Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1936 május 26-án, kedden. 209 Budapest-Angyalföldön, vagy Rákospalota-Ujpesten nyernek kirakást. A Budapest-Angyalföldön kirakott áru után a kövezetvámot a főváros szedi be, azért a 250 méter hosszú útvonalért, amelyet az^ angyalföldi állomástól az újpesti határon átérve megtesz az áru. Az olyan Újpestre jött áru után pedig, ami Rákospalota-Ujpestre érkezik, a vámot ez a város szedi be. T. Ház! Ezeknek a városoknak tehát HZ tihelyzete, hogy elvéreznek a fővárosnak ez alatt az adó-, illetve vámpolitikája alatt. Azt sérelmezem én, hogy ez a környék, amely 16 községből és 6 megyei városból áll, amely 16 község négy főszolgabírói járáshoz tartozik és az a 6 megyei város, amely 6 polgármester alatt áll, nem áll egyetemesen, összeforrott egységként a fővárosnak ezzel az önkormányzati hatalmával szemben. Ebben a harcban a környék a gyengébb fél, nemcsak azért, mert kevesebb lélekszámú, hanem azért is, zatain belül ísem értik meg egymást az önkormányzatok. Hogy csak egy példára utaljak, itt van most Cinkotának és Mátyásföldnek egy problémája. Cinkotának a költségvetésében hiányzik 13.000 pengő és erre egy mozgalom indul meg, amely azt célozza, hogy Mátyásföldből le kell kapcsolni a 13.000 pengőnek megfelelő számú adóalanyt és hozzá kell csatolni Cinkotához, hogy Cinkota háztartási egyensúlya meglegyen. T. Ház! Ezzel a kérdéssel így érinteni Mátyásföldet nem lehet és ilyen megosztás és ilyen önkormányzati rendezést szintén nem lehet tenni a környéken, de más viszonylatban sem. (Payr Hugó: Ezért is a főváros vezetősége a hibás?) Ezért nem, én^cisak arra akartam^ rámutatni, hogy a környéknek ez a harca a fővárossal szemben nem lehet eredményes, mert a környék maga is széttagoltan éli az életét. (Payr Hugó: Miért van harcra szükség?) Azért, képviselőtársam, mert a főváros vámpolitikájával szemben ' harcra kényszerül ez a környék. r Utalok még egy másik dologra is. Az önellátás termeli ki a közlekedési kérdéseket is. Itt van elsősorban a Hév., amelyről az előttem szóló képviselőtársam is szólt. Ma a környéken a Hév. vonala mellett lakni nemzeti csapás, vagy Isten-csapás, mert a Hév. tarifája olyan magas a Máv.-tarifákkal szemben, hogy azt a környék lakossága nem tudja elviselni. Csak azt kell röviden ímegemlítenem, hogy például a Máv.-vonalon egy ötkilométeres szakaszon 18 fillér a tarifa, ezzel szemben a Hév.-nél ugyanazon a távolságon 38 fillér, a Máv.-nál a tarifa 10 (kilométeren 40 fillér, a Hév.-nél pedig 68 fillér. A munkás (hetijegy a fele összegébe, a tanuló (hetijegy pedig egy negyedébe kerül a Máv.-nál. Ha ezt a kérdést nézem, akkor azt kell látnom,... (Payr Hugó: Azért szavaztam meg a költségvetést, hogy le lehessen szállítani a tarifát.) En nem szavaz- j tam imeg

; téved. (Payr Hugó: En!) Akkor tessék ezt állítani. Engem a múltkor a Házban Bropper képviselő úr kérdőre vont, hogy oda- ' kint a Hév. tarifa leszállítása mellett beszélek, itt pedig ezt a kérdést nem teszem szóvá. Igenis, itt is 'szóvá teszem és harcolok a Hév. -tarifák leszállításáért. Tessék tudomásul venni, hogy ezt a Hév. tarifát ugyancsak környék fizeti és viseli, amely ennek a drágaságnak is áldozata, pedig ha olcsóbb volna a tarifa, talán nagyobb volna a forgalom, talán nem járma be naponta száz meg száz gyaloKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. gós