Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

238 Az országgyűlés képviselőházának 13 nál, illetőleg a fizetési osztályba való besoro­lásnál hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Na­gyon sokan vannak ugyanis, akik már elérték a VI. fizetési osztályt, eltöltöttek abban kilenc esztendőt, sőt már az, V. fizetési osztályban is ötévi szolgálattal, ebben a két osztályban te­hát összesen már körülbelül 14 évi szolgálattal rendelkeznek. Ügy érzem, hogy ha a méltá­nyossági szempontokat tartjuk szem előtt és rekompenzálni akarjuk az illetőket az elvett magángyakorlatukért, akkor természetszerű­leg nem az V. fizetési osztály második fokoza­tába, hanem annak első fokozatába kell őket besorolni. A másik dolog, amelyre itt a miniszter úr figyelmét felhívom, a következő. Miután a stá­tusmegállapítás nem esik a törvény keretein belül, méltóztassék lehetővé tenni azt, hogy a tisztiorvosok egy része, különösen azok, akik hosszabb szolgálati idővel, tehát például 27—28 évi szolgálattal rendelkeznek, akik már régi idő óta járásorvosok és akiket átvesznek tiszti­orvosi szolgálatba, bekerüljenek a VI. fizetési osztályba, amivel rekompenzálnánk őket azért, hogy magángyakorlatuktól megfosztják őket. Űgy érzem, nagyon fontos kérdések ezek, amelyeket kötelességemnek tartottam itt fel­hozni. Arra kérem a miniszter urat, hogy a besorolás alkalmával méltóztassék az elmon­dottakra különös figyelemmel lenni. Még egy utolsó momentumra szeretném az igen t, miniszter úr figyelmét felhívni. Ismé­telten kérem, méltóztassék az új besorolás al­kalmával át nem vett tisztifőorvosok elhelyez­kedését valami módon biztosítani,^ mert mégis akad egy-kettő, aki nem vétetik át és rövid szol­gálati idejükre való tekintettel nem lévén nyug­díjigényük, esetleg az utcára kerülnek, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nyugdíjba ke­rülnek!) Kilencévi szolgálattal erre nincs le­hetőségük. Egyébként a címet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Dulin Jenő! Elnök: Dulin Jenő képviselő urat illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Készségesen elismerem azt, hogy az igen t. belügyminisz­ter úr számos intézkedéséből és rendelkezésé­ből megállapítható, hogy a feltárt panaszokat meghallgatja, sőt gyakran orvosolja is. így például megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a rendőri sajtóosztály körül felmerült zavaro­kat erélyesen és gyorsan elintézte, a sajtoiga­zolványt azoknak az újságíróknak, akiktol visszavonták, visszaadta és igen helyesen ren­delkezett olyankép, hogy a rendőri sajtóiroda élére nem rendőrtisztet állított, aki sajtókér­désekben kellő jártassággal nem rendelkezik, hanem egy hivatásos újságírót. Ez az igazi sajtóreform, ez a helyes új vonalvezetés, ame­lyet valamennyien örömmel üdvözlünk. Egyébként természetesen sok kritizálni­valót is, találunk a belügyi tárca körén belül, nevezetesen elsősorban a gyülekezési jog mai kezelését kifogásolhatjuk. Egy 1848 április *20-án kiadott miniszteri rendelet szerint a gyü­lekezési jog szabad 'jog volt: a hatóságnak idejében be kellett jelenteni a gyűlést, be kel­lett jelenteni a gyűlés tárgyát, a gyűlés szó­nokait és a gyűlésnek azután további akadálya nem. volt. Ma már ez teljesen illuzórius. Saj­nos, azt látjuk, hogy a legkülönbö.zőbb és a leglehetetlenebb indokkal tagadják meg a gyű­lések engedélyezését. Kezemben van például egy olyan