Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházának í« vagyok győződve arról, (hogy teljes jóakarattal kezeli ezt az ügyet, az eljáró alsórendű közegek szintén át vannak hatva ennek a kérdésnek komolyságától és szívvel-lélekkel rajta vannak, hogy a kérdést megoldásra segítsék, úgy, amint azt a dolog természete megkívánja. Az azonban, ami sérelem volt akkor, hat vagy hét évvel ezelőtt, ma is sérelem. \ A gyermekmenhelyről kiadott gyermeket nem szabad odaadni a szülőhöz: letépik a gyermeket az anya kebléről, a költői mondás és a közmondás ellenére. (Takács Ferenc: A legnagyobb lelketlenség!) De nem szabad oda sem adni, ahol a nagyszülő lakik. Azután fizetnek ezekért a gyermekekért kétéves korukig havi 10 pengőt, 2—7 éves korukig havi 8 pengőt, 7—12 éves korukig 6 pengőt, 12—15 éves korukig navi 4 pengőt. Ha tehát 12 éves korára az a gyermek nem végzi el a hatodik osztályt, szinte alig lehet elhelyezni valahol; aki pedig elvállalja .havi 4 pengőért, az felkölti kora reggel azt a gyermeket és kiküldi a jószágot legeltetni; mire iskolába megy, elálmosodik és eredménytelen lesz iaz iskolázás, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nemcsak azt! A magáét is kiküldi!) Méltóztassék kiszámítani, tisztelt Képviselőház, hogy ennek a gyermeknek neveltetésére a nevelő szülőnek osak napi 20 fillér jut. Szegény emberhez pedig; nem adhatják a gyereket, hanem csak olyan helyre, ahol rendesen élelmezni tudják. Az a rendelkezés, hogy 3-^4 testvért együvé kell elhelyezni, szinte keresztülvihetetlen, mert a kisebb, még kedvesebb testvérek közül vállalnak többet, de 3—4 olyan gyermeket, akikért egyenkint csak napi 20 fillért kapnak, nem vállalnak a nevelő szülők. Menjünk tovább, tisztelt Képviselőház! A háborúban elesettek árvái részére fizetett tartásdíjak összege csőikként 65.000 pengővel. Igaz, hogy fogyóban van ez a létszám, szűnőben a szükséglet, én azonban ennek a konzekvenciáját nem úgy vonnám le, hogy kevesebbet adjaik, hanem úgy, hogy a meglevő összeget nagyobb arányokban osztanám szét azok között, akik erre a kis tartásdíjra rá vannak utalva. Az elemi csapások folytán károsodott vidékek segélyezésére mindössze 390-000 pengő van felvéve. A tisztelt pénzügyminiszter úr meggyőződhetett arról, hogy most, amikor olyan nagy aszálykár volt és amikor olyan nagy jégverés verte el az Alföldet, főleg Csongrádmegyét, Hódmezővásárhely és Szentes környékét, azt sem tudták, honnan teremtsék elő a megfelelő összeget, milyen póthitelt kelljen kérni a tisztelt pénzügyminiszter úr kegyességétől. Tehát nagyobb összeget kellett volna felvenni, ehhez pedig -nem kellett volna más, mint az, hogy a társulati adót felemeljék. (Ügy van! Ügy van! balfelől ég a középen.) Jobban meg kellene adóztatni a nagyvállalatokat, a kartelalakulatokat, amelyeik kellő teherviselés alól ma is ikibújnak. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Itt van a gyáanpénztárban kezelt háborús államadósságok kérdése; itt van az árvák és a gondnokoltak pénzének kérdése. Már a régi országgyűlésen követeltük akkor itt ült képviselőtársaimmal, hogy ezeket százszázalékig kell kártalanítani. Most a költségvetés indokolása elismeri, hogy ezeknek a javára egy millió pengőt kellene fordítani, mégis csak 400.000 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ, VIII. •5. ülése 1936 május 26-án, kedden. 201 pengőt adnak erre a célra. Pedig megkérdezésük nélkül adták ezek pénzét hadikölcsönbe, amely azután elveszett. Hol van a reformkormiámy, hol van az olyan régi Ígéretek teljesítése, amely Ígéretek a mostani kormányrendszert is kötelezik? Mert ha nem is Bethlen Istvánnak a gárdájába tartoznak most már, lélekben mégis át (kellett venniök a Bethlen-kormánytól mindazt, ami akkor Ígéret volt, ami jó volt ós amit akkor &z ellenzéki padokról hirdettek velünk együtt Gömbös Gyula tisztelt miniszterelnök úr és az ő társai, hogy tudniillik ezeket az árvákat és gondnokoltakat száz százalékig kártalanítani kell. A hadikölesönkárosultakról már nem tudok szólni tisztelt Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ezeknek szintén valorizációval kellene a segítségükre menni. Itt is kevés az a 3,200.000 pengő, amely fel van véve a költségvetésbe; kevés ez, tekintettel arra, hogy a folyamodók száma megtízszereződött. így csak arra térek rá — és ezzel végzem is felszólalásomat — hogy a kormányt egy nagy iigéret köti, a becsületes, titkos, általános választójog megalkotása. Kérdezem nyíltan a t. belügyminiszter urat: vájjon a statisztikai alapvető munkálatokon túljutottak-e? Hajlandó-e a L belügyminiszter úr kijelenteni, hogy a ciklust nem kívánja végigélveztetni a t. Képviselőházzal, (Zaj.) _ hanem a becsületes titkos általános választójogra vonatkozó törvényjavaslatot ideterjeszti és annak alapján, hogy a népakarat szabadon megnyilatkozhasson, a képviselőválasztásokat megtartja. Egyébként a .költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr. Erődi-Harrach Tihamér: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam egész beszédén a szociális gondolat vonult végig. Nagy örömmel és — ha megengedi t. képviselőtársam., hogy ezt a szót használjam — nagy elismeréssel hallottam azt, hogy a szociális problémák iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsította. Nagyon érdekes és nagyon hatásos volt az, amit a gyermekvédelemmel kapcsolatban volt szíves kiemelni. Ez nekem annál jobban esett, mert innen-onnan 30 esztendeje foglalkozom gyermekvédelmi kérdésekkel és örömmel állapíthattam meg, hogy a gyermekvédelem kiépítése egyike azoknak a szociális kérdéseknek, amelyekben a tökéletességet a kormányzat a legjobban el tudta érni

% Hiszen az összes íkultúrnemzetek között hazánk egyike volt azoknak, amelyek a gyermekvédelmet először iktatták törvénybe ós igazán a legnagyobb tökéletességre emelte az erre szolgáló intézményeket s ha a világháború sok kártevése be nem következetít volna, akkor a gyermekvédelem tekintetében is sokkal előbbre volnánk. Igen hasznos és jelentős társadalompolitikai intézmény a társadalombiztosítás. f A t. Ház szíves engedelmével ennek a matériának a keretében szeretnék röviden foglalkozni azokkal a problémákkal, amelyek a társadalombiztosítás kérdésében előtérben állanak és egy-két szóval méltatni szeretném a társadaloimbiztoBÍtással foglalkozó intézetek működését. Mindenesetre jellemzi a közvéleményt, de elsősorban a parlamentet, hogy mindinkább 27