és kerékpáros a városba, mert ima sokan járnak, akik nem tudják ezt a nehéz tarifát elviselni. Az a közönség, amely mint vásárlóközönség odakint lakik, /ha bejönne a fővárosba és idebenn venné meg áruit és itt költene, állítom, hogy a fővárosnak ez a környékből bejáró több mint kétszázezer munkása,, aki itt éli az, életét, itt dolgozik, itt roibotol, itt költi el jövedelmét, — figyelembe véve azt a költi el jövedelmét és az a munkaérték is hozzászámíttatik, amit munkája révén a főváros gazdasági életének jut, a fővárosnak kötelessége volna még ingyen is behozni azt a munkaerőt, nem pedig megfizettetni vele ezt a magas Hév. tarifát. Mélyen t. Képviselőház! Ha ezt a kérdést így nézem, akkor meg kell állapítanom, hogy ezzel szemben a Hév. közönséges üzleti politikát csinál. A Tartozik és a Követel rovatot összeveti, az egyenleget imérlegre veti és ebből vonja le munkájának és minden ténykedésének az eredményét. Ilyen politikát a magyar életben nem lehet csinálni, mert a mai szociális rendben a fővárosnak éreznie kell azt, hogy a környéknek mivel tartozik. Tessék tudomásul venni, hogy a háború után 230.000 lélek lakott a környéken és ma félmillió ember lakik Budapest környékén. Ez a félmillió ember nem a saját passziójából költözött ki, hanem a főváros lakáspolitikája kényszerítette, hogy kint telepedjen le. (Payr Hugó: Es az olcsó villamos tette lehetővé!) A főváros 1920-tban nem tudott lakást adni ide hent, ki kellett költözniük és így létesültek ezek az új telepek. (Payr Hugó: Olcsó volt a közlekedés, ezért mentek .a környékre!) Az elmúlt tíz esztendő alatt egymásután alakultak a megyei városok, így például Pestszentlőrine 35.000 lélekkel, azután itt vannak Dunakeszi-Alagtól Csepelig, Veoséstől Nagytétényig és Rákoscsabáig azok az új községek, amelyek mind Össze vannak épülve Budapesttel, ahová a főváros lakáspolitikája miatt özönlöttek ki az emíberek. A környék lakossága a magyar életnek éppen olyan tartozéka, mint a fővárosnak minden polgára, tessék tehát ebben a kérdésben is megértést és békességet teremteni. Itt van a harmadik kérdés, a piac kérdése, amelyről a mélyen tisztelt előttem szólott képviselőársam is beszélt. A főváros piacpolitikája — ezt szintén állítom — a magyar gazdasági élet temetőjét akarja megteremteni, A múlt héten volt Gödöllőin egy hatalmas nagy gazdagyűlés, amelyen a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke, Staub Elemér ^tette szóvá, hogy /míg az új piacrend nem állott fenn, 1931-ben 30 kilométeres termelési körzetből 537.000 mázsa zöldségárut hoztak ibe szekéren a

1 gazdák, azonban az új piacrend életbeléptetése, 1934 óta nagyon megcsappant ez a behozatal. (Payr Hugó közbeszól.) Tessék engem meghallgatni. (Payr Hugó: Meghallgatom!) Azóta, amióta életbelépett az új csepeli piaci rend, amióta ott áll az a nagycsarnok, azóta 100 kilométeres körzetből felemennyiségű termés került be a fővárosi piacokra. így nem lehet rendet teremteni. Állítom, hogy a főváros vámpolitikájában változásnak kell bekövetkeznie. A főváros a 6'5 millió pengős vámbevételt meg akarja menteni és azt mondja, hogy a szanálást ennek a segítségével kell elvégeznie. Állítom, hogy amit a főváros csinál, az a semminél is kevesebb. (Payr Hugó: A kormány, illetőleg a belügyminisztérium csinálja!) Méltóztassék megnézni a főváros új 28