főszolgabírói betiltó, határozat, 6. ülése 1936 május 27-én, szerdán. amelyben azért tagadják meg a politikai gyű­lés engedélyezését,^ mert nehéz a gazdasági helyzet. Van egy másik főszolgabírói határo­zat, amelyben azzal az indokkal tagadják meg a politikai gyűlés megtartását, mert a párt­nak politikai vezetői szélsőséges agítációt fej­tenek ki. (Rakovszky Tibor: Hol történt ez?) Kiskőrösön történt. Kétségtelen, hogy ez a gyakorlat, a gyüle­kezési jognak ilyen formában való kezelése nem felel meg azoknak ; az intencióknak, ame­lyekkel valamikor a szabad gyülekezési jogot elképzeltük. Az is kétségtelen, hogyha megen­gedjük a gyülekezést hatósági ellenőrzés mel­lett, sokkal kevesebb baj történik, mintha ugyanezeket a gyűléseket megcsinálják ható­sági ellenőrzés nélkül, vagy pedig röpiratok formájában végeznek bizonyos agitációt, ami sokkal veszedelmesebb és sokkal ellenőrizhe­tetlenebb, Nem segít ezen az sem, hogy a til­tott gyűlés fogalmát nagyon furcsán magya­rázzák. Néha előfordul, hogy öt-hat ember egy házban összejön baráti eszmecserére, ott meg­jelennek a karhatalmi közegek és tiltott gyű­lés miatt a társaságot szétugrasztják. De éppen ilyen sajnálatos módon kezelik az egyesülési jogot is. Egy 1875-ben kelt ren­delet szerint, ha egy egyesületet megalapítot­tak és az elkezdte működését, alapszabályainak bejelentése után negyven nap elteltével sza­bályszerűen folytathatta ténykedését. Ma más­ként van, mert a belügyi kormány engedélye szükséges. Sajnos, a legtöbb ilyen bejelentett alapszabályt félreteszik és bizony, van a bel­ügyminisztériumban sok olyan alapszabály, amely már esztendők óta ott hever, semmiféle választ nem adnak rá, úgyhogy az egyesület működni nem tud. Ezen az állapoton feltétle­nül kell valami módosítást eszközölni. Kívána­tos lenne, ha a belügyminiszter úr minden ilyen kérelmet méltóztatnék legalább két hóna­pon belül elintézni, (vitéz Kozma Miklós bel­ügyminiszter: Még töbh egyesületet?) vagy megengedni, vagy megtagadni. Ezenkívül kí­vánatos volna az is, hogy a megtagadó hatá­rozat ellen a_ közigazgatási bírósághoz jogor­voslat adassék. (Horváth Ferenc: Halasztó hatállyal!) Sajnálattal látjuk azt is, hogy egyes egye­sületekben túlságosan túlteng a politikai irány­zat. Olyan egyesületeknél» amelyek alapsza­bály szerint politikával nem foglalkozhatnak. Ilyennek kell megjelölni például a Tesz.-t, amely alapszabályai szerint kétségtelenül poitikai pártokon felül álló egyesület, holott azt látjuk, hogy minden megnyilvánulásban a kormányzópárt szolgálatára igyekszik lenni. T. Képviselőház! Azt hiszem, éppen a mai napon olvastunk az egyik lapban egy igen különös közleményt, amely ^ arról számolt be, hogy az egységespárt kebelében bizonyos de­fenzív osztály működnék, mégpedig a defenzív osztályban alkalmazott egyik tisztviselőnek pol­gári keresete alapján számolt be erről. Még nem hallottunk hivatalos helyről etekintetben semmi­féle cáfolatot, de reméljük, hogy hivatalos helyről jövő cáfolatot iis kapunk, mert borzall mas látványt nyújt az, ha elképzeljük, hogy egész cseka-rendszerre mutat ez a defenzív ren­szer, hiszen ha valakinek a beszélgetéseit, autó­zásait, rendszámait és mindenét ellenőrzik, akkor ebben az országban már megszűnt min­den szahadság. (vitéz Kozma Miklós belügy­miniszter: A képviselő úr is tudja, én is tu­dom, hogy kivel autózik, mit beszél és ki {tűit

Next

/
Thumbnails
Contents