Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

266 Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1936 május 27-én, szerdán. túlszárnyalja azokat az erőket, amelyeik ima Európában a »béke szempont jálból destruktív erőfenek nevezhetők és .amelyek elég vakok azt hinni, hogy lehet ország una Európában, amelynek érdeke nem a béke, haneuni a háborús próbálkozás, elég vakok nem látni azt, hogy egy európai konflagráció egy etilen európai nemzet számára sem hozhat : végeredményben mást, mint a végső pusztulást, (Ráta Kálmán: A hadianyaggyárosok győzelmét!) a hadianyaggyárosok győzelmét és profitját. Éppen ennél a meggyőződésemnél fogva kénytelen vagyok kijelenteni azt ás, Ihogy mi a anagunk részéről igenis sajnáljuk, hogy az utóbbi esztendőkben adódtak olyan eseményeik, amikor a magyar hivatalos külpolitika nem állt a népszövetségi politikával azonos vonalon. T. Ház! Ismételten csak annak a meggyöződésetinnek adhatok kifejezést, hogy a népszövetségi eszme diadala elsősorban a kis nemzeteknek, a kicsiny, gyenge országoknak az érdeke. Ezeknek a kicsiny országoknak az érdeke az, hogy [megszülethessen végre-valabára egy nemzetközi jogrend abban az értelemben, ahogyan ma egyetlen nemzet belső életében sem tud jogrend nélkül meglenni. (Reisinger Ferenc: Az előadó úr is elismerte!) Ezeknek a kicsiny nemzetéknek érdekük az, hogy a nemzetközi politikából, a külpolitikából, a nemzetek egymás közötti viszonyából is végrevalahára elimináltassék az ököljog rendszere, mert az ököljog legfeljebb a nagyoknak és erőseknek használhat, nekünk kicsinyeknek, gyengéknek ezen a téren remélni valónk természetszerűleg nincs és nem lehet. A mi számunkra más biztosítékot nem látok, mint az ilyen természetű morális védelemnek, az ilyen morális védelmi vonalnak és morális centrumoknak kifejlesztését és kiépítését. Volt itt már ebben a vitában is szó arról a veszedelemről, amely minket a cseh-szovjetorosz katonai összeműködés következtében érhet. Tagadhatatlan azonban, hogy ez a veszedelem csak akkor állt elő, amikor a külpolitikai helyzet fejlődésének vonalán előállt az a bizonyos francia-szovjetorosz katonai szövetség, de ugyanúgy tagadhatatlan, hogy ez a francia-szovjetorosz katonai szövetség már csak következménye volt annak a politikának, amelyet a német harmadik birodalom, a hitlerizmus folytatott azzal, hogy állandóan veszélyeztette a maga demonstratív politikájával Európa mai helyzetét, Európa békéjét. Ezekkel a szétválasztó, támadó tendenciákkal szemben, mi igenis, csak a népek békés fegyvereivel élhetünk és a népek békés fegy; véreivel dolgozhatunk. Határainknak egy másik pontján, Ausztriában is látunk különböző divergáló jelenségeket, különböző divergáló történéseket és fejlődéseket. De látunk ott valami biztatót is. .Látjuk például, a legutóbbi napokban történt meg, hogy az ausztriai munkásság a maga követeléseit egy memorandum formájában terjesztette a mostani osztrák kormány, a Schuschnigg-kormány elé. Ezeknek az erőknek a jelentkezése az én szerény ítélésem szerint a béke erőinek jelentkezését, azok feltámadását jelenti Ausztriában is és magyar érdeknek tartom ismét, hogy ezek az erők Ausztriában igenis, feltámadjanak. Elhiheti mindenki, aki a dolgokat objektíve ítéli meg, hogy Ausztriában a békés demokratikus belső erőknek a feltámadása nagyobb garanciája a békének, nagyobb garanciája a jó szomszédságnak, nagyobb garanciája a magyar érdeknek, mint holmi fantasztikus tervek és elképzelések, amelyekről napról-napra itt is, ott is ilyen és olyan formában hallani; nagyobb garanciája a jó szomszédságnak, mint ezek a különböző felbukkanó tervek, amelyek Európa jövő perspektíváját tekintve, csak tiszavirágéletűeknek nevezhetők amúgyis. Ügyhogy mi azt hisszük, hogy minden okunk megvan a magyar nemzeti érdek szempontjából ezeknek az európai békés erőknek gyarapodását üdvözölni és ezekkel az erőkkel rokonszenvezni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon*) Nekünk az volna a kívánságunk, hogy a politikának ebből a nézőpontjából vezettessék a magyar külpolitika is, azonban mély sajnálatunkra még mindig azt látjuk, hogy a .'magyar kormány pártjában is ellenkező tendenciáik nyilvánulnak meg, ellenkező célokat kergetnek, ellenkező törekvések és vágyak fűtik őket. Ezeket olyanoknak ítéljük, amelyek nem állanak az ország érdekében. Ez az, anii minket még egyre bizalmatlanná tesz a magyar külpolitikai kormányzattal szemben s ebből az okból a költségvetést nerp. fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) r Elnök: Illés József képviselő urat illeti a szó. Illés József: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, (hogy előttem szólott igen t. képviselőtársalminak a Népszövetségre vonatkozó szavaihoz fűzzem azt a gondolatomat, hogy a Népszövetségre igenis szükség van akkor, ha azokat a születési hibákat, amelyek életképtelenné tették, kiküszöböli. Ezek a születési hibák: az a jogegyenlőÜenség, amely kezdettől fogva megvolt a Népszövetségbe tömörült nemzetek .között, az az egyhangúlag követelt szavazás, amely nélkül nem érvényesülhetett semmiféle olyan panasz vagy kérés, amely akár egyik, akár a másik, a győző^hatalmakhoz nem tartozó nemzetnek kérése és panasza volt. Ha a Népszövetség ki tudja küszöbölni magából ezeket a (hibáit, akkor olyan hasznavehető eszköze lehet a békés 'életnek és továbbfejlődésnek, amelynek^ hasznát mi is élvezhetjük. En a magam ereszéről egy ilyen kérdést vetek fel, amely ezzel a népszövetségi kérdéssel, ha nem is szorosan, de végelemzésben összefügg és ez a szerződéseknek a kérdése, úgy, amint azt ma látjuk. T. Ház! Valamikor talán majd azt fogják írni, hogy a XX. század a nemzetközi szerződések százada volt. Alig tudunk hamarjában olyan másik . korszakot, amelyben annyi nemzetközi szerződés jött volna létre, mint amenynyit különböző címeken látunk létrejönni ma nap-nap után. Vannak barátsági szerződések, •megnemtámadási szerződések, kölcsönös segélynyújtási szerződések, vannak egész megnemtámadási szerződési rendszerek, vannak azután valóságos hálózatai azoknak a szerződéseknek, amelyeket részben iktattak be és vannak olyan szerződések, amelyek mint titkos szerződések, mégis csak ismertek az egész európai közvélemény előtt^ Azt mondhatnám, szinte nemzetközi szerződési láz ez, és azért nevezem ezen a néven, mert ha azt kérdezem, vájjon óni lepte meg az egész világot, íhogy nemzetközi szerződéseket kötnek akkor, amikor amellett szó sincs lefegyverzésről, hanem a fegyverkezés mégis emelkedik, érthetetlen, beteges tünet ez. ÍÜgylátszik azonban, a kettő: a szerződés és