Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1986 május 27-én, szerdán. 219 ez nem akar természetesen semmiképpen ennek a kormánynak tett szemrehányás lenni, de viszont nyomatékosan vagyok bátor azt a kérést tolmácsolni: méltóztassék a belügyminiszter úr ezen változtatni. Szerintem ez az intézmény tovább így nem tartható fenn, ellenkezik minden emberbaráti érzéssel és gondolattal. Ezeket vagyok bátor a mélyen t. belügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani. Elnök: Szólásra következik Bánó Iván képviselő úr. Bánó Iván: T. Képviselőház! Amióta a belügyminiszter úr átvette a belügyminiszterséget, 200.000 pengővel emelte a hadikölcsön-segélyeket. Itt, a Ház színe előtt arra kérem a belügyminiszter urat, hogy az 1000 korona körüli hadikölcsönjegyzők közül azokat a szegényeket, akik erre rá vannak szorulva, valamiképpen segélyben részesítse. Nagyon jól tudom, hogy járásomban milyen áldás az a pár pengő, .amit ilyen címen kiad a kormány és hogy mennyire meg vannak ^hatva az illetők, hogy az állam őket támogatja. Második kérésem a belügyminiszter úrhoz a jegyzőkre vonatkozik. A jegyzők mindig megtették hazafias kötelességeiket. Hangyaszorgalommal, saját erejükből igyekeznek fenntartani a jegyzői árvaházat és a jegyzők gyermekeinek otthonát. Erre az egész költségvetésben 3000 pengő van felvéve, itt felkérem a belügyminiszter urat, hogy ezt a tételt, ha módjában van, legalábbis 10.000 pengőre emelje fel, mert a falusi jegyzők ezekben az otthonaikban gyermekeiket és a jegyzőárvákat teljesen kiképzik és onnan tehetségeikhez képest bocsátják ki az életbe. Ezt az intézményt a mai napig a saját erejükből tartották fenn, megvonva magúiktól és családjuktól azt a pénzösszeget, amelyre az árvaháznak és a jegyzői otthonnak szüksége volt. Harmadik kérésem is volna a belügyminiszter úrhoz. Felhívom becses figyelmét azokra a hadiemlékművekre, amelyek az országban szanaszét vannak, például a pusztaszeri emlékműre amelynek környéke igen elhanyagolt állapotban van, egy 40.000 holdas birtok közepén. (Egy hang half elől: Kiél) Pallavicinié. Nem gondozzák ezt az emlékmű környéket úgy, ahogy azt az ország érdeke megkívánná. Vannak továbbá emlékművek, amelyeket 1919 után állítottak fel, amikor bejött a nemzeti hadsereg. Ilyen emlékművet állítottak fel Székesfehérvárott is és ma a hideg kövön kívül ennek semmiféle szépérzékkel rendelkező fáskerete nincsen. Székesfehérvár városa remélhetőleg meg tudja tenni azt, hogy az emlékmű környezetét paradicsommá változtassa át, hogy a nemzet odajárjon imádkozni. A magyar vitézséget jelképező hősi emlékműveket fenn kell tartani (teljes épségükben, hogy hirdessék a magyar nemzet élniakarását. Mivel bizalommal viseltetem a kormányzat és a belügyminiszter úr iránt, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A belügyminiszter úr óhajt szólni. (Halljuk! Halljuk!) vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Az előadó úrnak igen kimerítő, roppant szakszerű és a régi magyar parlament stílusában előadott előadói beszéde tárcám számszerű részét és tárgyi vonatkozásait is annyira kimerítette, hogy én a költségvetés szorosabb megokolásánál csak a legáltalánosabb vonalon kívánok mozogni, és azután előre elnézését kérve a t. Háznak azért, hogy hosszabb leszek, mert tárcám címeinek csupán felsorolása is igen hosszú időt venne igénybe, sürgöny stílusban fogok átmenni az egyes tételeken, bővebben kitérve egyes olyan kérdésekre, amelyekre súlyt helyezek. Amint méltóztatnak tudni, a belügyi tárca költségvetése a tavalyi 126,442.000 pengővel szemben 128,265.000 pengőt tesz ki, a növekedés tehát 1,823.000 pengő. Ezt nyugdíjak nélkül értem. A nyugdíjak tétele jelentős, mégpedig 1,070.000 pengőt kitevő emelkedést mutat. Nem kívánok kitérni arra az igen súlyos és nagy problémára, amely a magyar költségvetésnek általános problémája és amelyről a pénzügyminiszter úr beszédében itt megemlékezett» de ez a probléma megfelelő részben az én tárcámra is vonatkozik, mert a nyugdíjterhek növekedése kétségtelenül igen súlyos tehertételt jelent. Kiváltkép a belügyi tárcánál a nyugdíjterhek jelentősen nagy része rendőri és csendőri nyugdíjazásokra esik, amennyiben 305 rendőri és 132 csendőri nyugdíjazás történt. Itt természetesen nem szabad elfelejteni azt a körülményt, hogy ennek a kivételesen nagy dimenziójú nyugdíjazásnak az az oka, hogy a forradalma^ kat követő konjunkturális időkben nehéz volt megfelelő emberanyagra szert tenni és az akkori gyengébb emberanyag hamarább dől ki; egyébként pedig a megfelelő rendőri és csendőri tételnél rá fogok térni arra, hogy ma a rendőrség és a csendőrség testi igénybevétele olyan erős és olyan túlzott, hogy ez már magában véve is involválja azt, hogy az emberek — sajnos — korán elhasználtatnak. Erre a, pontra különben még ki fogok térni. Ami már most az 1,823.000 pengős többletet illeti, rá kívánok mutatni arra, hogy tárcám kiadásai — személyi, dologi és minden egyéb vonatkozásban — csökkentek s ez az 1,823.000 pengős többlet tisztán és kizárólag az egészségügyi és szociális címeknél áll elő mint többlet. Minthogy pedig tavaly első költségvetésembe ugyanezen a címen 660.000 pengő többletet állítottam be, ez a két szám mutatja azt az irányelvet, amelyet költségvetésem összeállításánál általánosságban követni kívántam. \(uáltalános helyeslése) A központi igazgatás költségei majdnem 1%-kal, a közbiztonsági szolgálat költségei pedig majdnem 100.000 pengővel csökkentek (Helyeslés balfelol.) és ezek a csökkenések, amelyek együttvéve mintegy 150.000 pengőt tesznek ki a tárca igazgatásánál, tulajdonképpen még a közegészségügyi és szociális kiadások javára iratnak, mert hiszen ezek után a mínuszok után az emelkedés 1,823.000 pengő, amihez tehát még hozzá kell adni ezt a most említett 150.000 pengőt. A részletekből még azt is meg kívánom említeni, hogy a személyi kiadások terén történt csökkentés ennél sokkal több. Effektív számként ugyanis 205.000 pengő van beállítva a költségvetésbe; ha azonban tekintetbe yeszszük azt, hogy a tisztifőorvosok és a tisztiorvosok fizetése a budgetben többletet jelent és ennek ellenére beállott ez a csökkenés, akkor a személyi kiadások terén előállott megtakarítás jelentékenynek mondható. T. Ház! A továbbiakban pontosan be kívá

: nom tartani azt a sorrendet, amelyet tavalyi költségvetési beszédem alkalmával betartottam, azért, hogy a t. Háznak könnyebben lehessen ellenőriznie azt a különbséget, — plusz- vagy minuszkülönbséget —- amely ennek az egy évnek leforgása alatt tárcám keretén belül előállott és egyszersmind meglegyen az alkalmam