytán Magyarországra került, idegenből, megszállott területekről elüldözött közjegyzők érdekében a közjegyzői állások száma, rend­kívüli módon szaporodott. A közjegyzői állás helyes ellátásához feltétlenül szükséges bizo­nyos anyagi biztonság, amely a közjegyzői állás hitelét biztosítja; úgyhogy én a magam részéről azt a helyzetet, amely az 1913-iki álla­pottal szemben, — amikor pedig a gazdasági viszonyok is jobbak voltak — vidéken a köz­jegyzői állásokban 50%-os emelkedést tüntet fel, állandóan fenntarthatónak nem vélem és^ azt hiszem, hogy ezen a téren némi csökkentéssel kell a jövőben számolnunk a közjegyzői állás tekintélyének és biztonságának fenntartása ér­dekében. (Meizler Károly: A közjegyzői díja­kat is csökkenteni kell! — Zaj.) A ornai díjak­ból sem tudnak megélni. Ezekben voltam bátor beszámolni az igaz­ságügyi adminisztráció működéséről. Es most méltóztassanak megengedni, hogy lehető rö­vidséggel végigfussak a kodifikációs kérdése­ken. {Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak rá em­lékezni, hogy állandóan hangsúlyoztam külön­böző alkalmakkor, hogy én a magam részéről a törvények jó végrehajtását sokkal elsőbb­rangú feladatnak tartom, mint új törvények alkotását. (Dulin Jenő: Igaz!) Ez^ olyan igaz­ság, amelyet nálunk nem lehet elégszer hang­súlyozni, mert igen gyakran az fordul elő, hogy olyanok kívánják új törvények alkotását, akik nem is tudják, hogy arról a bizonyos kérdésről törvény rendelkezik. (^Derültség.) Éppen ezért az igazságügyminisztériuimi működése vezeté­sem alatt nem arra szorítkozott, hogy a Corpus Jurisban az én igazságügyminiszterségem ide­jének minél nagyobb lapszám feleljen meg. '. ülése 1936 május 28-án, csütörtökön. 313 Vannak törvényalkotások, amelyek elke­rülhetetlenül szükségesek. Az életviszonyok változnak, alakulnak és a jogszabályoknak az életviszonyok változását követniök kell. Ez az oka annak, hogy elsősorban gazdasági jogsza­bályokkal foglalkozott az igazságügymiinisz­térium, résztvevén abban a törvény- és egyéb jogszabályalkotásban, amely a gazdavédő jog­szabályokban, az erdőtörvényben, a telepítési törvényjavaslatban, a különböző valutáris, adó­és illetékszabályokban látott napvilágot. Ezek közé tartozik egy közvetlen igazság­ügyi téma, a tagosítás kérdésének szabályo­zása. Igen bálás vagyok Pesthy Pál tisztelt képviselőtársamnak azért, hogy a tagosítás kérdésének fontosságát és.e kérdés megtörtént rendezésének jelentőségét olyan elismerő sza­vaikkal emelte ki. Az eredmény az, hogy a jövő évre már körülbelül 40 község tagosítása lesz folyamatban. (Dulin Jenő: Még nehezen megy!) Es ha >a nemzet pénzügyi helyzete megengedi, akkor ez egy állandó munka lesz. (Helyeslés.) Evenként 40 község tagosításának 'befejezése és a tagosításnak ilyen módon való állandósí­tása körülbelül megfelel az ország szükségle­teinek. (Egy hang balfelől: Lassú q tempó!) Túlgyors tempóra nines szükség. Most jó volna egyszerre sokat tagosítani, de arra nincs meg a szükséges fedezet. (Felkiáltások balfelől: Na­gyon elmaradtunk!) Nagyon elmaradtunk, ez tökéletesen igaz, de ehhez személyzetet kell nevelnem, bírákat, mérnököket betanítanom. Ez a munka most folyamatban van és ma már rendelkezésemre áll megfelelő szakszemélyzet, úgy hogy azt remélem, hogy ezt a fokozott mun­kát az államkinícstár túlzott megterhelése nél­-iil el tudjuk végezni. (Ügy van! jobbfelől.) En Öt év alatt számítottam évi egymillió pengő állami hozzájárulásra, amely forgótőke gya­nánt szerepelne a tagosításoknál S r később ál­landóan visszatérülne, úgyhogy utána már az állami hozzájárulásra nem lenne szükség. Az igazságügyminiszter jogszabályalkotásai közül kiemelést érdemelnek az ügyvédek ügyé­ben alkotott törvényeken kívül, amelyeket nem akarok felsorolni, a bírói és az ügyészi fe­gyelmi törvény és a hitbizományi törvény is. A hitbizományi törvény már kihirdettetett. Az életbeléptetésére vonatkozó igen komoly eljá­rási szabályok, továbbá a földmívelésügyi mi­niszter és a pénzügyminiszter által kiadandó rendeletek előkészítés alatt állnak, r úgyhogy azt remélem, hogy ez a fontos törvény még ennek az évnek folyamán zökkenő nélkül bele­kerül az életbe. A tagosítási rendeletet pedig követni fogja különböző telekkönyvi, ibetétszer­kesztésii, betétátalakítási és egyéb különös tez lekkönyvi eljárási szabályoknak Összefoglaló törvényjavaslata, amely ezt az igazán majd­nem áttekinthetetlen és szerte-széjjel szórt anyagot igyekszik szemléltetőképpen előadni, úgyhogy könnyebben érthetővé és hozzáfér­hetővé fogja tenni. (Helyeslés.) Az itt felszólalt .képviselő urak közül több, így Erődi-Harrach Tihamér igen tisztelt kép­yiselőtársaimi is részletesebben foglalkozott a polgári peres és perenkívüli eljárás kérdésével. Fábián Béla t. iképviselőtánsam azt mondotta: az Istenért ne csináljunk új novellát. Igaza van, nem is fogok ilyent csinálni. A Plósz-féle 1911. évi perrendi törvény Corpus Jurisunknak egyik gyönyszeme és kiváló alkotása, (Erődi­Harrach Tihalér: Ügy van!) csupán az élet­viszonyok iváltozása és Magyarország összezsu­gorodása teszik kívánatossá, hogy rajta változ-

Next

/
Thumbnails
Contents