Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1936 május 27-én, szerdán. 235 Meg kell állapítanom, hogy a belügyminiszter úr az elmúlt esztendő folyamán is kiváló szociális érzékről tett tanúságot akkor, amikor kétrzben is olyan törvényjavaslattal foglalkoztatta a Házat, amely az orvosi rend kérdéseinek megoldásával kapcsolatban az általános közegészségügyi helyzet javítását volt hivatva szolgálni. Noha ezeknek a javaslatoknak, ma már törvényeknek, minden egyes rendelkezéseivel nem is tudtam egyetérteni, fc amint ezt ezen javaslatok tárgyalása alkalmával elmondott beszédeimben kifejezésre is juttattam, azokat az irányelveket, amelyek a belügyminiszter urat vezették, csak helyeselni tudom. Örömmel veszem tudomásul, hogy a belügyminiszter úr most, ennek a költségvetésnek a keretében is bebizonyította, hogy mennyire .szívügye a közegészségügy, mekkora fontosságot és jelentőséget tulajdonít neki, amikor ennek megjavítása érdekében hajlandónak mutatkozott újabb áldozatokat is hozni. örömmel állapítom meg azt is, t. Ház, hogy ebben a költségvetésben a személyi járandóságok terhei annak ellenére, hogy a hatósági orvosok államosításával kapcsolatban a kiadások körülbelül 410.000 pengővel emelkedtek, végeredményben mégis csökkenést mutatnak. Ez a csökkenés ugyan csak 36.000 pengőt tesz ki, mégis mindenesetre azt dokumentálja, amit az indokolás is nagyon hangsúlyoz, hogy noha itt bizonyosfokú létszámszaporulat következett be, ez a létszámszaporulat csak az alacsonyabb osztályban levőknél állt elő, míg ezzel szemben a magasabb fizetési osztályban levő tisztviselők száma csökkent. Kívánatos lenne, ha ez az elv valamennyi tárca költségvetésének keretében érvényesülhetne. T. Ház! Ennek a tárcának a költségvetésével kapcsolatban egy olyan kérdéssel akarok most egészen röviden foglalkozni, amelyet talán jobb lett volna az általános vita keretében felemlítenem, amennyiben a vele összefüggő kérdések különböző tárcák minisztereit érintik, hogy azonban én mégis : éppen itt, a belügyi tárca költségvetése kapcsán említem ezt meg, teszem ezt azért, mert engem főleg a kérdésnek azok a vonatkozásai érdekelnek, amelyek a közegészségüggyel állnak összefüggésben. Ez a kérdés pedig, mélyen t. Ház, az alkoholizmus kérdése. Vidéki körútaimon szerzett tapasztalataim alapján aggódó szemmel kell, hogy lássam azt a mértéktelen alkoholfogyasztást, amely az ország 'egyes vidékein folyik és lassan hatalmába kerít férfiakat és nőket, Öregeket és gyermekeket egyaránt. Lehetetlen megdöbbenés nélkül tudomásul venni azt, hogy vannak vidékek, ahol a gyermekek reggeli tej helyett bort kapnak, úgyhogy ezek a gyermekek ittasan mennek iskolába, holott köztudomású dolog» hogy a gyermekeknél már kisebb menynyiségű alkohol is a szervezetre mérgező hatást fejt ki. Elgondolható, hogy ezeknél a gyermekeknél azután a tanításnak nincs semmiféle eredménye. Egyenesen embertelenségnek és lelketlenségnek kell minősítenem azt az eljárást, amely egyes vidékeken folyik, ahol a szőlőbirtokosok a náluk dolgozó napszámosokat nem pénzzel, hanem borral fizetik ki. s ezek azután éhező csaldátaenaikat kenyér hijján borral iparkodnak táplálni. Nem akarok itt beszélni arról a rombolásról, amelyet az alkoholfogyasztás erkölcsileg és anyagilag okoz; csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a mértéktelen alkoholivás • a szervezetet