Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

238 Az országgyűlés képviselőházának 13 nál, illetőleg a fizetési osztályba való besorolásnál hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik már elérték a VI. fizetési osztályt, eltöltöttek abban kilenc esztendőt, sőt már az, V. fizetési osztályban is ötévi szolgálattal, ebben a két osztályban tehát összesen már körülbelül 14 évi szolgálattal rendelkeznek. Ügy érzem, hogy ha a méltányossági szempontokat tartjuk szem előtt és rekompenzálni akarjuk az illetőket az elvett magángyakorlatukért, akkor természetszerűleg nem az V. fizetési osztály második fokozatába, hanem annak első fokozatába kell őket besorolni. A másik dolog, amelyre itt a miniszter úr figyelmét felhívom, a következő. Miután a státusmegállapítás nem esik a törvény keretein belül, méltóztassék lehetővé tenni azt, hogy a tisztiorvosok egy része, különösen azok, akik hosszabb szolgálati idővel, tehát például 27—28 évi szolgálattal rendelkeznek, akik már régi idő óta járásorvosok és akiket átvesznek tisztiorvosi szolgálatba, bekerüljenek a VI. fizetési osztályba, amivel rekompenzálnánk őket azért, hogy magángyakorlatuktól megfosztják őket. Űgy érzem, nagyon fontos kérdések ezek, amelyeket kötelességemnek tartottam itt felhozni. Arra kérem a miniszter urat, hogy a besorolás alkalmával méltóztassék az elmondottakra különös figyelemmel lenni. Még egy utolsó momentumra szeretném az igen t, miniszter úr figyelmét felhívni. Ismételten kérem, méltóztassék az új besorolás alkalmával át nem vett tisztifőorvosok elhelyezkedését valami módon biztosítani,^ mert mégis akad egy-kettő, aki nem vétetik át és rövid szolgálati idejükre való tekintettel nem lévén nyugdíjigényük, esetleg az utcára kerülnek, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nyugdíjba kerülnek!) Kilencévi szolgálattal erre nincs lehetőségük. Egyébként a címet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Dulin Jenő! Elnök: Dulin Jenő képviselő urat illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Készségesen elismerem azt, hogy az igen t. belügyminiszter úr számos intézkedéséből és rendelkezéséből megállapítható, hogy a feltárt panaszokat meghallgatja, sőt gyakran orvosolja is. így például megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a rendőri sajtóosztály körül felmerült zavarokat erélyesen és gyorsan elintézte, a sajtoigazolványt azoknak az újságíróknak, akiktol visszavonták, visszaadta és igen helyesen rendelkezett olyankép, hogy a rendőri sajtóiroda élére nem rendőrtisztet állított, aki sajtókérdésekben kellő jártassággal nem rendelkezik, hanem egy hivatásos újságírót. Ez az igazi sajtóreform, ez a helyes új vonalvezetés, amelyet valamennyien örömmel üdvözlünk. Egyébként természetesen sok kritizálnivalót is, találunk a belügyi tárca körén belül, nevezetesen elsősorban a gyülekezési jog mai kezelését kifogásolhatjuk. Egy 1848 április *20-án kiadott miniszteri rendelet szerint a gyülekezési jog szabad 'jog volt: a hatóságnak idejében be kellett jelenteni a gyűlést, be kellett jelenteni a gyűlés tárgyát, a gyűlés szónokait és a gyűlésnek azután további akadálya nem. volt. Ma már ez teljesen illuzórius. Sajnos, azt látjuk, hogy a legkülönbö.zőbb és a leglehetetlenebb indokkal tagadják meg a gyűlések engedélyezését. Kezemben van például egy olyan főszolgabírói betiltó, határozat, 6. ülése 1936 május 27-én, szerdán. amelyben azért tagadják meg a politikai gyűlés engedélyezését,^ mert nehéz a gazdasági helyzet. Van egy másik főszolgabírói határozat, amelyben azzal az indokkal tagadják meg a politikai gyűlés megtartását, mert a pártnak politikai vezetői szélsőséges agítációt fejtenek ki. (Rakovszky Tibor: Hol történt ez?) Kiskőrösön történt. Kétségtelen, hogy ez a gyakorlat, a gyülekezési jognak ilyen formában való kezelése nem felel meg azoknak ; az intencióknak, amelyekkel valamikor a szabad gyülekezési jogot elképzeltük. Az is kétségtelen, hogyha megengedjük a gyülekezést hatósági ellenőrzés mellett, sokkal kevesebb baj történik, mintha ugyanezeket a gyűléseket megcsinálják hatósági ellenőrzés nélkül, vagy pedig röpiratok formájában végeznek bizonyos agitációt, ami sokkal veszedelmesebb és sokkal ellenőrizhetetlenebb, Nem segít ezen az sem, hogy a tiltott gyűlés fogalmát nagyon furcsán magyarázzák. Néha előfordul, hogy öt-hat ember egy házban összejön baráti eszmecserére, ott megjelennek a karhatalmi közegek és tiltott gyűlés miatt a társaságot szétugrasztják. De éppen ilyen sajnálatos módon kezelik az egyesülési jogot is. Egy 1875-ben kelt rendelet szerint, ha egy egyesületet megalapítottak és az elkezdte működését, alapszabályainak bejelentése után negyven nap elteltével szabályszerűen folytathatta ténykedését. Ma másként van, mert a belügyi kormány engedélye szükséges. Sajnos, a legtöbb ilyen bejelentett alapszabályt félreteszik és bizony, van a belügyminisztériumban sok olyan alapszabály, amely már esztendők óta ott hever, semmiféle választ nem adnak rá, úgyhogy az egyesület működni nem tud. Ezen az állapoton feltétlenül kell valami módosítást eszközölni. Kívánatos lenne, ha a belügyminiszter úr minden ilyen kérelmet méltóztatnék legalább két hónapon belül elintézni, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Még töbh egyesületet?) vagy megengedni, vagy megtagadni. Ezenkívül kívánatos volna az is, hogy a megtagadó határozat ellen a_ közigazgatási bírósághoz jogorvoslat adassék. (Horváth Ferenc: Halasztó hatállyal!) Sajnálattal látjuk azt is, hogy egyes egyesületekben túlságosan túlteng a politikai irányzat. Olyan egyesületeknél» amelyek alapszabály szerint politikával nem foglalkozhatnak. Ilyennek kell megjelölni például a Tesz.-t, amely alapszabályai szerint kétségtelenül poitikai pártokon felül álló egyesület, holott azt látjuk, hogy minden megnyilvánulásban a kormányzópárt szolgálatára igyekszik lenni. T. Képviselőház! Azt hiszem, éppen a mai napon olvastunk az egyik lapban egy igen különös közleményt, amely ^ arról számolt be, hogy az egységespárt kebelében bizonyos defenzív osztály működnék, mégpedig a defenzív osztályban alkalmazott egyik tisztviselőnek polgári keresete alapján számolt be erről. Még nem hallottunk hivatalos helyről etekintetben semmiféle cáfolatot, de reméljük, hogy hivatalos helyről jövő cáfolatot iis kapunk, mert borzall mas látványt nyújt az, ha elképzeljük, hogy egész cseka-rendszerre mutat ez a defenzív renszer, hiszen ha valakinek a beszélgetéseit, autózásait, rendszámait és mindenét ellenőrzik, akkor ebben az országban már megszűnt minden szahadság. (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: A képviselő úr is tudja, én is tudom, hogy kivel autózik, mit beszél és ki {tűit