tulajdonképpen állandóan megmérgezi és ezáltal számos betegség kifejlődéséhez vezet. Az állandó és nagymérvű szeszfogyasztás következtében a szervezet ellenállóképessége fokozatosan csökken és a szervezet hajlamossá válik mindenféle fertőző megbetegedésre. Ennek a kérdésnek tárgyalásánál, bár utolsó sorban mondom, de nem utolsó sorban van jelentősége annak a ténynek; hogy az alkoholfogyasztás kapcsán az utódok bizonyos mértékben degenerálódnak, ami idővel a faj elkorcsosodásához vezet. Tudom, t. Ház, hogy ezt a tragikus helyzetet, amely bekövetkezett, elsősorban az ország megesonkítottsága okozza, az ország megesonkítottságában kell keresnünk az alkoholizmus fő okát, mert hiszen fogyasztóink nagyrészét elveszítettük, ós így a szőlőnek és a belőle sajtolt bornak legnagyobbrészt eladatlanul marad vissza. Tetézi ezt a bajt az is, hogy a múltban könnyelműen számos olyan területet ültettek be szőlővel, amelyet más célokra is fel lehetett volna használni. Sajnos, ennek a termelt bornak a kivitelére és külföldön való elhelyezésére nagyobb lehetőség nem igen kínálkozik; hiszen az európai országok autarohikus törekvései, a magas vámok, a behozatal elleni védekezés, különösen pedig egyes országoknak az alkoholtól való idegenkedése egyenesen kilátástalanná teszi a bornak nagyobb mennyiségben a külföldre való kivitelét. Még az amerikai prohibició megszűntéhez fűzött reményei a szőlőtulajdonosoknak sem váltak tulajdonképpen valóra, és így ha nem akarjuk tehetetlenül nézni a pusztítást, amelyet az alkohol nálunk egyes vidékeken okoz, akkor itt határozott intézkedésekre van szükség. Én ilyen intézkedésnek minősíteném, t. Ház, a szőlő nyers állapotban való fogyasztásának elősegítését és alkoholmentes állapotban való feldolgozását. Meg kellene keresni azokat r a szőlőfajtákat, amelyek jól aszalhatok, egyéb módon történő konzerválást is meg kellene próbálni és e mellett még bizonyos mértékben a szőlőlekvárok készítését is elő kellene segíteni. Azt hiszem, hogy sterilizált must készítése esetén sokkal több kilátással vihetnénk ki azt a külföldre, mert azt valószínűleg sokkal könnyebben el tudnánk helyezni odakint, hiszen még azok az államok i«, — gondolok itt az északi államokra — amelyek bort nem igen vesznek fel, talán ilyen sterilizált mustot hajlandók volnának elhelyezni, hiszen a szőlőben és a mustban óriási tápértékek vannak, amely tápértékek azonban veszendőbe mennek akkor, amikor a szőlő kierjed. Ennek a kérdésnek fejtegetésénél nem szabad megfeledkeznem még arról a veszedelemről t sem, amelyet az alkoholizmus a közieke* dési eszközök vezetésével foglalkozó egyéneknél okoz. Ismételten olvas az ember részegen gázoló soff őrökről, de nekem az a meggyőződésem, hogy tulajdonképpen még azoknak a jármű vek-okozott baleseteknek a túlnyomó részében is, ahol, ha nem is lehet közvetlenül kimutatni, hogy az az alkohol következtében állott elő, igen gyakran az alkohol szerepel a háttérben. Meg kellene tiltani azt, hogy a közlekedési eszközök vezetői egyáltalában alkoholt fogyasszanak, (Élénk helyeslés.) hiszen köztudomású dolog az és tudományosan is be van bizonyítva, hogy az alkohol még kisebb mennyiségben ís csökkenti az érzékszervek élességét, sőt az elhatározó- és végrehajtóképességet is károsan befolyásolja; a pillanatnyi késedelem pedig sokszor katasztrófához vezet és helyrehozhatatlan károkat eredményez.